0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Fagykár és aszály a Délvidéken

A március utolsó hetében jelentkezett -6-8 Celsius-fokos fagy felkészületlenül érte a délvidéki gyümölcstermelők többségét. Elmaradt a nagyszülők idejében még rendre elvégzett füstöléses védekezés.

A kajszifajták nagy része már a virágzás vége felé járt, amikor becslések szerint a virágok 50 százalékát tönkretette a hideg, ami érzékenyen érinti a termelőket, ugyanis tavaly az egész termést elvitte a fagy.

Most úgy néz ki, hogy csak a falvak és városok belső területein, épületek között élték túl a fagyot károsodás nélkül a megtermékenyült barackvirágok.

Úgy fest, hogy lekvárt és dzsemet sárgabarackból idén keveset főznek a háziasszonyok, és valószínűleg a korábbi évekből raktáron maradt barackpálinkának is felmegy az ára. Vajdaságban egyébként, ahol hagyománya van a szabad pálinkafőzésnek, jelenleg 10-15 euróért vesztegetik literjét a barackból készült kisüstinek, a vegyes-, ringló-, szilva- és almapálinka literjét pedig 4-5 euróért árusítják a termelők.

Szomorú jövő elé néznek a málnatermesztők

Nincs nagyobb kínja a szerbiai mezőgazdasági minisztériumnak, mint a málnatermesztők helyzetének orvoslása. Ezt Branislav Nedimović miniszter mondta a minap, és jól jellemzi a jobb sorsra érdemes ágazat helyzetét. Pedig a termelési idény még csak most kezdődik, a problémák meg általában csak a málnaszüret megkezdésekor szoktak jelentkezni. A termelők évek óta követelik a kormánytól, hogy nyilvánítsa stratégiai termékké Szerbiában a málnát, és garantált felvásárlási ár megszabásával előre szavatolja a termelés kifizetődőségét. A miniszter erről hallani sem akar. Azt hangsúlyozza, hogy a málna árát a piac határozza meg. Igen ám, csakhogy itt éveken át azt hangoztatta mindenki, hogy Szerbiában, ahol rengeteg a munkanélküli, a málnater­mesztésben a jövő, hogy a fél világ a kiváló minőségű szerbiai málnára éhes… Közben kiderült, hogy ez nem így van, vagy legalábbis nincs teljesen így. Az történt, hogy a széles körű propaganda hatására a málnával betelepített terület nagysága a 2011-es 13 500 hektárhoz képest majdnem megduplázódott. Jelenleg 23 ezer hektárra becsülik, ami azt eredményezte, hogy a kínálat meghaladta a keresletet, ami a málna felvásárlási árának csökkenéséhez vezetett. Ebben pedig, mint a miniszter mondja, a kormány nem tud segíteni. Valamit azonban mégis lépnie kell, mert Szerbiában 59 ezer családi gazdaság foglalkozik málnatermesztéssel. Sokuk számára ez jelenti az egyedüli bevételi forrást. Az elmúlt év az utóbbi évtized legsikertelenebb évjárata volt a málnatermelők számára. Emiatt már az ősz folyamán sokan kivágták a bokrokat. Aki kitart, annak tisztában kell lennie vele, hogy csak nagy terméssel és kiváló minőségű áruval tud fennmaradni a piac könyörtelen feltételei közepette.

A hagyomány szerint csak Pongrác, Szervác és Bonifác neve napját követően mondhatjuk, hogy elmúlt a fagyveszély. A gyümölcsfák virágzása idén 8–10 nappal előbb kezdődött a szokásosnál, így még van ok aggodalomra. Biztató azonban, hogy az előrejelzés szerint a következő egy hétben biztosan nem kell fagyra számítani.

Délvidéken is az eget kémlelik a növénytermesztők

Vajdaságban az idén tavasszal óriási gondot jelent a szárazság. Előző év augusztusa óta nem volt kiadósabb eső. A két hullámban érkező téli havazás viszont nem pótolta a bő fél éve tartó szárazság miatti nedvességhiányt.

A termelők az elmúlt hetekben sok helyütt kiszántották a sárguló, fejlődésre képtelen búzavetéseket, és ugyanerre a sorsra jutott az őszi olajrepcevetések egy része is.

A szántóföldek nagy részén a magágyat jelentő felszíni talajréteg teljesen száraz és porzik. A növénytermesztők úgy próbálják orvosolni a bajt, hogy a kukorica vetését már március utolsó napjaiban megkezdték, holott a Vajdaságban e növény optimális vetési ideje április 5. és 25. között van. Szakemberek azt javasolják a gazdálkodóknak, hogy idén mellőzzék a hosszú tenyészidejű kukoricahibridek vetését, amelyekhez évtizedek óta görcsösen ragaszkodnak az itteni termelők, helyettük inkább a rövidebb vegetációs időt igénylő hibrideket vessék, ezek ugyanis jobban hasznosítják a rendelkezésre álló kevés nedvességet.

Vízpótlásra csak kevés gazdaságnak van lehetősége, ugyanis a 21 500 négyzetkilométer területű tartományban a 930 kilométeres hosszúságú magisztrális vízhálózatot a mezőgazdasági termelők csak jelentéktelen részben hasznosítják öntözésre.

A bő 1,5 millió hektáros termőterületnek ugyanis alig 2–3 százalékán épült ki öntözőrendszer.

A dolgok jelenlegi állásából az következik, hogy az idén rekordnagyságú területen termesztenek majd kukoricát a vajdasági termelők. Ennek egyik oka, hogy tapasztalatból tudják: a kukorica a szójánál jobban tűri a nedvességhiányt. Másrészt a cukorrépa méltánytalanul alacsony tavalyi felvásárlási ára miatt a cukornövénytől elpártolt termelők is a kukorica mellett teszik le a garast. A kukorica egyébként a délvidéki földművesek életében évtizedek óta „biztos pont”. Az itteni termelők nagy része ugyanis rendre begórézza a kukoricát, és akkor morzsolja le és adja el, amikor neki megfelel. A másik haszonnövény, ami szárazságtűrése révén idén ugyancsak előretörőben van, a napraforgó. Jelenleg is nagy a kereslet a napraforgó-vetőmag iránt.

Élelmiszer-behozatal nehezíti a szerbiai termelők életét

Szerbia nem olyan régen még nagy mennyiségben exportált burgonyát Romániába és Bulgáriába. Miután azonban a két ország 2007-ben csatlakozott az Európai Unióhoz, az akkori 41 ezer hektárról 28 ezer hektárra esett vissza a burgonyával beültetett terület Szerbiában, úgy, hogy közben az átlagtermés is jelentősen elmaradt az EU-s országoké mögött. Szerbiában manapság nem haladja meg a 14–17 tonnát hektáronként, míg a nyugati országokban a 70 tonnát is eléri. Ennek okán, és a hatékony állami támogatás elmaradása miatt a szerbiai burgonya árban nem versenyképes a nyugatival. Ez oda vezetett, hogy a balkáni ország ma burgonyabehozatalra szorul.

A szerbiai kereskedelmi vállalatok évente 30 ezer tonna krumplit importálnak, 7,5 millió euró értékben. A szerbiai üzletek polcain ma elsősorban Németországból, Belgiumból és Hollandiából származó burgonya található.

Hasonló most a helyzet az uborkater­mesztéssel. A leskovaci völgy termelői 2100 hektár területen termelik a primőr uborkát. Az elmúlt napokban megkezdődött az uborka szedése. A termés kiváló minőségű, azonban mégsem örülhetnek a termelők, mert a kereskedők az Albániából importált áruval leverték a belföldi uborka árát. Jelenleg 2 és félszer kevesebb pénzt kapnak kilójáért, mint 1 évvel ezelőtt. Míg tavaly ilyenkor 180 dinárt kaptak az uborka kilójáért, addig most 70 dinárt fizetnek érte a kereskedők, ami csupán a termés önköltségének felel meg.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság