Back to top

A méhcsípések dícsérete

A méhméreggel való gyógyítás az ősi hagyományokat köti össze a modern kor természetgyógyászatával. Alkalmazása a legyengült immunrendszert erősíti. Hatékonyságának feltétele, hogy életmódunkon is szükséges változtatnunk. De ezen túl tudományosan is bizonyított: a méhméreg melittin elnevezésű hatóanyaga elpusztítja a HIV-, a Hepatitis-B és C vírusokat, továbbá gátolja a rákos sejtek burjánzását!

Általában néhány nap leforgása alatt magam mögött tudom a tél végén, tavasz elején jelentkező „megfázást”.

Idén azonban érthetetlen módon több hétre is ágynak estem. Tüneteim eleinte felső légúti panaszokkal kezdődtek, majd később köhögésrohamban csúcsosodtak ki. Lázam nem volt.

Mivel azok közé tartozom, akik „csipp-csupp” ügyekkel nem veszik igénybe az orvosi közellátást, most sem volt szándékomban orvoshoz fordulni. A rutinszerűen felírt antibiotikum nálam kellemetlenül erős hasmenést okoz.

Köhögésrohamom azonban olyan mértékűvé vált, hogy családomat már-már az éjszakai pihenésben akadályozta. Tehát valamit tennem kellett.

Úgy gondoltam, ha már  harmadgenerációs méhész lennék, itt az ideje és a lehetőség arra, hogy kipróbáljam a méhszúrással való gyógyítást saját magamon.

(Vállalkozószellememen, talán azok, akik olvassák cikkeimet nem csodálkoznak, lásd: „ Étek a kaptárból - Mikor a legfinomabb a herelárva?”)

A méh- illetve darázsszúrással való gyógyítást már az ókori Egyiptomban is ismerték.

Modernkori alkalmazója és úttörője, Beck Bódog Magyarországról vándorolt ki Amerikába, és már a múlt század elején elismert orvos volt. Könyve jelen pillanatban a The Bible of Bee Venom Therapy címen van forgalomban, és már a tengerentúlon írta saját praxisában tett tapasztalatai és kísérletei alapján. A mű azóta is a téma alapkönyve. (Magyarul sajnos nem érhető el.)

Kiszakadt méhfullánk méregmiriggyel a börben
Kiszakadt méhfullánk méregmiriggyel a börben
Fotó: Hevesi Mihály

A méhméreg-terápiával kapcsolatban azonban mindenkit óva intenék, hiszen meglehetős

(akár halálos kimenetelű!) veszélyekkel járhat, ha nincsenek meg a hozzá való feltételek, a kellő óvatosság és a természetgyógyászatban erre vonatkozóan előírt protokoll, adrenalin injekció stb..

A terápia egyik legfontosabb feltétele, hogy ne legyünk allergiások a méhméregre.

Ezért a méhcsípés terápia kezdetén általában ennek a felmérése az első lépés.

További lényeges feltétele ennek a terápiának, hogy mentesek legyünk a szív és érrendszeri problémáktól. Figyelem: a legfontosabb feltételek megléte ellenére is lehetséges, hogy valakinek nem javasolt a méhméreg terápia. Ezt egy szakember tudja csak felmérni! 

Tehát előkészítettem a szükséges eszközöket, méheket tettem az egyik kaptárból egy erre a célra barkácsolt dobozba, beszereztem egy orvosi csipeszt és megnéztem a kínai orvoslás megfázásra javasolt akupunktúrás pontjait.

Az első méhszúrás minden esetben egy diagnózishoz segít hozzá. (Előtte, ahogy írtam, fontos tisztában lennünk azzal, hogy nem vagyunk allergiások a méhméregre!)

A méhszúrás semmilyen duzzanatot nem okozott, sőt a helye is alig látszott. Ez azt mutatja, hogy a test immunrendszere nem működik megfelelően, és nem válaszol a behatoló méhméregre. Nos, a méhméreg-terápia esetén épp ennek aktiválása a cél.

Az első nap a megfelelő pontokon "megszúrattam" magam egy-egy méhecskével. Először összesen 8-al.

Az utolsó szúrásnál már elkezdett pirosodni, majd kicsit duzzadni a helye. És láss csodát a korábban esténként jelentkező köhögésrohamom már aznap este nem jött elő.

A „terápiát” egy hétig folytattam, úgy hogy naponta eggyel növeltem a méhszúrások számát, mígnem elértem a napi 12-őt, melyet aztán ezen a szinten tartottam.  A terapeuták krónikus esetekben több száz csípésig is felmennek.

A test különböző pontjain az érzősejtjeink számától függően jobban vagy kevésbé fáj a méhszúrás. Míg az alsó karom külső részén alig éreztem, addig a tenyerem vénuszdombján könnyfakasztó fájdalmam volt. (Méhészként persze már nem ér váratlanul az ilyesmi.)

A terapeuta jól ismeri ezeket a pontokat és krónikus esetekben igyekszik a test legkevésbé fájdalmas helyein megcsípetni a pácienst.

A megfázásom összes tünete nem szűnt meg a terápia alatt vagy után, de jelentősen enyhült. Már az első napokban munkaképessé váltam.

Annak ellenére, hogy akár pl. a multiplex szklerózis kezelésben is hatékonyan alkalmazzák, 

szigorúan vett tudományos magyarázat nem igen van a méhméregterápia hatásmechanizmusára legalábbis épp a multiplex szklerózis esetén.

