Back to top

Madagaszkári állatsorsok

Amikor, mintegy 2000 évvel ezelőtt Madagaszkáron partra szálltak az első emberek, hogy meghódítsák a sziget érintetlen ősvadonát, megdöbbentő állatokkal találkoztak. Ám azóta Madagaszkár bennszülött faunája igencsak megcsappant. Sajnos nem beszélhetünk múlt időről. A folyamat nemhogy lassult vagy megállt volna, hanem inkább gyorsult.

Számtalan nagytestű emlős járta az akkor még buja vadont: a makiféléknek még mintegy 50 akkor élő faja közül előfordultak a ma élő gorilláknál is nagyobbak.

E testesebb állatokat az első telepesek előszeretettel vadászták, hiszen azokat, mivel nem ismerték az embert, könnyen be lehetett cserkészni,

s tömegüknél fogva hosszú időn keresztül állati fehérjét biztosítottak a törzseknek. Úgy tűnik, néhány évszázad elég volt arra, hogy ezek a ma már elképzelhetetlennek tűnő fajok végleg eltűnjenek a Föld színéről.

Honnan tudunk ezekről az állatokról, ha még megkövült csontjaik sem maradtak fent? Nos, leggyakrabban ott, ahol az ember elfogyasztotta őket, azaz a barlangok környékén felhalmozódott szemétkupacokban a kutatók jelentős mennyiségben találják csontjaikat, s olykor-olykor teljes csontváz is előkerül. De a vadászaton kívül az ember természetátalakító munkája s a mikroklíma változása is nagymértékben előidézte azt, hogy Madagaszkár bennszülött faunája igencsak megcsappant. Sajnos nem beszélhetünk múlt időről. A folyamat nemhogy lassult vagy megállt volna, hanem inkább gyorsult.

Példa erre a varik sorsa, melyek a ma élő legnagyobb madagaszkári félmajmok, s a sziget északkeleti esőerdeit lakják, ott, ahol a magas fák lombkoronájában biztonságban élhetnek.

Ezek a fák viszont az illegális fakitermelés célpontjai, s Madagaszkáron, a világ egyik legszegényebb országában, ahogy az éghajlat egyre szélsőségesebbé válik, a népesség pedig robbanásszerűen nő, úgy nő a kereslet a tüzelőre.

Elterjedési területük egyik részén vörös, míg a másikon fekete-fehér varik élnek. Ma a DNS-vizsgálatok alapján a két populációt két különálló fajnak tekintik. A kritikusan veszélyeztetett vörös vari mintegy 3,3-3,6 kg súlyú, testhossza farokkal kb. 1,1 méter. Az esős évszakban a párok kölykeikkel nagyobb csapatokba verődnek, viszont a száraz évszakban, amikor nehezebb táplálékot találni, ezek a közösségek felbomlanak.

A nőstények csak egy árnyalattal nagyobbak a hímeknél, még sincs vita, hogy ki a családfő: a nőstények a vezetők, s ha kell, ádázul meg is védik családjaikat.

A vörös vari mindössze 102 napig vemhes, s általában 3-5, olykor 7 kölyköt hoz világra. Ezeknek mintegy 65 százaléka azonban nem éri meg a három hónapos kort, a legtöbbjük egyszerűen lepottyan az ágakról, és halálra zúzza magát.

Fogságban viszont jól szaporodik, Európában mintegy 500 példányát tartják, így a Fővárosi Állat- és Növénykertben is látható.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

Az EU új szabályokat fogadott el a trágyák forgalomba hozataláról

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról az uniós piacon - közölte az uniós tanács kedden.

Elérhetőek a legfrissebb erdészeti adatok a Nébih honlapján

Tájékoztatja a Nébih az érintett szakembereket és az érdeklődőket, hogy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal honlapján elérhetőek a hazai erdők legfontosabb éves, illetve idősoros statisztikai adatai.

Betiltják a műanyag tányérokat és evőeszközök

Az Európai Unió általános ügyekkel foglalkozó tanácsa a műanyagszennyezéssel szembeni fellépés jegyében tilalmat fogadott el bizonyos egyszer használatos műanyagokra vonatkozóan - közölte az uniós tanács kedden.

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Vád alatt az állatvédő "Hús áldozatai" mozgalom aktivistái

A hollandiai Boxtelben állatvédő aktivistákat tartóztattak le a múlt héten, miután elfoglaltak egy sertéstelepet. A tiltakozó akcióban, amely arra irányult, hogy felhívják a figyelmet az állatok szenvedéseire, több mint száz aktivista vett részt.

Több mint 8 százalék szerint a Föld lapos

A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) pszichológusai azt vizsgálták, hogy a lakosság milyen mértékben dől be a tudománytalan állításoknak és az összeesküvés-elméleteknek.

Egyre hatékonyabb az illegális fakitermelés és kereskedelem elleni küzdelem

Az elmúlt három év eredményei alátámasztják, hogy egyre hatékonyabban végzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a teljes faanyagkereskedelmi lánc ellenőrzését Magyarországon.

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.