0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Egyre több japán daru Európában

A daru a magyar nép egyik legkedvesebb madara volt sokáig, s úgy tűnik, visszanyeri régi pozícióját, hiszen ezrek és ezrek zarándokolnak el évente a Hortobágyra, hogy a daruvonulást lássák. Sokunk szívét megmelengette a hír, hogy hosszú évtizedek után újra fészkelnek nálunk is ezek a kecses tollasok.

De nemcsak a mi kultúránkban, hanem sok ázsiai népében is fontos szerepet tölt be a daru, így például a Koreában, a Kínában és a Japánban is. E népek körében a japán daru tölti be azt a szerepet, amit Európában a szürke daru. Már az elnevezés is némi bonyodalmat okoz ma is, hiszen a japán darut a kínaiak is magukénak tartják, ezért a nemzetközi szaksajtóban és konferenciákon diplomatikusan átkeresztelt nevén, vörös koronás daruként nevezik e madarat. Nálunk mandzsu daruként is emlegetik.

Azonban tény, hogy a faj megmentésében a japánok jártak élen, azon szomorú ok miatt, hogy az 1920-as évekre az ő területükön sodródott a kipusztulás szélére. Ezért kénytelenek voltak komoly védelmi intézkedéseket és tenyészprogramot kialakítani.

A mintegy tucatnyi madárból a tojók egy részét röpképtelenné tették, s körülbelül egy hektáros, körbekerített területeken gondozták őket, úgy, hogy a vadonélő hímek beszállhattak hozzájuk, párba állhattak, így biztonságban fel is tudtak nevelődni az utódok. Télen folyamatosan etették a madarakat, így a hajdani vándorfaj viselkedése megváltozott, a telet is fészke közelében töltötte.

Mára a japán állomány megsokszorozódott, szemben a kínaival, melynek száma az intenzív mezőgazdaság terjedésével arányosan csökken. A jól kidolgozott tenyészprogramnak köszönhetően azonban az Európában tartott japándarvak száma az elmúlt két évtizedben nagyságrendileg megnövekedett, így magyar madárbarátok számára is elérhetővé váltak. A főként Hollandiából importált madarak jól tűrik hazánk klímáját, s általában hároméves korukban már szaporodni kezdenek, szemben vadonbéli társaikkal, melyek csak tizenkét évesen kezdenek költeni.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság