Back to top

Nem magányra termett az ékfarkú amandina

Az ékfarkú amandina az egyik leggyakoribb díszpinty, melyet hazánkban is tartanak, tenyésztenek. Akik gondoztak már otthonukban zebrapintyet vagy japáni sirálykát, bátran vállalkozhatnak e színpompás kis tollasok beszerzésére. Egyesek az ékfarkú mellett nyársfarkú amandinának is nevezik, de a madarászok a német neve után egyszerűen spitznek hívják.

E mutatós díszpinty Észak-Ausztrália lakója, ahol nemcsak az erdőkben, hanem a szárazabb füves síkságokon is gyakorta előfordul. A sárgacsőrű törzsalak mellett, egy alfaja ismeretes, melynek csőre piros. Ez utóbbinak tollazata is intenzívebb színezetű.

Madarunkat igen gyakran importálták Európába, egészen a ’70-es évekig, viszont arra nem ügyeltek, hogy alfajtisztán tenyésszék őket, így a nálunk élő állomány lényegében alfajhibridnek tekinthető. Mivel áruk az exporttilalom miatt hosszú éveken keresztül igen magas volt, madarászoknak nem nevezhető élelmes üzletemberek, akárcsak a gould amandináktól, az ékfarkúaktól is rendszeresen, elszedték a tojásokat, s ezeket dajkamadarakkal (japáni sirálykapinttyel) keltették, aminek az lett az eredménye, hogy sok madárnál a kotlási ösztön nem jelentkezett. Ráadásul a vérfrissítésre sem ügyeltek, így még nehezebbé vált tenyésztésük.

Az ezredforduló után azonban az ékfarkúak ára lényegesen mérséklődött, s csak valóban azok tartották, akiket az állatszeretet vezérelt, s szép lassan az állományban újra a viszonylag jól kotló madarak lettek mérvadóak.

Ebben az időszakban jelentek meg nagy mennyiségben a különféle színváltozatok is, így ma már a barnától az albínón át többek közt szürke és tarka madarakat is kínálnak eladásra. Persze a legszebb sokak szerint a természet ajándéka, a vadas szín.

Fotó: Tóth Zsigmond
Hogy milyen tollazatú ékfarkú amandinát veszünk, a mi döntésünk, egy valamit azonban sose felejtsünk: ezeket a madarakat nem szabad egyedül tartanunk. Ha nem is fajtársuk, más díszpintyek mindig éljenek mellettük!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Afrikai sertéspestis Lengyelországban: 8000 sertést kellett leölni

Május végén Lengyelországban, alig 10 kilométerre Fehéroroszországtól, újabb afrikai sertéspestis (ASP) kitörést észleltek. A betegség ezúttal egy 750 kocát tartó nagyüzemi telepen jelent meg, ahonnan a malacokat a környékbeli gazdaságoknak értékesítették hizlalásra. A fertőzés miatt több mint nyolcezer sertést kellett leölni, illetve megsemmisíteni a környéken.

Libatartó javára döntött a bíróság

Egy libatartónál kimúlt az integrátor által felnevelésre kihelyezett szárnyasok egyhatoda. A libatartó kártérítést követelt, de az általa számolt összeghez képest csak elenyésző kártérítéshez jutott.

Félmilliárd forint egy madárröpdében

A flamingók meglehetősen egyedi fizimiskájukkal sok fejtörést okoznak a zoológusoknak, akik rendszerezni szeretnék a madárvilágot, zárt téri szaporításuk pedig a megnövekedett igények miatt egyre nagyobb kihívást jelent a díszmadártenyésztő farmok szakemberei számára. A flamingók Ázsiában és Afrikában éppúgy elterjedtek, mint Közép- és Dél-Amerikában.

Kezdő galambászok ideális fajtája: a bácskai hosszúcsőrű keringő

A 2004 tavaszán meghozott országgyűlési határozat a védett őshonos vagy veszélyeztetett, magas genetikai értéket képviselő tenyésztett magyar galambfajták közé sorolta be a bácskai hosszúcsőrű keringő fajtát. A „hosszúcsőrű” megjelölés azért figyelemreméltó, mert a korábbi évtizedekben a fajtát egyszerűen bácskai keringőként írták le.

Jó háziállat lehet egy sünből?

Sokan imádják ezeket a kis tüskés állatokat, és szívesen tartanák őket háziállatként. A legelső kérdés, amit tisztázni kell, törvényes-e sünit tartani? A másik pedig, hogy egyáltalán jó háziállat válik-e belőle?

Ősi lófajtát őriznek az ország északi szegletében

A hucul fajta legnagyobb magyarországi állományának az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság területei szolgálnak otthonául. A jósvafői ménesben zajló tenyésztés fő faladatai közé tartozik a génmegőrzés, a hagyományok ápolása, valamint a sportcélú lóelőállítás is.

Egy aprócska teknős Amerikából

Egy Észak-Amerikából származó teknősfajt, a mi mocsári teknősünk közeli rokonát egyre többen szaporítják Európában – a pettyes víziteknőst. E tetszetős állatok mérete jóval kisebb az előbbinél, átlagosan 8-12 cm-es páncélhosszt érnek el. Ennek köszönhetően igényes elhelyezésük is jóval könnyebb, mint a mozgékonyabb, nagyobb fajoké.

A GMO mentességben rejlik nagyobb üzlet vagy a GMO lesz a jövő agrártechnológiája?

Egyetemi oktatók, kutatók és az ipar szakemberei tartottak előadást az első alkalommal szervezett GMO-val, azaz genetikailag módosított organizmusokkal foglalkozó konferenciát a Szent István Egyetem Élelmiszertudományi Karán működő Deák Tibor Szakkollégium, Budapesten.

Font: őszre kész lesznek az állattenyésztési rendelet részletei

A parlament hamarosan elfogadja a keretjogszabályt, utána pedig társadalmi egyeztetés következik a rendelet véglegesítéséhez.

A gazdákon múlik a fogoly sorsa

Őshonos, vadászható apróvadfajunk populációjának drasztikus csökkenése lassan eléri azt a stádiumot, ami után szükségessé válhat a faj védetté nyilvánítása. Meglehet, a következő vadászgenerációnak már csak a vadászirodalom szemelvényiből lesz sejtése, hogyan is zajlott egy fogolyvadászat.