Back to top

Rovarevő tyúkok és malacok?

A hagyományos, szójadara és halliszt alapú takarmány helyett rovarokból fedeznék a sertések és tyúkok növekedéséhez szükséges proteint, ehhez azonban nagy mennyiségben kell rovarokat termelni – ennek megvalósításán dolgozik három német felsőoktatási intézmény és egy kutatóintézet.

A Bremerhaveni, Göttingeni és Erlangeni Egyetem a braunschweigi takarmányozástechnikai kutatóközponttal egy, az állatok takarmányozására használható új fehérjeforrást szeretne kidolgozni – számolt be internetes oldalán a Norddeutscher Rundfunk (NDR). A sertéseknek, a halaknak és a tyúkoknak proteinekre van szükségük a növekedéshez, amelyeket eddig főként importált szójadarából és hallisztből fedeztek. Ugyanakkor ezek a például

Peruból, Marokkóból és Brazíliából származó takarmány alapanyagok vitatottak és környezetterhelőek, a jövőben a lárvatenyészetek léphetnek a helyükbe.

„A rovarok jelenthetik a megoldást” – mondja Rainer Benning, Bremerhaveni Főiskola élelmiszertechnológusa. A kutatók most azon dolgoznak, hogy hogyan lehet nagy mennyiségben rovarokat előállítani, mert „ha a szójadarát és a hallisztet szeretnék pótolni, akkor bizony nagy mennyiségben van szükség a rovarokra, és ez most nehézséget jelent” – mondja Sebastian Demtröder, egy másik kutató. Azt is vizsgálják, hogy a rovarokat hogyan lehet leforrázni, kiszárítani, majd darált formában a takarmányba keverni.

A Göttingeni Egyetem kísérleteiből kiderült, hogy

a rovar alapú táplálkozásra állított tyúkok és sertések ugyanolyan jól fejlődnek, mint a hagyományos takarmányon tartott állatok, vagyis a szója, veszteségek nélkül pótolható.

A lisztbogár-lárvák tenyésztése eddig nem volt gépesített, a nagyobb mennyiségek előállításához azonban már gépesíteni kell a folyamatot. „A gépeknek fel kell ismerniük, hogy mikor lehet feldolgozni a lárvákat, és túl sokáig sem szabad várni, mert egyébként bebábozódnak” – monda Demtröder. Hozzátette, hogy a gépeknek a lárvák protein- és zsírtartalmát is pontosan mérniük kell. A Bremerhaveni Főiskola egyik laborjában már kísérleteznek az előállítással, és egyelőre a legdrágább, fagyasztásos szárítási módszer mutatkozott a leghatékonyabbnak.

Forrás: 
www.ndr.de

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hol fáj a legjobban rovarcsípés, és melyikük a bajnok a fájdalomokozásban?

Némely kutatók a tudomány kedvéért szívesen vetik alá magukat kínzásoknak. Így derült ki az is, melyik testrészünk a legérzékenyebb a csípésre.

Kína húsimportja csökkent a tavalyi évhez képest

Kína májusban 789 000 tonna húst importált, 3,3%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban - derült ki a vámhatóság hétfőn közzétett adataiból, miután a sertéshús hazai árának zuhanása csökkentette az import iránti keresletet.

Lerakták a Szabolcsi Alma Centrum alapkövét Újfehértón

Jövő márciusban készülhet el Szabolcs-Szatmár-Bereg megye legnagyobb mezőgazdasági beruházása Újfehértón, a Szabolcsi Alma Centrum. Ez a logisztikai és tudásközpont reményt ad a híres termőtáj almatermesztőinek, hangzott el az ünnepélyes alapkőletételen.

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.

Bőkezű juhtenyésztés

Az ágazatról viszonylag kevés jó szót lehet hallani manapság. Általában véve csökken a faj egyedszáma, aminek az okaként mindig azt fogalmazzák meg, hogy nálunk nem éri meg juhval foglalkozni. Pedig sokkal többet exportálhatnánk, mint amennyit ma kiviszünk az országból, és mostanában az ára is elfogadhatónak tűnik.

A koronavírus hatására az e-kereskedelem átveheti az uralmat 2030-ra

2030-ra az e-kereskedelem a teljes kiskereskedelmi forgalom 31-40%-át, a nem élelmiszeripari eladásoknak pedig több mint a felét teszi majd ki - derült ki egy svéd tanulmányból.

BÉT: élénkülő kereskedelem

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a május 28. és június 3. közötti öt tőzsdenapon az ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica júliusi tőzsdei elszámolóára 86 500 forint/tonna, a november–decemberi 65 000 forint/tonna, a 2022. március–júliusi 67 000–68 000 forint/tonna volt.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 9.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

Madarak a környezetünkben

Természetes környezetünkben sok szép madár él, amelyek sokszor nemcsak érdekes életükkel, szépségükkel, hanem hangjukkal és „ösztönös segítségükkel” is felhívják magukra figyelmünket. Leggyakoribb segítőink közül mutatunk be néhányat.

Közös tanszéket alapít a MATE és a Tungsram

Közös kutatóintézetet és kihelyezett tanszéket alapít a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) és a Tungsram a vállalatcsoport budapesti székhelyén, ahol májusban kutatás-fejlesztést szolgáló vertikális farm nyílt. A tudományos és innovációs együttműködés megkezdését június 7-én jelentették be.