Back to top

A szomszédjogokról: ne zavarjuk egymást szükségtelenül!

Rossz szomszédság török átok, tartja a magyar mondás. A szomszédsággal kapcsolatos kérdések a jogalkotók figyelmét is felkeltették, olyannyira, hogy nemcsak a Polgári Törvénykönyvben, hanem néhány, a szomszédjogok szempontjából különösen fontosnak ítélt aspektussal külön törvényben is foglalkoznak.

APtk. a következő általános szabályt fogalmazza meg: „A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen a szomszédokat szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.” Tehát a jogalkotó fontosnak tartotta, hogy a szomszédokról, az ő jogaikról megemlékezzen.

Az elkóborolt állatra is kiterjed

A Ptk. három esetet külön is nevesít. Az első szerint a tulajdonos nem foszthatja meg a szomszédos épületet a szükséges földtámasztól anélkül, hogy más megfelelő rögzítésről ne gondoskodnék. Ennek jelentőségét, úgy véljük, könnyen beláthatjuk, hiszen a megfelelő támasz nélkül maradt épület annak használóira és a környezetére igen komoly veszélyt is jelenthet. Bizonyára az vezette a Ptk. megalkotóit, hogy ilyen esetek többször is előfordultak az életben, és éppen az ezzel okozott károk megelőzése miatt az elmúlt évtizedek során a törvény számtalan felülvizsgálata során sem került ki a szövegből.

A másik két nevesített eset nagyon hasonlít egymáshoz, mindkettő a szomszédos ingatlan használatát engedi meg a tulajdonosnak közérdekű munkálatok elvégzése, vagy saját földjén való építkezés, átalakítás vagy bontás esetén, mindkét esetben megfelelő kártalanítás mellett.

A szomszédjogokról szóló külön törvény néhány szomszédjogi esetet külön is nevesít. Ezek: az ingatlanok határvonalán álló növények hasznainak és terheinek megosztása, az idegen ingatlanon talált elkóborolt állat visszaadása esetén követendő eljárás szabályai, valamint a telekhatáron létesített kerítés költségeinek megosztása.

Ritka a bontásra kötelezés

A törvény még egy jelentős esetkört ölel fel, mégpedig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett használati jogok, ezen belül is elsősorban a szolgalmi jogok gyakorlásának kérdését szabályozza azokra az esetekre, ha az érintett ingatlanokat egyesítik, megosztják, illetve ha egyazon tulajdonos vagy birtokos kezébe, vagy éppen ellenkezőleg, egy birtokos kezéből több különböző birtokos kezébe kerülnek.

Van azonban egy gyakran előforduló konkrét szomszédjogi probléma, amivel érdekes módon nevesítetten sem a Ptk., sem a külön törvény nem foglalkozik. Ez pedig a szomszéd elé, mellé építés.

Nyilvánvaló, hogy akár jelentős értékvesztéssel is járhat, ha adva van egy ház, melyből gyönyörű panoráma tárul elénk, és egyszer csak a ház elé egy másikat, sokkal nagyobbat építenek, ami elveszi a panorámát.

Ez persze egy viszonylag szélsőségesebb példa, de az már gyakrabban előfordul, hogy egyszerűen csak túl közel épül egy másik épület, vagy éppen egy olyan funkciójú épület, amit a lakókörnyezetünkben nem szívesen látunk (pl. nagy forgalmú raktárépület vagy istálló). Az építésügyi jogszabályok általában meghatározzák ugyan, hogy az adott övezetben milyen funkciójú, milyen méretű építhető, és az adott telken belül hova, azaz mekkora szabad területet kell hagyni az épület és a telekhatár közé, viszont ugyanakkor elég nagy szabadságot is adnak az építtetőnek. Ha a szomszéd nem tartja be az építési szabályokat, akkor – mondhatjuk – egyszerűbb dolgunk van. Ha viszont „csak” oda nem illő, de a lefektetett helyi szabályoknak megfelelő módon építkezik, akkor a fentebb írt, a szomszédok szükségtelen zavarását tiltó szabályra tudunk hivatkozni. Valószínűleg a jogalkotó azért nem szabályozta ezt a területet részletesebben, mert az élet sokkal több, ebbe a kategóriába tartozó problémát tud produkálni, mint amit a jog az általánosító leírásával tudna kielégítően szabályozni.

