Back to top

Rovarevő tyúkok és malacok?

A hagyományos, szójadara és halliszt alapú takarmány helyett rovarokból fedeznék a sertések és tyúkok növekedéséhez szükséges proteint, ehhez azonban nagy mennyiségben kell rovarokat termelni – ennek megvalósításán dolgozik három német felsőoktatási intézmény és egy kutatóintézet.

A Bremerhaveni, Göttingeni és Erlangeni Egyetem a braunschweigi takarmányozástechnikai kutatóközponttal egy, az állatok takarmányozására használható új fehérjeforrást szeretne kidolgozni – számolt be internetes oldalán a Norddeutscher Rundfunk (NDR). A sertéseknek, a halaknak és a tyúkoknak proteinekre van szükségük a növekedéshez, amelyeket eddig főként importált szójadarából és hallisztből fedeztek. Ugyanakkor ezek a például

Peruból, Marokkóból és Brazíliából származó takarmány alapanyagok vitatottak és környezetterhelőek, a jövőben a lárvatenyészetek léphetnek a helyükbe.

„A rovarok jelenthetik a megoldást” – mondja Rainer Benning, Bremerhaveni Főiskola élelmiszertechnológusa. A kutatók most azon dolgoznak, hogy hogyan lehet nagy mennyiségben rovarokat előállítani, mert „ha a szójadarát és a hallisztet szeretnék pótolni, akkor bizony nagy mennyiségben van szükség a rovarokra, és ez most nehézséget jelent” – mondja Sebastian Demtröder, egy másik kutató. Azt is vizsgálják, hogy a rovarokat hogyan lehet leforrázni, kiszárítani, majd darált formában a takarmányba keverni.

A Göttingeni Egyetem kísérleteiből kiderült, hogy

a rovar alapú táplálkozásra állított tyúkok és sertések ugyanolyan jól fejlődnek, mint a hagyományos takarmányon tartott állatok, vagyis a szója, veszteségek nélkül pótolható.

A lisztbogár-lárvák tenyésztése eddig nem volt gépesített, a nagyobb mennyiségek előállításához azonban már gépesíteni kell a folyamatot. „A gépeknek fel kell ismerniük, hogy mikor lehet feldolgozni a lárvákat, és túl sokáig sem szabad várni, mert egyébként bebábozódnak” – monda Demtröder. Hozzátette, hogy a gépeknek a lárvák protein- és zsírtartalmát is pontosan mérniük kell. A Bremerhaveni Főiskola egyik laborjában már kísérleteznek az előállítással, és egyelőre a legdrágább, fagyasztásos szárítási módszer mutatkozott a leghatékonyabbnak.

Forrás: 
www.ndr.de

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A tudomány és a versenyképesség

A közelmúltban vehette át a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét Szőcs Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete Állattani Osztályának tudományos tanácsadója. A kitüntetéssel a rovarferomonok kutatásában, illetve a növényvédelem szempontjából fontos lepkefajok kémiai ökológiájának föltárásában eredményeit ismerték el.

Miért árulnak ízetlen paradicsomot?

A paradicsom a szendvicsek, saláták nélkülözhetetlen kiegészítője. Szezonon kívül nehéz megtalálni az üzletben azokat, amelyek zamatosak lennének. A kutatók már tudják, miért.

Miért a külföldi húst?

Matej Korpáš, az SPPK sajóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az üzletekben minden húsnál fel kell tüntetni, hogy az állatot hol nevelték, hol vágták le és a húsát hol dolgozták fel, valamint hogy hol csomagolták. A kamara ismételten figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen, alaposan olvassák el ezeket az információkat.

Biotojás-előállító baromfiólak

A günzburgi MR (MaschinenRing – gépkör) szervezésében a természetes kapirgáló tojótyúkok tartására pótkocsira telepített mobil baromfiólakat készítenek és terjesztenek a dél-németországi sváb (Schwäbisch Hall) vidékeken a gazdák között. A program célja a biotojás-termelés növelése az országban.

Németországban csütörtökön döntenek a kakascsibék védelméről

A német szövetségi legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof) csütörtökön (május 23.) dönthet arról, hogy betiltsa a hím naposcsibék elpusztítását. A tojástermelők szerint azonban ha ez bekövetkezik, az tojáshiánnyal is járhat.

Kétségbeesett európai gazdák - Svájcban sem jobb

Az európai gazdák körében az átlagosnál magasabb az öngyilkossági arány. Bár erről hivatalosan csak francia és svájci adatok állnak rendelkezésre, a helyzet valószínűleg a többi európai országban sem jobb - erre hívja fel a figyelmet az agrarheute.de német agrárhírportál cikke.

A takarmányozás kihívásai - jelentős változások jönnek

„A növényi összetevők legújabb generációja a takarmányozás hatékonyságának növeléséért” címmel tartották Herceghalmon idén a Biomin Magyarország Kft. konferenciáját, melyre rangos hazai és külföldi előadók érkeztek. A megnyitón Gerhard Galsterer, a Biomin GmbH regionális igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Jobb, ha éjjel nem párologtat a szőlő

Biztató felfedezést tettek az INRA és a Montpellier SupAgro kutatói a szőlő éjszakai transzspirációjával kapcsolatban. Arra jöttek rá, hogy a szőlő éjszakai vízvesztése csökkenthető bizonyos fajták használatával. Ez a terület eddig feltáratlan volt, pedig komoly lehetőség nyílik általa arra, hogy szárazságtűrőbb szőlőfajtákat szelektáljanak.

Vád alatt az állatvédő "Hús áldozatai" mozgalom aktivistái

A hollandiai Boxtelben állatvédő aktivistákat tartóztattak le a múlt héten, miután elfoglaltak egy sertéstelepet. A tiltakozó akcióban, amely arra irányult, hogy felhívják a figyelmet az állatok szenvedéseire, több mint száz aktivista vett részt.