Arra hogy ennek ellenére, miért számolnak be sikerről nagyon sok multiplex szklerózis esetben, talán a következő lehet a magyarázat:

Ahogy Stefan Stangaciu (apiterapeuta. a Német Apiterápiás Társaság elnöke) mondja youtube-on is fellelhető előadásában, az apiterápia akkor lesz hatásos, ha változtatni tudunk életmódunkon is, a cukor, tej és gluténbevitelen, továbbá ha alvásunk kellően pihentető.

Vagyis nem (csak) egy hatóanyag fogja betegségünket meggyógyítani, amit a hagyományos orvostudomány keres és amire koncentrál, hanem az immunrendszer rendbe tétele és reakciójának kiváltása méhméreggel, továbbá a gyulladások minimalizálása és a szervezet pihenéséhez szükséges feltételek megteremtése. 

Ettől függetlenül vírusok ellen igen is megvan, hogy mi az, ami hat a méhméregben:  a melittin nevű alkotóelem, mely nanorészecskén alkalmazva elpusztítja többek között a HIV vírust, illetve a Hepatitis-B-t és C-t és gátolja a rákos sejtek burjánzását!

Magyarországon a Magyar Apiterápiás Társaság foglalkozik apiterápiához kapcsolódó tanfolyamok szervezésével, továbbá információt tud nyújtani az apiterapeuták megtalálásához.  http://www.apiterapia.hu

Lásd még cikkünket: Igazságok és tévhitek a csípésekről

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háromszáz év tapasztalatával

A Mecsekerdő Zrt. Árpádtetői Erdészete csaknem egyidős magával az erdész szakmával. Baranya vármegye az 1686-os török uralom alóli felszabadulását követően, I. Lipót király rendelete alapján 1717-ben, a Pétsi fő Templom Uralom Erdei elnevezéssel szervezte meg az önálló erdőgazdaságot.

Ehető krizantémok: ilyen is van

A krizantém egy közismert dísznövény, ám arról kevesebb szó esik, hogy egyes fajai ehetők, fűszernek is kiválóak, némelyek virágából pedig tea készíthető. Érdemes ilyenekből is ültetni a kertbe…

Mi az a majomhimlő és hogyan lehet elkapni?

Az Egészségügyi Világszervezet vezetője figyelmeztetett, hogy a világ újabb félelmetes kihívására: a koronavírus után itt a majomhimlő. Tedros Adhanom Ghebreyesus minderről Genfben beszélt, ahol a WHO szakértői a 15 Afrikán kívüli országban terjedő majomhimlő-járványról tárgyaltak.

Öt étel, mely fáradtságot és stresszes állapotot okoz

A tudatosan táplálkozók folyamatosan azon gondolkodnak, hogy milyen ételeket fogyasszanak - hogyan hat az egészségre és a környezetre -, de ritkán gondolnak arra, hogy milyen hatással van az agyra, a hangulatra és az energiaszintre az elfogyasztott étel. Pedig a bélrendszer és az agy állandó kétirányú kommunikációban áll egymással, és az egyik egészsége közvetlenül befolyásolja a másik egészségét.

Hússal vagy nélküle az élet?

Etika, ökológia, intolerancia? Sok oka van a hús vagy más állati termék, például a tej és a sajt elkerülésének. Az egészséget is gyakran említik motivációként – az egészséges vegán étrendről alkotott kép a lakosság egy részében megmaradt. Mások viszont az alultápláltságot a többnyire önkéntes lemondásban látják. És akkor az ökológiai lábnyomról nem is beszéltünk…

Miniuborka négy hektáron

A Bécs Donaustadt nevű városrészében található Gartenbau Flicker GmbH Ausztria legnagyobb mini­uborka-termesztője, összesen 42 ezer négyzetméter üvegházi felületen szednek miniuborkát, snack­uborkát és egyéb uborkakülönlegességeket.

Túlsúlyos Európa

Olaszország egyike azoknak az országoknak, amelyek híressé tették az egészséges és könnyű mediterrán étrendet. Egy nemrégiben készült tanulmány azonban kimutatta, hogy az olaszok fele elhízással vagy túlsúllyal küzd. Nem jobb a helyzet a többi mediterrán országban sem.

Laboratóriumi szalonna vöröshús-allergiára?

Gyógyhatású szalonna? Nem feltétlenül disznóság. Ugyanaz a laboratórium, ahol genetikailag módosított sertést állítottak elő emberi transzplantációra szánt szervekhez, váratlanul előlépett sertéstermék-szállítóvá olyanok számára, akik egy különleges, kullancs okozta vöröshús-allergiától szenvednek. Máris sok betegen tesztelték a laboratóriumban előállított exkluzív szalonnát.

Méhek nélkül nincs élet – A MATE munkatársának gondolatai a méhek világnapján

2019-ben az Earthwatch Institute nevű természetvédelmi szervezet hivatalosan is a bolygó legfontosabb élőlényeinek nyilvánította a beporzókat. A veszélyeztetett fajok listáján szereplő méhek egyedszáma az utóbbi években drasztikusan csökken. A valós aggodalmak hátteréről és a megporzók ökoszisztémában betöltött szerepéről Dr. Sárospataki Miklós egyetemi docens, a MATE Állattani és Ökológiai Tanszékének munkatársa osztotta meg a legfontosabb tudnivalókat.

A Rovardóm nyerte a Planet Z Ötletpályázatot

A méhek, mint elsődleges beporzó rovarok, a világ legfontosabb fajai közé tartoznak. Méltán ünnepeljük hazánkban 1994 óta a Magyar Méhészek Egyesületének kezdeményezésére április 30-án a méhek napját, az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) pedig 2018-ban választotta május 20-át a méhek világnapjává.