0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Gazdaság, génbank és gyakorlati helyszín egy helyen

A magyar mezőgazdaságnak szinte nincs olyan ágazata, amelyet a Georgikon Tanüzemben nem művelnek. Amellett, hogy termelnek, gazdálkodnak, génbankként és az egyetem hallgatóinak gyakorlati képzésének helyszíneként működnek, szakmai kísérleteikkel a környékbeli gazdákat is segítik.

Zsittnyán Tamás, a társaság ügyvezetője elmondta: a Georgikon Tanüzem Nonprofit Kft. nagy múltra tekint vissza. Amióta Keszthelyen agrároktatás létezik, ha más neveken és formákban is, a gazdaság működött.

– A terület jelenlegi nagysága és szerkezete az 1990-es években alakult ki, ekkor már intézeti keretek között – idézte fel a múltat, hozzáfűzve, hogy a Georgikon Tanüzem Kht. 2005-ben alakult meg, és önálló jogi személyként, önfenntartóan működött. Ezt újabb átalakulás követte, aminek köszönhetően a cég nonprofit társasággá vált.

– Van olyan nyugdíj előtt álló kollégánk, aki már több mint negyven esztendeje ezen a kapun jár be dolgozni, de ez az ötödik munkahelye. Szóval, sok minden változott az évtizedek során, de a szerkezet kialakult. Lássunk egy kis statisztikát:

850 hektár az összterületünk, ebből a szántóföld 500, a rét pedig 300 hektár.

A kilenc hektáros szőlészet ténylegesen termő területe 7,5 hektár. A gyümölcsösünk körülbelül 4,5 hektáros. Az állattartás tekintetében ugyancsak széles a skála: van egy ötven jószágot számláló fejősszarvasmarha-állományunk, va­la­mint egy húsz állatnak kialakított lovardánk. Ez utóbbi számban a bértartott lovak is benne vannak. A magyar nagyfehér sertések állománya ötven anyakocás, a szaporulattal együtt mintegy 650 sertésről beszélhetünk. A húsmarhaállományunk összesen kétszáz darabos, elsősorban angus és limousin fajtákról van szó. Vagyis a juhászat kivételével a magyarországi mezőgazdasági ágazatok szinte mindegyike jelen van a tanüzemünkben. Mindebből talán érzékelhető, hogy milyen sokszínű a tevékenységünk.

Harmincegyen dolgoznak nálunk, minden telepnek megvan a vezetője. Rengeteg a munka, ezért a szezonális feladatokra plusz embereket kell bevonnunk segítségként.

Talán mondanom sem kell, hogy mekkora feladat ez manapság. Akárcsak országszerte, a Balatonnál is szinte lehetetlen embert találni. Sem szakmunkás, sem segédmunkás nincs, még úgy sem, hogy jó fizetést és számos más kedvezményt kínálunk. Ez megnehezíti a munkánkat, és egyben arra késztet bennünket, hogy folyamatosan fejlesszünk.

Európa legnagyobb körte-génbankja

Zsittnyán Tamás szerint a mezőgazdaság is olyan ágazat, amelyben lépést kell tartani a fejlődéssel, ez jelenti a jövőt, a fennmaradást. Szerinte az agráriumra is igaz Charles Darwin evolúciós tétele, miszerint soha nem a legokosabb vagy a legerősebb győz, hanem az, aki a legjobban tud alkalmazkodni.

– A növénytermesztésben például olyan kultúrákat, olyan vetésváltást próbálunk megvalósítani – mind a fajta-, mind a hibridkalászosok esetében –, amelyekkel már tavasszal biztosítani tudjuk, hogy nagy baj később már ne legyen. Említhetem a kukoricát, amiből akkor lesz jó termés, ha esik vagy öntözzük. Köztes állapot nincs, égi áldás kérdése az egész. Az állattenyésztés esetében ugyancsak fontosak a fejlesztések. Jelenleg például egy fejőrobot beépítése a közvetlen célunk, ezt tartjuk a jövő zálogának.

A fejlesztéseken és a különböző szak­mai kötelezettségeken túl arra is maximálisan oda kell figyelniük, hogy a megtermelt zöldséget, gyümölcsöt és más terményeket megfelelően fel tudják dolgozni, és hogy az értékesítésük eredményt is hozzon – a cég fenntartása érdekében.

– A lovardánk a lovaglás és ménesgazda szakon tanuló hallgatók képzését szolgálja.

A keszthelyi magyar nagyfehér sertés saját nemesítés, hatvanéves múltra tekint vissza, a fenntartása kötelezettsége ránk hárul. A húsmarhatartás mostanra örökségszámba megy, de régen tizenkét gulyánk volt. Kísérleteket is végeztek velük, azt vizsgálták, hogy a különböző fajták hogyan viszonyulnak a kedvezőtlen adottságú területekhez. Ezek a kísérletek már megszűntek, a gulya vegyessé vált. A kertészetünk említett 4,5 hektárján nagyrészt almát, körtét és szamócát termelünk. Bár ez a három fő termény, azonban vannak mellettük levélzöldségek is. Visszatérve az almára, több mint száz almafajta található nálunk, a körtéink száma pedig meghaladja a kétszázat. Büszkén mondhatom, hogy ez utóbbi Európa legnagyobb ilyen jellegű génbankja. Rendelkezünk szőlészettel is. A Cserszegi fűszerest biztosan nem kell bemutatni, de számos további fajta a nevünkhöz fűződik, például a Messiás, a Nektár vagy éppen a Rozália. Négy hektáron végzünk szőlőnemesítést, illetve fajtafenntartást, 3 hektáron pedig borszőlőt termelünk. Mindezen túl kisparcelláink is vannak.

Minőségi saját termékeket árulnak

Zsittnyán Tamás elmondta, sokáig tisztázatlan volt, hogy mi legyen az általuk termelt zöldségek és gyümölcsök sorsa. A városban sokan tudták, hogy az egyetem keretei között számos dolgot termelnek, de nem tudtak hozzájuk jutni. Azután egyszer csak felvetődött az Áruda ötlete.

– Hévíz felé autózva láttam, hogy az út mellett árulják a dinnyét, és arra gondoltam, hogy mi is értékesíthetnénk hasonló módon az általunk megtermeltek terményeket. Neki is fogtunk a kivitelezésnek, bár az ehhez szükséges engedélyek beszerzése nem volt könnyű feladat. Ráadásul amikor minden készen állt, jött egy áprilisi fagy, ami teljesen tönkretette a termést. Mit is mondhattunk volna? Nyitás jövőre! De aztán végre megnyitottuk az Árudát, és nagy örömünkre szolgál, hogy sokan éltek, élnek a lehetőséggel.

Mi nem a huszonkettedik zöldséges akartunk lenni, ezért csakis minőségi termékeket árulunk, amelyek mind a mi kezünk közül kerülnek ki.

Egyébként már csak azért is így döntöttünk, mert bár a termékskálánk sokszínű, az egyes zöldségekből és gyümölcsökből nem termelünk nagy mennyiséget, vagyis a multikat nem tudnánk folyamatosan áruval ellátni. Az egyéni vásárlók igényeit azonban ki tudjuk elégíteni. Az Árudában vannak gyümölcseink, zöldségeink és pálinkáink, Cserszegi fűszeres törköly- és eperpálinka. Kínálunk gyümölcsleveket is, alma-körtét, rostos almát, piros és fehér szőlőlevet, valamint tizenkétféle bort. Ezek közül három vörös, kilenc fehér. A gyümölcslevekre visszatérve, mobil feldolgozónk van, amivel évi 5–6 ezer litert állítunk elő. Ezt mind nem vásárolnák meg az egyéni vásárlók, ezért bekapcsolódtunk a gyermekétkeztetésbe, gyenesdiási és zalaegerszegi intézményeknek szállítunk ezekből a termékeinkből. Ha volna rá lehetőségünk, illetve ha tudnánk pályázni, szívesen nyitnánk a tej, a tejtermékek és a húsfeldolgozás felé is.

A gazdákat is segítik

A Georgikon Tanüzem Nonprofit Kft. a szakmai munka mellett a környékbeli gazdákat is segíti.

– Ez a segítség leginkább szaktanácsadásban, a termelés különböző fázisai során való verbális kommunikációban testesül meg. Ahhoz nincs elé tőkénk, hogy bármilyen integrációban vagy gépi szolgáltatásban részt vegyünk. Létezik ilyen nálunk, de nagyon kis volumenben. Tagjai vagyunk a Délnyugat-Balatoni Gazdakörnek, ahol rendszeresen megbeszéljük a termelési folyamatokat, azok elemeit, mindazt, ami a gazdákat érdekli. Hozzá kell tennem, hogy egyetemi cég lévén olyan tudásbázissal rendelkezünk, amelyet a gazdák szívesen használnak – mondta Zsittnyán Tamás.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság