Back to top

Nem magányra termett az ékfarkú amandina

Az ékfarkú amandina az egyik leggyakoribb díszpinty, melyet hazánkban is tartanak, tenyésztenek. Akik gondoztak már otthonukban zebrapintyet vagy japáni sirálykát, bátran vállalkozhatnak e színpompás kis tollasok beszerzésére. Egyesek az ékfarkú mellett nyársfarkú amandinának is nevezik, de a madarászok a német neve után egyszerűen spitznek hívják.

E mutatós díszpinty Észak-Ausztrália lakója, ahol nemcsak az erdőkben, hanem a szárazabb füves síkságokon is gyakorta előfordul. A sárgacsőrű törzsalak mellett, egy alfaja ismeretes, melynek csőre piros. Ez utóbbinak tollazata is intenzívebb színezetű.

Madarunkat igen gyakran importálták Európába, egészen a ’70-es évekig, viszont arra nem ügyeltek, hogy alfajtisztán tenyésszék őket, így a nálunk élő állomány lényegében alfajhibridnek tekinthető. Mivel áruk az exporttilalom miatt hosszú éveken keresztül igen magas volt, madarászoknak nem nevezhető élelmes üzletemberek, akárcsak a gould amandináktól, az ékfarkúaktól is rendszeresen, elszedték a tojásokat, s ezeket dajkamadarakkal (japáni sirálykapinttyel) keltették, aminek az lett az eredménye, hogy sok madárnál a kotlási ösztön nem jelentkezett. Ráadásul a vérfrissítésre sem ügyeltek, így még nehezebbé vált tenyésztésük.

Az ezredforduló után azonban az ékfarkúak ára lényegesen mérséklődött, s csak valóban azok tartották, akiket az állatszeretet vezérelt, s szép lassan az állományban újra a viszonylag jól kotló madarak lettek mérvadóak.

Ebben az időszakban jelentek meg nagy mennyiségben a különféle színváltozatok is, így ma már a barnától az albínón át többek közt szürke és tarka madarakat is kínálnak eladásra. Persze a legszebb sokak szerint a természet ajándéka, a vadas szín.

Fotó: Tóth Zsigmond
Hogy milyen tollazatú ékfarkú amandinát veszünk, a mi döntésünk, egy valamit azonban sose felejtsünk: ezeket a madarakat nem szabad egyedül tartanunk. Ha nem is fajtársuk, más díszpintyek mindig éljenek mellettük!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Don’t Forget Gabó!

Nagy várakozás előzte meg 2019 második Grand Prix-fordulóját. Bábolna után rengeteg versenyen vehettek részt a különböző korosztályok legjobbjai, ezért félő volt, hogy kevesebben jönnek el a magyar díjugrató „álmok színházába”, a Tattersallba. Ennek ellenére itt volt az összes GP-nyerő Bábolnáról, a zduchovicei fiatal lovas hősök, és természetesen az ország legjobb párosai feszültek egymásnak.

Népszerű a tyúkfajták királya

Az óriás termetű brahma már közel másfél évszázada ismert hazánkban, s az elmúlt évtizedekben nemigen volt olyan díszbaromfi-kiállítás, ahol be ne mutatták volna e fenséges tollast. Hogy miért is tartják oly nagy becsben, az leginkább kiváló külső és belső tulajdonságaira vezethető vissza.

Szigorodnak az állatszállítás feltételei az extrém hőség miatt

Az Agrárminisztérium, az időjárási előrejelzések ismeretében, az extrém hőségre való tekintettel, 2019. június 21-től további utasításig – a tavalyi évhez hasonlóan – ismét megtiltja a hosszú távú, Magyarországról Törökországba tartó kérődzőállat-szállítmányok indítását.

Robotizált magyar tarka: szakmai nap Dunaharasztiban

A Magyartarka Tenyésztők Egyesülete idei szakmai napját Ficsor Árpád dunaharaszti gazdaságában szervezte meg. A rendezvényre, mely a biogazdálkodástól a robotfejésen át a sajtkészítésig igen széles témát ölelt át, meghívták Nagy István agrárminisztert is.

A szélesebb közönség felé nyit az épülő agrártechnológiai központ Angliában

Szeptemberben az egyetemisták előtt nyitják meg, jövő évtől pedig már a nagyközönség is látogathatja a legújabb fejlesztéseket bemutató agrártechnológiai központot. A kormány által is támogatott projekt a tervek szerint fogyasztókra is hatással lesz.

Menedék forró napokra

A francia országos állattenyésztési kutatóintézettel (Idele) és annak juhtenyésztési kísérleti központjával (CIIRPO) együttműködésben főiskolai hallgatók fejlesztették ki az Ovifresh néven bemutatott, 50–60 juh számára elegendő árnyékot nyújtó mobil árnyékolót.

Madárinfluenza - megakadályozható a vírusfertőzés

Az University of Edinburgh’s Roslin Institute kutatói laboratóriumban tenyésztett csirkesejtek DNS-e egy szakaszának génszerkesztési eljárásokkal végzett törlésével megakadályozták a vírusfertőzést.

Tejipar: látványos minőségjavulás

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet legutóbbi agrárpiaci jelentése szerint az áprilisban felvásárolt nyerstejnek szinte teljes egésze, 99,7 százaléka extra minőségű volt, amire régóta nem volt példa.

Több ezer hektár legelőt ad bérbe a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációjának köszönhetően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterület bérbe adása vált lehetővé a helyben lakó, állattartással foglalkozó gazdák számára - nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az MTI-nek.

Mangalica: a fajta második újraélesztése

„Az elmúlt évben a mangalica egyesület hajója viharos vizekre került, de mind ez ideig sikerült a felszínen tartani azt!” Ez a nem túl vigasztaló kijelentés a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének debreceni közgyűlésén hangzott el. A tenyészetek száma tavaly csökkent, amiben közrejátszhatott az is, hogy április 23-án hazánkban is megjelent az afrikai sertéspestis.