Back to top

Újra felívelőben a hazai biotermesztés

„A magyar biotermesztés dinamikusan fejlődő terület”-szögezte le Drexler Dóra, az ágazat helyzetét és fejlődési lehetőségeit értékeltő sajtótájékoztatón. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője a magyar bio ágazat kutatását, ellenőrzését végző, és érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetekkel, valamint biogazdálkodókkal tekintette át a magyar ökológiai gazdálkodás helyzetét.

A legfrissebb ágazati mutatók, nemzetközi trendek alapján, és az Európai Unió közös agrárpolitikájának küszöbön álló reformjával összefüggésben a szakmai szervezetek fontos mérföldkőnek nevezték az agrártárca döntését az ökológiai gazdálkodás pályázat keretösszegének 36 milliárd forintra bővítéséről, egyúttal további lépéseket szorgalmaztak a bio-ágazat fejlesztése érdekében.

(balról) Büki József, Mészáros Dóra és Drexler Dóra
Fotó: viniczai
Miután a Vidékfejlesztési Program keretében 2018-ban újra meghirdetett pályázatra háromszoros volt a gazdálkodói igény

az eredetileg megadott keretösszeghez képest, 12 milliárd helyett 36 milliárd forint jut az ökológiai gazdálkodás további támogatására Magyarországon.

Drexler Dóra elmondta, a támogatásnak köszönhetően a 2017-es évhez képest 50 százalékos területnövekedésre számítanak, így az akkori közel 200 ezer hektár 300 ezerre nőhet. Ezzel megközelíthető a 2020-ra előirányzott 350 ezer hektáros nagyság. A pályázat hatására mintegy kétezer kérelmet támogatott az Irányító Hatóság, amiből 1900 átállási szándék. Legnagyobb mértékben – 64 százalék - a gyepek aránya nő, ám jó hír, hogy a szaktárca szigorított a feltételeken, s állattartáshoz kötötte a részvételt. E mellet az ültetvények örvendetes – 40 százalékos – bővüléséről számolt be a szakember.

 „Ez a lépés nem csak azért fontos mérföldkő, mert jelentősen bővíti az ökogazdák és az ökológiai gazdálkodásra áttérők lehetőségeit. A döntés azt mutatja, hogy az agrártárca a nemzetközi trendekkel egybehangzóan fontos kitörési pontot lát az ökológiai gazdálkodásban. Ez illeszkedik az unió körvonalazódó közös agrárpolitikája, a KAP reformjának progresszívabb irányvonalához is. Európa jelentős része ugyanis a zöldebb agrárium felé halad, ami hazánknak kiváló lehetőség.

Jó magyar példával nemcsak fenntartható jövőt alapozhatunk meg, de a versenyképességünket is növelhetjük”

- mondta el Drexler Dóra, az egységes ágazati értékelést kezdeményező ÖMKi ügyvezetője. A globális adatok alapján az ökológiai gazdálkodás ma világszerte a legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági ágazat. Az EU teljes ökológiai piaca 2017-ben 34,3 milliárd euró volt. Aki időben felismeri a fenntartható termelési modellben rejlő agrárgazdasági potenciált, komoly versenyelőnyre tehet szert.

Fotó: ÖMKI

Az ÖMKi hetedik alkalommal szervezett önálló Közép-Kelet Európa szekciót februárban a Biofachon, a világ legjelentősebb biotermék vásárán és szakkiállításán, amelynek adatai alapján Drexler Dóra elmondta: hazánk az ökológiai művelésű területek nagysága szerint csak ötödik a régiós rangsorban, az ökoterületek aránya és a biotermelők száma alapján azonban már dobogós helyen vagyunk, az elmúlt bő évtizedben pedig 62,6 százalékos bővülést ért el az ökológiai mezőgazdasági ágazat Magyarországon. Ezen az eredményen jelentősen javíthat az idei pályázat, hiszen összesen 96 hektár terület részesül támogatásban, amelyből 88.700 hektár az új ökológiai művelésbe vont terület.

„Az újra megnyitott pályázati támogatásnak köszönhetően már az idén megközelítheti a 300.000 hektárt az ökológiai művelésbe vont területek mérete Magyarországon.

Az adatok azt mutatják, hogy az ültetvények és a szántók aránya örvendetesen emelkedik, a legnagyobb mértékben azonban a gyepterületek növekednek majd - értékelte a pályázat hatását a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője, Dr. Roszík Péter. A szakember ízik abban, hogy a támogatási program segíti a kitűzött célok, azaz a biodiverzitás és talajtermékenység megőrzése, fenntarthatóság, vidéki munkahelyteremtés megvalósítását, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a feldolgozó szektorról se feledkezzenek meg. „A támogatott területekről származó alapanyagokat élelmiszerré kell feldolgozni és forgalomba hozni, ez a lakosság egészséges élelmiszerekkel történő ellátásának kulcsa” - tette hozzá a másik hazai független tanúsító szervezet, a Hungária Öko Garancia Kft. frissen kinevezett, júniusban hivatalba lépő ügyvezetője, Mészáros Dóra, aki jelenleg az Ökológiai Gazdálkodás Kutatóintézete (FiBL) brüsszeli irodáját vezeti.

Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, a 2017-es Év Biogazdája hangsúlyozta:

az ökológiai gazdálkodás az egyetlen fenntartható mezőgazdálkodási mód, amelyet a gazda szempontjából is fenntarthatóvá kell tenni, ehhez pedig nélkülözhetetlen az állami támogatás.

A szakember kiemelte annak fontosságát, hogy a földforgalmi törvénybe bekerült a biogazdálkodók elővásárlási joga. Emellett reményét fejezte ki, hogy a bio élelmiszerek bekerülhetnek a közétkeztetésbe.

(balról) Solti Gábor, Roszik Péter és Czeller Gábor
Fotó: viniczai

Büki József biogazdálkodó az ökológiai növénytermesztés támogatása mellett többek között a részben ennek helyi felvevő piacát is jelentő ökológiai állattenyésztés és tejtermelés, valamint a terményraktározás fejlesztését, a tudatos élelmiszerfogyasztás hazai ismeretanyagának fejlesztését, és a “bio”, “öko” szavak kereskedelmi használatának szigorúbb szabályozását szorgalmazta. A szakember hozzátette, hiányzik egy biospecifikus szaktanácsadói hálózat, valamint a biomarketing.

A szaktárca stratégiai partnere, a 2011-ben alakult Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége elnöke, Solti Gábor a határon túli magyar területek példamutató gyakorlatai közül kiemelte azt a hatodik éve működő vajdasági programot, amelynek köszönhetően a Szabadka és Magyarkanizsa környéki települések óvodáiban helyi ökológiai gazdálkodásokból származó zöldséget, gyümölcsöt dolgoznak fel a közétkeztetésben. Kiemelte, hogy 1995-ben még régióvezetők voltunk az ökogazdálkodás területén. Ha megnézzük a mezőgazdasági területekből a bio területek arányát, lehangoló a kép.

Míg Ausztria 24 százalékkal vezet, Szlovénia 10, Szlovákia 9,5 százalékot tudhat magáénak, napjainkra mi csak 3,7 százalékkal „dicsekedhetünk”.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Milyen lesz a KAP?

A tagállamok többletbefizetéseivel, vagy más szakpolitikákra szánt pénzek visszafordításával lehetne megakadályozni, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásai csökkenjenek – véli Kis Miklós. Az Agrárminisztérium vidékfejlesztésért felelős államtitkára szerint az új Európai Bizottság, és az új Európai Parlament összetételén múlnak majd a részletek.

Nagyobb területen vetettek kukoricát a Tolna megyei termelők

A tavalyinál nagyobb területen vetettek kukoricát idén a Tolna megyei termelők, a májusi csapadék jót tett a tavaszi vetésű növényeknek, és felgyorsult az őszi vetések fejlődése is.

Bírságot kapott a Husqvarna Magyarország Kft. jogsértő ármeghatározás miatt

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 111 millió forintra bírságolta a Husqvarna Magyarország Kft.-t, mert a cég és egyes forgalmazói jogsértő módon határozták meg a Husqvarna, a Gardena és a McCulloch márkájú kertészeti termékek internetes továbbeladási árait - közölte a GVH hétfőn az MTI-vel.

Magyarország erősnek számít az európai spárgatermesztésben

Ahhoz képest, hogy az Európai Unióban Magyarország a hatodik-hetedik legnagyobb spárgatermesztő, itthon megdöbbentően kevés fogy a termékből - írja keddi számában a Világgazdaság.

Uniós szabályozás az illegális dohánytermékek ellen

Új uniós nyomonkövetési rendszer lépett életbe hétfőn, amely az egyes árukon elhelyezett egyedi azonosító segítségével ismeri fel a nem törvényes úton előállított, vagy az ellátási láncba jogszerűtlenül bekerült dohánytermékek unión belüli mozgását - közölte az Európai Bizottság.

Egy farm, ami tisztítja a tengert

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

Erős felhatalmazás a brüsszeli tárgyalásokra

Példaértékű összefogással erős meghatalmazást adott a magyar gazdatársadalom az őket képviselők kezébe az új uniós ciklus tárgyalásaira, hangzott el az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magosz sajtótájékoztatóján. Az uniós agrártámogatások tervezett csökkentése miatt indítottak petíciót a gazdatársadalom képviselői, és a tiltakozáshoz közel 200 ezer aláírást gyűjtöttek össze.

Szőlő és bor a római kortól napjainkig

A szőlő és a bor mindig nagyon fontos volt a Balatonnál, és így van ez ma is – mondja Gyanó Szilvia néprajzkutató, aki ezt a témát kutatja. Nemrég jelent meg publikációja a Borkommunikáció című szakmai kötetben.

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

Új külpiaci távlatokat nyithat a magyar agrárdigitalizáció

Az Agrárminisztérium kiemelt hangsúlyt fektet arra, hogy az agrárpálya vonzóvá tételével, új, digitális tudás, készségek, szemlélet elősegítésével támogassa a gazdálkodást választó vidéki fiatalokat.