Ha ilyen, az építési szabályoknak megfelelő, de minket mégis zavaró építéssel van dolgunk, és nem tudunk a szomszéddal dűlőre jutni, akkor be kell bizonyítanunk, hogy az adott építmény valóban alkalmas a zavarásunkra, és jogaink gyakorlását csorbítja.

Azt azért el kell mondanunk, hogy – sajnos – még az építési szabályok megsértése esetén is ritka a bontásra kötelezés, így ez utóbbi esetben, ha sikerül meggyőznünk a bíróságot jogaink sérelméről, úgy csupán kártérítésre számíthatunk.

Dr. Cenner Tibor

cenner@cenner.hu

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jönnek a biztonságosabb tehergépjárművek

Az Európai Tanács jóváhagyta a tehergépjárművek biztonságosabb és környezetbarátabb kialakításának a tervezettnél korábban történő bevezetését, így 2020. szeptember 1-jétől megnyílnak az európai utak a lekerekített orrú vezetőfülkével rendelkező teherautók előtt.

Az EU új szabályokat fogadott el a trágyák forgalomba hozataláról

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról az uniós piacon - közölte az uniós tanács kedden.

Uniós szabályozás az illegális dohánytermékek ellen

Új uniós nyomonkövetési rendszer lépett életbe hétfőn, amely az egyes árukon elhelyezett egyedi azonosító segítségével ismeri fel a nem törvényes úton előállított, vagy az ellátási láncba jogszerűtlenül bekerült dohánytermékek unión belüli mozgását - közölte az Európai Bizottság.

A Balaton élővilága meg tud birkózni a klímaváltozással

Az európai tavakat érintő problémákról és a megoldási lehetőségekről tanácskoztak hétfőn Balatonfüreden. Az előadók egyetértettek abban, hogy a klímaváltozásra fel kell készülni, következményeit orvosolni kell.

A vadkárról szóló jogalkotás a vadászat történelmében

A kár, mint fogalom, egy emberközpontú meghatározás, mindenkori érdekek függvénye. Faj-semleges nézőpontból a kár tulajdonképpen nem is értelmezhető, hiszen a kárnak mindig szüksége van tulajdonosra, aki a saját szempontjait előtérbe helyezve fogalmazza meg, hogy számára mi is a kár.

Hatszázmilliós kárt okoztak az adócsaló zöldségesek

Több mint hatszázmilliós kárt okozott a költségvetésnek egy zöldségkereskedelemmel foglalkozó bűnszervezet, amelyet a napokban számolt fel a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) - közölte a szervezet Közép-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának sajtóreferense csütörtökön az MTI-vel.

Mit ír a törvény a vadkárról

A vadkárprobléma a károk mértékén túl, azért sem egyszerű kérdés, mert a felek viszonya sokszor megromlott és alapjaiban ellenséges. Ezért az érintettek egy kisebb része nem a megegyezést, hanem a pereskedést választja.

Harc a növényvédő szer hatóanyagokért?

Az unióban sorra tiltanak be növényvédő szer hatóanyagokat, sokszor alternatíva nélkül. Miért lettek az utóbbi időben ellenségek a növényvédőszerek, miért a gyártókat büntetik, miközben sokszor csak helytelen használat okozza a bajokat? Ezekre a kérdésekre is kereste választ A HaszonAgrár által szervezett Fókuszban: a közös agrárpolitika rendezvény növényvédelmi szekciója.

A GMO-mentesség óriási lehetőséget rejt

A GMO-mentes politikánk eredményeként soha, egyetlen génmódosított növény sem került köztermesztésbe hazánkban, azt jelenleg is teljes körűen tiltjuk - mondta Nagy István, miniszter az Agrárminisztériumban megtartott GMO-tematikus napon.

Nem vásárolhatnak minden vasárnap a lengyelek

Lengyelországban tavaly vezették be a vasárnapi kereskedelem korlátozásáról szóló törvény első lépcsőjét, amit az idén tovább szigorítottak, jövőre pedig teljes lesz a tilalom. Erre kell készülni a Lengyelországba utazóknak is. A lengyelek tiltakoznak a vasárnapi boltzár miatt.