Back to top

Fagykár és aszály a Délvidéken

A március utolsó hetében jelentkezett -6-8 Celsius-fokos fagy felkészületlenül érte a délvidéki gyümölcstermelők többségét. Elmaradt a nagyszülők idejében még rendre elvégzett füstöléses védekezés.

Méh kajszivirágon
Fotó: Horváth Csilla
A kajszifajták nagy része már a virágzás vége felé járt, amikor becslések szerint a virágok 50 százalékát tönkretette a hideg, ami érzékenyen érinti a termelőket, ugyanis tavaly az egész termést elvitte a fagy.

Most úgy néz ki, hogy csak a falvak és városok belső területein, épületek között élték túl a fagyot károsodás nélkül a megtermékenyült barackvirágok.

Úgy fest, hogy lekvárt és dzsemet sárgabarackból idén keveset főznek a háziasszonyok, és valószínűleg a korábbi évekből raktáron maradt barackpálinkának is felmegy az ára. Vajdaságban egyébként, ahol hagyománya van a szabad pálinkafőzésnek, jelenleg 10-15 euróért vesztegetik literjét a barackból készült kisüstinek, a vegyes-, ringló-, szilva- és almapálinka literjét pedig 4-5 euróért árusítják a termelők.

Szomorú jövő elé néznek a málnatermesztők

Nincs nagyobb kínja a szerbiai mezőgazdasági minisztériumnak, mint a málnatermesztők helyzetének orvoslása. Ezt Branislav Nedimović miniszter mondta a minap, és jól jellemzi a jobb sorsra érdemes ágazat helyzetét. Pedig a termelési idény még csak most kezdődik, a problémák meg általában csak a málnaszüret megkezdésekor szoktak jelentkezni. A termelők évek óta követelik a kormánytól, hogy nyilvánítsa stratégiai termékké Szerbiában a málnát, és garantált felvásárlási ár megszabásával előre szavatolja a termelés kifizetődőségét. A miniszter erről hallani sem akar. Azt hangsúlyozza, hogy a málna árát a piac határozza meg. Igen ám, csakhogy itt éveken át azt hangoztatta mindenki, hogy Szerbiában, ahol rengeteg a munkanélküli, a málnater­mesztésben a jövő, hogy a fél világ a kiváló minőségű szerbiai málnára éhes… Közben kiderült, hogy ez nem így van, vagy legalábbis nincs teljesen így. Az történt, hogy a széles körű propaganda hatására a málnával betelepített terület nagysága a 2011-es 13 500 hektárhoz képest majdnem megduplázódott. Jelenleg 23 ezer hektárra becsülik, ami azt eredményezte, hogy a kínálat meghaladta a keresletet, ami a málna felvásárlási árának csökkenéséhez vezetett. Ebben pedig, mint a miniszter mondja, a kormány nem tud segíteni. Valamit azonban mégis lépnie kell, mert Szerbiában 59 ezer családi gazdaság foglalkozik málnatermesztéssel. Sokuk számára ez jelenti az egyedüli bevételi forrást. Az elmúlt év az utóbbi évtized legsikertelenebb évjárata volt a málnatermelők számára. Emiatt már az ősz folyamán sokan kivágták a bokrokat. Aki kitart, annak tisztában kell lennie vele, hogy csak nagy terméssel és kiváló minőségű áruval tud fennmaradni a piac könyörtelen feltételei közepette.

A hagyomány szerint csak Pongrác, Szervác és Bonifác neve napját követően mondhatjuk, hogy elmúlt a fagyveszély. A gyümölcsfák virágzása idén 8–10 nappal előbb kezdődött a szokásosnál, így még van ok aggodalomra. Biztató azonban, hogy az előrejelzés szerint a következő egy hétben biztosan nem kell fagyra számítani.

Délvidéken is az eget kémlelik a növénytermesztők

Vajdaságban az idén tavasszal óriási gondot jelent a szárazság. Előző év augusztusa óta nem volt kiadósabb eső. A két hullámban érkező téli havazás viszont nem pótolta a bő fél éve tartó szárazság miatti nedvességhiányt.

A termelők az elmúlt hetekben sok helyütt kiszántották a sárguló, fejlődésre képtelen búzavetéseket, és ugyanerre a sorsra jutott az őszi olajrepcevetések egy része is.

A szántóföldek nagy részén a magágyat jelentő felszíni talajréteg teljesen száraz és porzik. A növénytermesztők úgy próbálják orvosolni a bajt, hogy a kukorica vetését már március utolsó napjaiban megkezdték, holott a Vajdaságban e növény optimális vetési ideje április 5. és 25. között van. Szakemberek azt javasolják a gazdálkodóknak, hogy idén mellőzzék a hosszú tenyészidejű kukoricahibridek vetését, amelyekhez évtizedek óta görcsösen ragaszkodnak az itteni termelők, helyettük inkább a rövidebb vegetációs időt igénylő hibrideket vessék, ezek ugyanis jobban hasznosítják a rendelkezésre álló kevés nedvességet.

Vízpótlásra csak kevés gazdaságnak van lehetősége, ugyanis a 21 500 négyzetkilométer területű tartományban a 930 kilométeres hosszúságú magisztrális vízhálózatot a mezőgazdasági termelők csak jelentéktelen részben hasznosítják öntözésre.

A bő 1,5 millió hektáros termőterületnek ugyanis alig 2–3 százalékán épült ki öntözőrendszer.

A dolgok jelenlegi állásából az következik, hogy az idén rekordnagyságú területen termesztenek majd kukoricát a vajdasági termelők. Ennek egyik oka, hogy tapasztalatból tudják: a kukorica a szójánál jobban tűri a nedvességhiányt. Másrészt a cukorrépa méltánytalanul alacsony tavalyi felvásárlási ára miatt a cukornövénytől elpártolt termelők is a kukorica mellett teszik le a garast. A kukorica egyébként a délvidéki földművesek életében évtizedek óta „biztos pont”. Az itteni termelők nagy része ugyanis rendre begórézza a kukoricát, és akkor morzsolja le és adja el, amikor neki megfelel. A másik haszonnövény, ami szárazságtűrése révén idén ugyancsak előretörőben van, a napraforgó. Jelenleg is nagy a kereslet a napraforgó-vetőmag iránt.

Élelmiszer-behozatal nehezíti a szerbiai termelők életét

Szerbia nem olyan régen még nagy mennyiségben exportált burgonyát Romániába és Bulgáriába. Miután azonban a két ország 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, az akkori 41 ezer hektárról 28 ezer hektárra esett vissza a burgonyával beültetett terület Szerbiában, úgy, hogy közben az átlagtermés is jelentősen elmaradt az EU-s országoké mögött. Szerbiában manapság nem haladja meg a 14–17 tonnát hektáronként, míg a nyugati országokban a 70 tonnát is eléri. Ennek okán, és a hatékony állami támogatás elmaradása miatt a szerbiai burgonya árban nem versenyképes a nyugatival. Ez oda vezetett, hogy a balkáni ország ma burgonyabehozatalra szorul.

A szerbiai kereskedelmi vállalatok évente 30 ezer tonna krumplit importálnak, 7,5 millió euró értékben. A szerbiai üzletek polcain ma elsősorban Németországból, Belgiumból és Hollandiából származó burgonya található.

Hasonló most a helyzet az uborkater­mesztéssel. A leskovaci völgy termelői 2100 hektár területen termelik a primőr uborkát. Az elmúlt napokban megkezdődött az uborka szedése. A termés kiváló minőségű, azonban mégsem örülhetnek a termelők, mert a kereskedők az Albániából importált áruval leverték a belföldi uborka árát. Jelenleg 2 és félszer kevesebb pénzt kapnak kilójáért, mint 1 évvel ezelőtt. Míg tavaly ilyenkor 180 dinárt kaptak az uborka kilójáért, addig most 70 dinárt fizetnek érte a kereskedők, ami csupán a termés önköltségének felel meg.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jég verte el az olasz gyümölcsöt, de az osztrákok sem jártak jobban

Nagy területeket érintő viharzóna vonult át Olaszország déli része fölött május közepén, számos gyümölcs- és zöldségkultúra sínyli meg a jégveréssel kísért időjárást. Ausztriában pedig a magyar határ mellett tombolt a vihar, 500 ezer eurónyi kárt hagyott maga után.

Nagyobb területen vetettek kukoricát a Tolna megyei termelők

A tavalyinál nagyobb területen vetettek kukoricát idén a Tolna megyei termelők, a májusi csapadék jót tett a tavaszi vetésű növényeknek, és felgyorsult az őszi vetések fejlődése is.

Bírságot kapott a Husqvarna Magyarország Kft. jogsértő ármeghatározás miatt

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 111 millió forintra bírságolta a Husqvarna Magyarország Kft.-t, mert a cég és egyes forgalmazói jogsértő módon határozták meg a Husqvarna, a Gardena és a McCulloch márkájú kertészeti termékek internetes továbbeladási árait - közölte a GVH hétfőn az MTI-vel.

Magyarország erősnek számít az európai spárgatermesztésben

Ahhoz képest, hogy az Európai Unióban Magyarország a hatodik-hetedik legnagyobb spárgatermesztő, itthon megdöbbentően kevés fogy a termékből - írja keddi számában a Világgazdaság.

Több mint 8 százalék szerint a Föld lapos

A Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) pszichológusai azt vizsgálták, hogy a lakosság milyen mértékben dől be a tudománytalan állításoknak és az összeesküvés-elméleteknek.

Uniós szabályozás az illegális dohánytermékek ellen

Új uniós nyomonkövetési rendszer lépett életbe hétfőn, amely az egyes árukon elhelyezett egyedi azonosító segítségével ismeri fel a nem törvényes úton előállított, vagy az ellátási láncba jogszerűtlenül bekerült dohánytermékek unión belüli mozgását - közölte az Európai Bizottság.

A csapadék mellé a meleg is megérkezett

A csapadék már nem hiányzik a talajokból, és a hétvégén lassan a meleg is megérkezett, amire az intenzív fejlődésben levő vegetációnak most igen nagy szüksége van. Az előttünk álló héten is folytatódik, a mérsékelten meleg, záporokkal, zivatarokkal tarkított időjárás.

Újabb áfacsökkentésre készül Románia

A román kormány úgy döntött, hogy támogatja az egészséges és hazai hagyományos ételek fogyasztását, ezért azok áfáját 9-ről 5 százalékra mérsékli. A cél az, hogy 5-6 éven belül a „Made in Romania” feliratú termékek fogyasztása általános és mindennapos legyen.

Egy farm, ami tisztítja a tengert

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

Erős felhatalmazás a brüsszeli tárgyalásokra

Példaértékű összefogással erős meghatalmazást adott a magyar gazdatársadalom az őket képviselők kezébe az új uniós ciklus tárgyalásaira, hangzott el az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz sajtótájékoztatóján. Az uniós agrártámogatások tervezett csökkentése miatt indítottak petíciót a gazdatársadalom képviselői, és a tiltakozáshoz közel 200 ezer aláírást gyűjtöttek össze.