Back to top

A tápanyagellátás befolyásolja a vörösborok minőséget

Olaszországban mind nagyobb szerepet kap a szőlőtermesztésben az öntözés, a klímaváltozás közvetlen következményeként. Ezt lehetőségként fogják föl, amivel a vörösborok minőségén is javíthatnak. Tápoldatozással ugyanis térben és időben precíziósan tudják szabályozni a tápanyagellátást, a szőlő fejlődési szakaszaihoz igazítva.

Az utóbbi három évtizedben jelentősen átalakult az olasz szőlőtermesztés, és ezek a változások még ma is tartanak. Hatásukra versenyképesebb, hatékonyabb és a borászati céloknak, valamint a fogyasztói elvárásoknak jobban megfelelő lett az ágazat. Az agrotechnikában mind nagyobb szerepet kap az öntözés, az éghajlatváltozás közvetlen következményeként. A középhőmérséklet emelkedése ugyanis a párolgás és párologtatás emelkedésével jár, és a korábbitól eltérő eloszlású csapadék sem mindig felel meg a szőlő igényeinek.

Nagy jelentőségű, hogy a mikroöntözés lehetővé teszi a tápoldatozást, ami köztudottan jobb megoldás a tápanyag-utánpótlásra, mint a hagyományos műtrágyázás.

Ráadásul olyan eszköz a bortermelő kezében, amivel pontosan tud beavatkozni a borászati céljai érdekében. Térben és időben precíziósan tudja szabályozni a tápanyagellátást, a szőlő fejlődési szakaszaihoz igazítva. Ez a megközelítés különösen fontos a szőlőnél, amely jól érzékelhetően más-más időszakban igényli és veszi föl a legnagyobb mértékben a különböző tápelemeket.

A bonyolult életciklust mutatja, hogy a szőlő termőrügyei a virágzás előtti évben alakulnak ki, és a tavaszi kihajtásukat nagyban befolyásolja az ugyancsak az előző évben felhalmozott tápanyag a fás részekben. Ez a tápanyagraktár pedig a szüret utáni vesszőbeérés folyamán alakul ki.

A tápoldatozással nagyon pontosan tudjuk adagolni a tápanyagokat, a fajta, a tervezett termés és a borászati cél függvényében, alkalmazkodva a környezeti hatásokhoz és a szőlő fejlődési állapotához.

A különböző tápelemeket akkor adagoljuk, amikor a legtöbbet veszi föl belőle a gyökérzet, vagyis amikor a növénynek a leginkább szüksége van rá.

Nézzük, mi a helyzet a három fő tápelemmel!

A vegetatív növekedés elején kiadagolt nitrogént csak részlegesen veszi föl a szőlő, ugyanis a virágzás végéig elsősorban a saját belső tartalékait használja. A nitrogénigény csúcsa a növekedés újraindulásakor, a terméskötődéskor és közvetlenül utána, valamint a zsendülés időszakában van.

Testes vörösborok céljára szánt szőlő esetében a virágzás előtti időszakban adjuk ki a legtöbb nitrogént, az éves mennyiség 40-45 százalékát, aztán pedig gyorsan

csökkentsük az adagját, hogy korlátozzuk a bogyó növekedését, ezáltal nagyobb héj-hús-arányt érjünk el.

A legtöbb foszforra a virágzás kezdetén és késő nyáron van szüksége a szőlőnek. bár kimondott felhasználási csúcsok nem állapíthatók meg, amikor kimondottan sok vagy kevés foszfor fogyna.

Nagy vörösborokhoz fakadáskor adjuk ki az éves mennyiség harmadát,

aztán a következő alkalmak során, a zsendülésig jócskán csökkentsük az adagját. Az utolsó foszforkijuttatásra az érés és a vesszőbeérés idején kerül sor, amivel a fásodás folyamatát segítjük elő. Akkor az éves foszformennyiség 10-15 százalékát adjuk ki.

