Back to top

Nem magányra termett az ékfarkú amandina

Az ékfarkú amandina az egyik leggyakoribb díszpinty, melyet hazánkban is tartanak, tenyésztenek. Akik gondoztak már otthonukban zebrapintyet vagy japáni sirálykát, bátran vállalkozhatnak e színpompás kis tollasok beszerzésére. Egyesek az ékfarkú mellett nyársfarkú amandinának is nevezik, de a madarászok a német neve után egyszerűen spitznek hívják.

E mutatós díszpinty Észak-Ausztrália lakója, ahol nemcsak az erdőkben, hanem a szárazabb füves síkságokon is gyakorta előfordul. A sárgacsőrű törzsalak mellett, egy alfaja ismeretes, melynek csőre piros. Ez utóbbinak tollazata is intenzívebb színezetű.

Madarunkat igen gyakran importálták Európába, egészen a ’70-es évekig, viszont arra nem ügyeltek, hogy alfajtisztán tenyésszék őket, így a nálunk élő állomány lényegében alfajhibridnek tekinthető. Mivel áruk az exporttilalom miatt hosszú éveken keresztül igen magas volt, madarászoknak nem nevezhető élelmes üzletemberek, akárcsak a gould amandináktól, az ékfarkúaktól is rendszeresen, elszedték a tojásokat, s ezeket dajkamadarakkal (japáni sirálykapinttyel) keltették, aminek az lett az eredménye, hogy sok madárnál a kotlási ösztön nem jelentkezett. Ráadásul a vérfrissítésre sem ügyeltek, így még nehezebbé vált tenyésztésük.

Az ezredforduló után azonban az ékfarkúak ára lényegesen mérséklődött, s csak valóban azok tartották, akiket az állatszeretet vezérelt, s szép lassan az állományban újra a viszonylag jól kotló madarak lettek mérvadóak.

Ebben az időszakban jelentek meg nagy mennyiségben a különféle színváltozatok is, így ma már a barnától az albínón át többek közt szürke és tarka madarakat is kínálnak eladásra. Persze a legszebb sokak szerint a természet ajándéka, a vadas szín.

Fotó: Tóth Zsigmond
Hogy milyen tollazatú ékfarkú amandinát veszünk, a mi döntésünk, egy valamit azonban sose felejtsünk: ezeket a madarakat nem szabad egyedül tartanunk. Ha nem is fajtársuk, más díszpintyek mindig éljenek mellettük!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Galambverseny életre-halálra

Akár a galambok Iron Manjének vagy Spartan Racejének is nevezhetnék azt a megmérettetést, ami a Fülöp-szigeteken zajlik. A veszélyes versenyen induló postagalamboknak mindössze 10 százaléka ér célba – a többiek a vad tengerek, ragadozók, perzselő hőség, vagy éppen tolvajok áldozatául esnek.

Miért a külföldi húst?

Matej Korpáš, az SPPK sajóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az üzletekben minden húsnál fel kell tüntetni, hogy az állatot hol nevelték, hol vágták le és a húsát hol dolgozták fel, valamint hogy hol csomagolták. A kamara ismételten figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen, alaposan olvassák el ezeket az információkat.

Mérgező alga pusztítja a lazacokat Norvégiában

Több millió tenyésztett lazac pusztult el Norvégia északi részén az utóbbi napokban egy mérgező alga miatt, és a helyzetet még nem sikerült ellenőrzés alá vonni - közölték a norvég hatóságok.

Biotojás-előállító baromfiólak

A günzburgi MR (MaschinenRing – gépkör) szervezésében a természetes kapirgáló tojótyúkok tartására pótkocsira telepített mobil baromfiólakat készítenek és terjesztenek a dél-németországi sváb (Schwäbisch Hall) vidékeken a gazdák között. A program célja a biotojás-termelés növelése az országban.

Németországban csütörtökön döntenek a kakascsibék védelméről

A német szövetségi legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof) csütörtökön (május 23.) dönthet arról, hogy betiltsa a hím naposcsibék elpusztítását. A tojástermelők szerint azonban ha ez bekövetkezik, az tojáshiánnyal is járhat.

Made in Italy – hamisítva

Az olasz élelmiszereket egyre gyakrabban hamisítják és utánozzák az egész világon. A legnépszerűbbek a sajt, a kolbász és az olívaolaj. A hamisítás oka főleg a kereskedelmi konfliktusokhoz vezethető vissza.

A takarmányozás kihívásai - jelentős változások jönnek

„A növényi összetevők legújabb generációja a takarmányozás hatékonyságának növeléséért” címmel tartották Herceghalmon idén a Biomin Magyarország Kft. konferenciáját, melyre rangos hazai és külföldi előadók érkeztek. A megnyitón Gerhard Galsterer, a Biomin GmbH regionális igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.

Miért fontos a gyep ápolása?

Milyen módszerekkel lehet felújítani a leromlott hazai gyepeket, és mennyire hatásosak ezek? Hogyan befolyásolják a termőképességet, az állateltartó képességet, illetve a takarmány minőségét? - ezek voltak a fő kérdései a tegnapi gödöllői Gyepápolási szakmai napnak, ami délután terepi gépbemutatóval zárult.

Vád alatt az állatvédő "Hús áldozatai" mozgalom aktivistái

A hollandiai Boxtelben állatvédő aktivistákat tartóztattak le a múlt héten, miután elfoglaltak egy sertéstelepet. A tiltakozó akcióban, amely arra irányult, hogy felhívják a figyelmet az állatok szenvedéseire, több mint száz aktivista vett részt.

Jelentősen drágulhat a tojás

Nem árulnának ketreces tyúktartásból származó tojást a nemzetközi kiskereskedelmi láncok néhány év múlva, amivel veszélybe sodornák a közép-európai, ezen belül is a kilencven százalékban ketreces tartást alkalmazó hazai tojáságazatot - mondta a Magyar Nemzetnek Pákozd Gergely, a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetségének alelnöke.