Back to top

Apró, okos és csinos madarunk: a mezei veréb

Csak egy veréb – mondják sokan lekicsinylőleg, pedig a verebek nagyon kedves, szép és okos madarak. A mezei veréb pedig a gyommagok fogyasztásával és a fiókáinak hordott rengeteg hernyóval kifejezetten hasznos.

Aházi verébnél valamivel kisebb, csinos madár, de jellegzetes külseje ellenére a két rokonfajt a legtöbb ember mégis összetéveszti. A mezei veréb fejtetője egészen a tarkóig csokoládébarna, élesen határolt kis fekete torokfoltja van, piszkosfehér pofáin ugyancsak fekete, hosszúkás folt látszik. Háta barna, fekete hosszanti csíkokkal, faroktollai egyszínű barnásak, alsóteste szürkésfehér. Hím és tojó hasonló színezetű, a fiatalok halványabbak, torokfoltjuk palaszürke. A mezei veréb csiripelő hangja rövidebb és keményebb a házi verébénél, röptében „tjel” hangot ad, „éneke” ilyen és hasonló hangokból összetett, jelentéktelen.

Alkalmazkodó képessége kiváló

A mezei veréb szinte egész Európában fészkelő madár, hazánkban is gyakori, ellentétben a házi verébbel, amely urbanizálódó, azaz kizárólag emberi környezetben él, a mezei veréb szintén megtelepedett a váro­sokban, csak azok külső, kissé már falusias területein fészkel. Emellett út menti fasorokban, parkokban, ligetekben, a folyókat kísérő ártéri erdőkben, öreg temetőkben, gyümölcsösökben telepszik meg, mindenütt, ahol fészkelésre alkalmas odút vagy üreget talál. Gyakori társbérlő a partifecske- és gyurgyalag­tele­pen, ahol e madarak készítette üregekben neveli fiókáit. Rendkívül alkalmazkodó madár. A felső Tisza közelében, de másutt is megfigyeltem, hogy a gát sorompójául szolgáló vascsőben költött. Amikor autó jött, és a csövet félrehajtották, a kotló madár kirepült, és egy közeli bokorra ülve várta, hogy visszatérhessen a tojásokra. De megtelepedett beton villanyoszlopok csigáit tartó vízszintes vascsövekben is. A hazánkban a fészkelő párok számát közel félmillióra becsülik.

A mezei veréb nem vonul, egész évben nálunk van, a költési időn kívül ősszel és télen kisebb-nagyobb csapatokban látható.

Mindig egy sűrű bokor közelében keresgélnek gyommagvak után, hogy veszély esetén legyen hová menekülniük. A halastavakon a nádas szolgál védelmül, a gáton szedegető madarak a karvaly közeledtére oda menekülnek.

Fészeképítés közösen

A párok április és augusztus között két alkalommal költenek. Az öregebb madarak rendszerint korábbi fészkelőhelyükre vagy annak környékére térnek vissza, a fiatalok a közelben keresnek költőhelyet maguknak. Március elejétől a hím egyre gyakrabban üldögél a kiválasztott odú közelében, és ha az időjárás kedvező, a hó közepétől már intenzív nászviselkedését lehet megfigyelni. A hím szapora hangadással igyekszik tojót csalogatni magához, és ha az megérkezik, hevesen udvarol, körberöpködi, majd kergetőznek az odú közelében.

A fészket hím és tojó közösen építi, elsősorban a kora reggeli és a délelőtti órákban. Néha az ősszel, októbertől használt alvófészket tatarozzák ki, vagy újat építenek.

Az anyagot a közelben gyűjtik, néha hosszú növényi szálakat hoznak az odúhoz, ahol gyakran nincs könnyű dolguk. Míg ugyanis például a gólyafészek oldalában építő pár könnyen beviszi a hosszú széna- vagy szalmaszálat, ugyanez egy szűk odúnyílás esetében nehéz feladat elé állítja az építő madarat. Egy alkalommal Dr. Vertse Alberttel, a Madártani Intézet igazgatójával figyeltünk egy építő párt az Alcsúti Arborétumban. Egy hosszú szállal érkező madár majd fél óráig küzdött, amíg sikerült behúznia a mesterséges fészekodú belsejébe. A kócos fészket tollakkal bélelik puhára.

Ők is védettek!

