Back to top

Egyre több japán daru Európában

A daru a magyar nép egyik legkedvesebb madara volt sokáig, s úgy tűnik, visszanyeri régi pozícióját, hiszen ezrek és ezrek zarándokolnak el évente a Hortobágyra, hogy a daruvonulást lássák. Sokunk szívét megmelengette a hír, hogy hosszú évtizedek után újra fészkelnek nálunk is ezek a kecses tollasok.

De nemcsak a mi kultúránkban, hanem sok ázsiai népében is fontos szerepet tölt be a daru, így például a Koreában, a Kínában és a Japánban is. E népek körében a japán daru tölti be azt a szerepet, amit Európában a szürke daru. Már az elnevezés is némi bonyodalmat okoz ma is, hiszen a japán darut a kínaiak is magukénak tartják, ezért a nemzetközi szaksajtóban és konferenciákon diplomatikusan átkeresztelt nevén, vörös koronás daruként nevezik e madarat. Nálunk mandzsu daruként is emlegetik.

Azonban tény, hogy a faj megmentésében a japánok jártak élen, azon szomorú ok miatt, hogy az 1920-as évekre az ő területükön sodródott a kipusztulás szélére. Ezért kénytelenek voltak komoly védelmi intézkedéseket és tenyészprogramot kialakítani.

A mintegy tucatnyi madárból a tojók egy részét röpképtelenné tették, s körülbelül egy hektáros, körbekerített területeken gondozták őket, úgy, hogy a vadonélő hímek beszállhattak hozzájuk, párba állhattak, így biztonságban fel is tudtak nevelődni az utódok. Télen folyamatosan etették a madarakat, így a hajdani vándorfaj viselkedése megváltozott, a telet is fészke közelében töltötte.

Fotó: Tóth Zsigmond
Mára a japán állomány megsokszorozódott, szemben a kínaival, melynek száma az intenzív mezőgazdaság terjedésével arányosan csökken. A jól kidolgozott tenyészprogramnak köszönhetően azonban az Európában tartott japándarvak száma az elmúlt két évtizedben nagyságrendileg megnövekedett, így magyar madárbarátok számára is elérhetővé váltak. A főként Hollandiából importált madarak jól tűrik hazánk klímáját, s általában hároméves korukban már szaporodni kezdenek, szemben vadonbéli társaikkal, melyek csak tizenkét évesen kezdenek költeni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.

Afrikai sertéspestis elleni vakcina a láthatáron

Csalétkek segítségével lehetne immunizálni az afrikai sertéspestis ellen a vaddisznókat – erről számolt be egy kutatócsoport egy állatorvosi tudományos lapban. A halálos kór elleni ígéretes vakcina nagy reményekkel kecsegteti a sertéságazatot.

Jócskán emelkedett a vágómarha felvásárlási ára

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-III. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek ára 13,3% százalékkal drágult, az élő állatoké és az állati termékeké viszont 1,2% százalékkal csökkent.

Újra medve kóborol az országban

A Heves-Borsodi-dombság területéről már több bejelentést is kaptak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság szakemberei, Szilvásvárad és Nagyvisnyó határában is látták az állatot.