A káliumfelvétel folyamatosan nő a fakadástól a zsendülésig, kisebb csúcsokkal a virágzás előtt és a virágzás elején, meg a kötődéskor. A káliumigény maximuma zsendüléskor és éréskor van.

Trágyázáskor ügyeljünk 2-2,5:1 kálium:nitrogén arányra.

Az éves mennyiség felét virágzáskor juttassuk ki, aztán fokozatosan csökkentsük a káliumadagot, figyelembe véve a várható termést. A nagy vörösboroknál elsősorban a fenolos összetevőkre kell koncentrálni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/L'Informatore Agrario

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csak képzett tanárok vezethetik a vándortáborozó gyerekeket

Mintegy 4000 gyermeket vezetnek majd végig az Erdei Vándortáborok útvonalain azok a pedagógusok, akik az Országos Erdészeti Egyesület és a Testnevelési Egyetem által koordinált gyalogos vándortáborvezető továbbképzésen részt vettek.

Jubileumi borverseny rekord nevezéssel

Az ország legnagyobb ágazati rendezvényén 908 tétellel 262 hazai borászat nevezett. A jubileumát ünneplő borverseny szakmai rangját emeli, hogy az újabb rekord mennyiségű nevezett tételt egy 60 fős hazai és nemzetközi bírálókból álló testület minősítette.

Az EU új szabályokat fogadott el a trágyák forgalomba hozataláról

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról az uniós piacon - közölte az uniós tanács kedden.

Jobb, ha éjjel nem párologtat a szőlő

Biztató felfedezést tettek az INRA és a Montpellier SupAgro kutatói a szőlő éjszakai transzspirációjával kapcsolatban. Arra jöttek rá, hogy a szőlő éjszakai vízvesztése csökkenthető bizonyos fajták használatával. Ez a terület eddig feltáratlan volt, pedig komoly lehetőség nyílik általa arra, hogy szárazságtűrőbb szőlőfajtákat szelektáljanak.

Rendhagyó agráróra fiataloknak

Mezőgazdasági érdekességekről tartott rendhagyó tanórát lapunk a Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Bolyai János Műszaki Szakgimnáziumában. A pénzügyi ismeretek óra keretében a hangsúly a modern agráriumon volt.

Erős felhatalmazás a brüsszeli tárgyalásokra

Példaértékű összefogással erős meghatalmazást adott a magyar gazdatársadalom az őket képviselők kezébe az új uniós ciklus tárgyalásaira, hangzott el az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz sajtótájékoztatóján. Az uniós agrártámogatások tervezett csökkentése miatt indítottak petíciót a gazdatársadalom képviselői, és a tiltakozáshoz közel 200 ezer aláírást gyűjtöttek össze.

Szőlő és bor a római kortól napjainkig

A szőlő és a bor mindig nagyon fontos volt a Balatonnál, és így van ez ma is – mondja Gyanó Szilvia néprajzkutató, aki ezt a témát kutatja. Nemrég jelent meg publikációja a Borkommunikáció című szakmai kötetben.

Jubileumi borverseny Élesden

Az év egyik legfontosabb borászati eseményének a jubileumi, XX. Erdélyi Szőlőhegyek Borverseny ígérkezett. Idén a Sebes-Körös menti kisváros, Élesd adott otthont a rendezvénynek. Bihar megyében eddig két alkalommal rendeztek Erdélyi Szőlőhegyek-borversenyt: 2003-ban Nagyváradon, illetve 2015-ben Bihardiószegen.

Magyarország hozzájárul a fejlődő országok élelmezésbiztonságának megteremtéséhez

A családi gazdaságok erősítése, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás kérdései, valamint a klímaváltozás problémaköre is napirendre került az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO), valamint az Agrárminisztérium közös konferenciáján.

A tájidegen fajok végleges kiszorítására törekednek

A Pilisi Parkerdő Zrt. az őshonos növényzet visszatelepítésével állítja helyre az évszázadok óta megváltoztatott élőhelyeket. Tavasszal a Dunabogdány környéki védett erdőkben kezdődött meg az őshonos tölgyfajok visszatelepítése.