A tojó kotlik, az 5-7 fehér alapon sűrűn foltozott tojásból 13-14 nap alatt kelnek ki a fiókák. Szüleik hajnaltól estig etetik őket, rengeteg rovart, főleg lepkehernyókat hordanak. A kicsinyek 16-18 napos korukban repülnek ki. Az öreg madarak néhány napig még etetik őket, majd önállósodva hasonló korú társaikkal kis csapatokba verődnek. Amíg a fészekben vannak, szüleik parányi talajrészecskéket, apró kavicsdarabkákat is visznek nekik a bőséges rovartáplálék mellett.

A mezei veréb hasznos rovarpusztító, ősztől pedig rengeteg gyommagot fogyaszt.

A csapat szorosan egymás mellett ugrál a fűben, és valamitől megriadva egyszerre repülnek egy közeli sűrű bokorba. Védett, természetvédelmi értéke 24 ezer Ft.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdősítés nem csupán faültetés

Az ENSZ a 2021-30 közötti időszakot az ökoszisztémák visszaállításának szenteli. Ennek keretében nagyszabású erdőtelepítési programokat indít világszerte. A szervezet által november közepén, Egyiptomban megrendezett Klímaváltozási Konferencián az EU és 26 nemzet 16 milliárd dollárt szentelt arra, hogy az erdőket segítsék. Főként azért, mert a fák széntároló kapacitása nagyban hozzájárul a klímaváltozás lassításához.

Kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése

A madárpusztulások egyik legfőbb oka a szabadvezetékek mentén történő áramütés vagy ütközés, éppen ezért kiemelt jelentőségű a madarakat fenyegető veszélyek mérséklése, amely számos hazai madárfaj természetvédelmi helyzetén javít – jelentette ki Rácz András, az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára a 13. MAVIR Madárvédelmi Konferencián, Tatán.

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló kutatásban vesz részt az SZTE

A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló nemzetközi kutatásban vesz részt egyetlen kelet-közép-európai intézményként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) - tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága az MTI-t.

A megújuló energiaforrások csodaszer vagy zsákutca?

Mindkettő és egyik sem – hangzott a válasz a címben feltett kérdésre. Dr. Janáky Csaba vegyész szándéka nem a kérdés megkerülése volt, hanem az, hogy végletektől mentes, reális képet adjon arról, mik a lehetőségeink, ugyanakkor milyen akadályai vannak annak, hogy a klímavédelem érdekében egyre inkább megújuló energiaforrások használatával működtessük a gazdaságot.

Célkeresztben a vadászat – úri muri, vagy mérnöki munka?

Az Agrotime stábja őzsuta vadászatra kapott meghívást egy Nógrád megyei vadásztársaság területére. A meghívás elfogadásán nem gondolkodtak sokat Donátáék, de előtte be kellett szerezniük a vadászathoz illő és megfelelő ruházatot, amit az Inuit biztosított számukra.

Németország stratégiai tervét is elfogadták

A héten Németország KAP stratégiai tervét is elfogadta az Európai Bizottság, így már formálisan is megvan a 2023-tól kezdődő ötéves időszak agrárpolitikai prioritásainak gyakorlati keretrendszere. Nagyon nagy hangsúlyt kap náluk az ökológiai szemlélet, és általánosságban az a szemléletmód, hogy az agrárvállalkozók a közérdeket szolgáló intézkedéseikre kapnak közpénzt.

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között

Javult az árvízi biztonság a Közép-Tiszán Kisköre és Szolnok között a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Programban (KEHOP), az Európai Unió és a magyar állam 18,1 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatásával megvalósuló beruházás révén, amelyből már csak kisebb utómunkálatok maradtak hátra - közölte a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (Kötivizig) az MTI-vel.

Budapesten tartják éves találkozójukat a hazai állatkerti szakemberek

Csütörtöktől a Fővárosi Állat- és Növénykert ad otthont a magyarországi állatkerti szakemberek hagyományos éves találkozójának, a Zoo Disputának.

A klímaváltozás miatt egyre korábban költenek a madarak

A klímaváltozás miatt évtizedenként átlagosan két-három nappal korábban költenek a madarak - derül ki az Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem közös kutatásából, amelyben az ökológusok csaknem 700 madárfaj költési adatait elemezték.

Tőzeg nélkül nincs jó minőségű termesztőközeg

A tőzeget korábban több európai ország fűtőüzemében alkalmazták a barna szénnel felérő fűtőértéke miatt. Az 1950-1960-as évektől vált a kertészeti ágazat fontos termékévé számos pozitív tulajdonsága miatt. Ezekről és további alkalmazhatóságáról Aradi Lászlóval, a Pindstrup kelet-európai képviselőjével beszélgetett Halmos B. Ágnes, a Kistermelők Lapja főszerkesztője az MMG direkt legutóbbi adásában.