Back to top

Ökológiai vagy bio?

Az ökológiai vagy biotermesztés fogalmának tisztázása igen időszerű, hiszen nemcsak a hazai termesztésben, hanem a külföldi megnevezésekben is sokszor zavaros a két módszer megkülönböztetése.

Ez nemcsak a különböző nyelvterületek elnevezési különbözőségeiből adódik, hanem abból is, hogy hasonló elvek alapján működő, különböző termesztési rendszerekről beszélünk. A közös mindegyikben az egészséges, vegyszermentes élelmiszertermelés és a környezet növényvédőszer-terhelésének csökkentése.

A sorközbe vetett növények táplálékot és élőhelyet adnak a hasznos élő szervezeteknek
A sorközbe vetett növények táplálékot és élőhelyet adnak a hasznos élő szervezeteknek

A kiinduló gondolat helyes, a megvalósítás módja és a termesztés körülményei között azonban jelentősek az ideológiai és gazdaságossági, illetve termelési különbségek. A szőlőtermesztésen keresztül figyelemmel kísérve a termesztési irányzatokat és azok fejlődését, láthatjuk, hogy már az Agrár-környezetgazdálkodási Program (AKG) előírásainak betartása is komoly lépés a környezet vegyszerterhelésének csökkentése irányába.

A haszonnövényt, jelen esetben a szőlőt nemcsak termelőeszköznek tekinti, hanem már tekintetbe veszi a környezetben élő hasznos szervezeteket is, amelyek tevékenységét a magunk, illetve a gazdálkodásunk hasznára fordíthatunk.

Fontos az előrejelzés, az okszerű és célzott védekezés, az agrotechnikai és fitotechnikai lehetőségek kiaknázása a kártétel mértékének csökkentésére. Kémiai készítmények használata az AKG-rendszerben még mindennapos, a kontakt és fölszívódó szereket is beleértve.

Természetes anyagok

szőlőperonoszpóra elleni védekezésben nehéz helyettesíteni a rézkészítményeket
szőlőperonoszpóra elleni védekezésben nehéz helyettesíteni a rézkészítményeket
Az ökológiai gazdálkodás fogalma alatt a köztudatban a bio szót értik, pedig valójában nem a teljes, kizárólag biológiai, vagyis „élő szervezetet élő szervezettel szabályozó” gazdálkodási formáról van szó. Az ökológiai gazdálkodás is használ természetes alapanyagú készítményeket, mint az édesköményolaj, a szódabikarbóna vagy a narancsolaj, de a réz és a kén is ide sorolandó. A réz viszont nehézfém, amely a természetben is előforduló, azaz nem szintetikus anyag, de a talajban fölhalmozódva már káros következményekkel jár. Ezért a hazai, és az európai uniós termesztésben korlátozzák a fölhasználását, hektáronként és évenként 3-6 kilogramm hatóanyagban, de Svájcban például már csak 2 kilogramm a kijuttatható mennyiség.

A szőlőperonoszpóra elleni védekezésben szinte az egyedüli hatásos kontakt készítmény, nagyon nehéz helyettesíteni. Hasonló a helyzet a kénnel a lisztharmat elleni védekezésben.

Alternatív eszközökkel, mint például a gombát fertőző (mikopatogén) gombák, a levélfelszínt lúgosító szerek, az időben és helyesen elvégzett zöldmunkák, valamint a szőlőnövény kondíciója, a megfelelő agrotechnika, gyomszabályozás, kiegészíthetjük és növelhetjük a kezelések hatékonyságát. De ehhez nem elég csak a rendelkezésünkre álló készítményeket ismerni, hanem a szőlőültetvényt, mint természetes ökoszisztémát, annak működését, élőlényeit kell nagyon jól megfigyelni és fölfedezni az összefüggéseket.

A talajtakarásról eltérők a vélemények, mindig az adott ültetvényhez kell kiválasztani az alkalmas módszert
A talajtakarásról eltérők a vélemények, mindig az adott ültetvényhez kell kiválasztani az alkalmas módszert

Pillangóhatás

Ha valahol érvényesül a pillangóhatás, akkor az a mezőgazdasági termelés, vagyis egy dinamikus rendszerben a kezdeti feltételek apró változásai nagymértékben megváltoztathatják a rendszer hosszú távú működését. A természetes környezetben kialakuló önszabályozó rendszerre a legkisebb változás/változtatás is kihat. Egyedek pusztulhatnak el, vagy éppen teret kaphat egy új élőlény a másik pusztulása következtében.

Az ökológiai termesztésben különösen fontos a hasznos élő szervezetek szerepe, adott esetben a betelepítésükre is sor kerül.

Gondoljunk a ragadozó atkákra, katicabogarakra, fürkészlegyekre, fürkészdarazsakra stb. De átfutott-e a fejünkben, hogy ezzel kárt is okozhatunk, ha nem az adott területre jellemző fajt akarjuk maradásra bírni? Ha egy rovar vagy gomba párás, meleg körülmények között érzi jól magát, szenvedni fog, vagy elhal az alföldi, száraz forró homokon. Az sem mindegy, milyen mértékben képesek szaporodni, ugyanis ha túl agresszív valamelyik, akkor elnyomja a hazai honos fajokat, lásd a harlekinkatica esetét. Szőlőültetvényekbe a fitofág atkák elleni védekezésre a Typhlodromus pyri ragadozóatka-fajt ajánlják, de azt sokszor elfelejtik hozzátenni, hogy ez a faj a párásabb, nedvesebb, hűvösebb klímát kedveli, száraz körülmények közé az Amblyseius-fajok alkalmasak. Az ökológiai gazdálkodás által előírt feltételek betartása esetén azonban nincs szükség a betelepítésre, 1-2 év alatt a védekezéshez szükséges populációnagyságra képes elszaporodni.

A gyomszabályozás kérdései

A rendszer minden eleme

Sokszor halljuk, hogy mennyire fontos az ültetvények biodiverzitása. Mit jelent a biodiverzitás? Tágabb értelmezésben az élőlények sokféleségét, amely az adott ökoszisztémára, területre jellemző. A szőlőültetvényekben akár a növényvédelmi kezeléseket, akár a gyomszabályozást végezzük, mindig csak egy-két hangsúlyos, gyakran előforduló kórokozóra, kártevőre koncentrálunk, amelyek tetemes gazdasági kárt okozhatnak. Ezeken kívül viszont számos olyan kórokozó, kártevő, hasznos élő szervezet – paraziták, hiperparaziták, talajlakó élőlények, gerincesek, rovarok – létezik, amelyeket nem ismerünk, vagy ismerjük ugyan, de nem tulajdonítunk jelentőséget neki. Ha a természetes szabályozó mechanizmusokat tanulmányozzuk, rájövünk, hogy önmagában egyik elem sem működik, és nem elégséges, ha csak egy-egy részecskét kiragadunk a rendszerből, és nem elegendő, ha csak erre a részre összpontosítunk. Mindent átfogó, az összefüggéseket fölismerő tudással kell rendelkezni ahhoz, hogy az ökológiai termesztés működjön.

Sokat és sokszor beszélünk a kabócákról az utóbbi években, de különösen a szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazmás betegségét terjesztő Scaphoideus titanusról, amely valóban egygazdás kártevő, vagyis ragaszkodik a szőlőhöz. Ezen kívül azonban még számos kabócafaj él az ültetvényeink közelében és csak akkor tűnik föl a jelenlétük, ha kártételt észlelünk. A védekezésben rögtön különböző készítmények alkalmazásában látjuk a megoldást, holott lehet, hogy csak az állat természetes élőhelyét bolygattuk meg, például az árokpartok kaszálásával. A lekaszált gyomokon táplálkozó és szaporodó élőlények azután kényszerből keresik föl és károsítják a haszonnövényt.

A gyomokat is haszontalan rossznak tartjuk. Ez így is van egész addig, amíg térparazita szerepet töltenek be, és a szőlővel versengenek.

Ám abban a pillanatban hasznossá válnak, amikor takarják a talajfelszínt, megőrzik a talaj nedvességét, gyökereikkel lazítják a talaj szerkezetét és még tápanyagot is szolgáltatnak. A hasznos élő szervezetek számára pedig alternatív táplálékforrást, szaporodó- és telelőhelyet kínálnak. A talajtakarásról is eltérők a vélemények, vannak ellenzői és támogatói. Mindkét oldalnak igaza lehet, de csak akkor, ha kellő tudás birtokában (a terület talajadottságai, talajtípus, vízháztartás, csapadékmennyiség, hőmérséklet stb.) indokolni tudják állításaikat. A talajtakarás kötelező elem a környezetkímélő termesztésben. A kereskedelmi forgalomban lévő fűmagkeverékek általában csak egy bizonyos típusú területre vethetők, más klimatikus feltételek közé más keverék szükséges, amelyet magának a termelőnek kellene összeállítania a saját ültetvénye állapotának ismeretében. Persze ehhez a gyom- és gyógynövényeket is ismerni kell. Nem várható el egy standard keveréktől, hogy minden igényt kielégítsen.

Ragadozó atkát magunk is áttelepíthetünk egyik ültetvényből a másikba
Ragadozó atkát magunk is áttelepíthetünk egyik ültetvényből a másikba
Az egészséges, jó kondícióban lévő növény ellenálló képessége is jobb, de mit ér, ha a tápelemek kiadagolásakor csak a szőlő sárga színére figyelünk és a talaj levegőzöttségéről, baktériumairól, gombáiról, rovarairól fogalmunk sincs.

A fölöslegesen kijuttatott trágya nemcsak többletköltséggel jár, de környezeti kárt is okozhat.

Összegezve tehát, a szőlőültetvények ökológiai termesztése csak akkor lesz sikeres, ha időben a szőlő igényeihez és fejlődési szakaszaihoz igazodva, okszerűen, célzottan, a biológiai folyamatok összefüggéseinek teljes ismeretében végzünk bármilyen beavatkozást. Legyen az agrotechnikai, fitotechnikai eljárás vagy akár növényvédelmi kezelés.

Dr. Németh Krisztina

NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/15 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

A tudomány és a versenyképesség

A közelmúltban vehette át a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét Szőcs Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete Állattani Osztályának tudományos tanácsadója. A kitüntetéssel a rovarferomonok kutatásában, illetve a növényvédelem szempontjából fontos lepkefajok kémiai ökológiájának föltárásában eredményeit ismerték el.

Növényvédelmi előrejelzés – Csapadékkedvelő kórokozók ideje

A természet igyekszik valamit pótolni a hiányzó esőből, bár az elvesző termést már minden bizonnyal lehetetlen lesz. A tartós nedvességborítás kedvez a tűzelhalásnak és a varasodásnak, de még a moníliaveszély sem múlt el. A gyümölcsmolyok változatlan intenzitással repülnek, és már néhány bagolylepkefaj is megjelent a csapdákban.

Jubileumi borverseny rekord nevezéssel

Az ország legnagyobb ágazati rendezvényén 908 tétellel 262 hazai borászat nevezett. A jubileumát ünneplő borverseny szakmai rangját emeli, hogy az újabb rekord mennyiségű nevezett tételt egy 60 fős hazai és nemzetközi bírálókból álló testület minősítette.

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

Az EU új szabályokat fogadott el a trágyák forgalomba hozataláról

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról az uniós piacon - közölte az uniós tanács kedden.

Elérhetőek a legfrissebb erdészeti adatok a Nébih honlapján

Tájékoztatja a Nébih az érintett szakembereket és az érdeklődőket, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján elérhetőek a hazai erdők legfontosabb éves, illetve idősoros statisztikai adatai.

Betiltják a műanyag tányérokat és evőeszközök

Az Európai Unió általános ügyekkel foglalkozó tanácsa a műanyagszennyezéssel szembeni fellépés jegyében tilalmat fogadott el bizonyos egyszer használatos műanyagokra vonatkozóan - közölte az uniós tanács kedden.

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Jobb, ha éjjel nem párologtat a szőlő

Biztató felfedezést tettek az INRA és a Montpellier SupAgro kutatói a szőlő éjszakai transzspirációjával kapcsolatban. Arra jöttek rá, hogy a szőlő éjszakai vízvesztése csökkenthető bizonyos fajták használatával. Ez a terület eddig feltáratlan volt, pedig komoly lehetőség nyílik általa arra, hogy szárazságtűrőbb szőlőfajtákat szelektáljanak.