Back to top

Újra felívelőben a hazai biotermesztés

„A magyar biotermesztés dinamikusan fejlődő terület”-szögezte le Drexler Dóra, az ágazat helyzetét és fejlődési lehetőségeit értékeltő sajtótájékoztatón. Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) ügyvezetője a magyar bio ágazat kutatását, ellenőrzését végző, és érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetekkel, valamint biogazdálkodókkal tekintette át a magyar ökológiai gazdálkodás helyzetét.

A legfrissebb ágazati mutatók, nemzetközi trendek alapján, és az Európai Unió közös agrárpolitikájának küszöbön álló reformjával összefüggésben a szakmai szervezetek fontos mérföldkőnek nevezték az agrártárca döntését az ökológiai gazdálkodás pályázat keretösszegének 36 milliárd forintra bővítéséről, egyúttal további lépéseket szorgalmaztak a bio-ágazat fejlesztése érdekében.

(balról) Büki József, Mészáros Dóra és Drexler Dóra
Fotó: viniczai
Miután a Vidékfejlesztési Program keretében 2018-ban újra meghirdetett pályázatra háromszoros volt a gazdálkodói igény

az eredetileg megadott keretösszeghez képest, 12 milliárd helyett 36 milliárd forint jut az ökológiai gazdálkodás további támogatására Magyarországon.

Drexler Dóra elmondta, a támogatásnak köszönhetően a 2017-es évhez képest 50 százalékos területnövekedésre számítanak, így az akkori közel 200 ezer hektár 300 ezerre nőhet. Ezzel megközelíthető a 2020-ra előirányzott 350 ezer hektáros nagyság. A pályázat hatására mintegy kétezer kérelmet támogatott az Irányító Hatóság, amiből 1900 átállási szándék. Legnagyobb mértékben – 64 százalék - a gyepek aránya nő, ám jó hír, hogy a szaktárca szigorított a feltételeken, s állattartáshoz kötötte a részvételt. E mellet az ültetvények örvendetes – 40 százalékos – bővüléséről számolt be a szakember.

 „Ez a lépés nem csak azért fontos mérföldkő, mert jelentősen bővíti az ökogazdák és az ökológiai gazdálkodásra áttérők lehetőségeit. A döntés azt mutatja, hogy az agrártárca a nemzetközi trendekkel egybehangzóan fontos kitörési pontot lát az ökológiai gazdálkodásban. Ez illeszkedik az unió körvonalazódó közös agrárpolitikája, a KAP reformjának progresszívabb irányvonalához is. Európa jelentős része ugyanis a zöldebb agrárium felé halad, ami hazánknak kiváló lehetőség.

Jó magyar példával nemcsak fenntartható jövőt alapozhatunk meg, de a versenyképességünket is növelhetjük”

- mondta el Drexler Dóra, az egységes ágazati értékelést kezdeményező ÖMKi ügyvezetője. A globális adatok alapján az ökológiai gazdálkodás ma világszerte a legdinamikusabban fejlődő mezőgazdasági ágazat. Az EU teljes ökológiai piaca 2017-ben 34,3 milliárd euró volt. Aki időben felismeri a fenntartható termelési modellben rejlő agrárgazdasági potenciált, komoly versenyelőnyre tehet szert.

Fotó: ÖMKI

Az ÖMKi hetedik alkalommal szervezett önálló Közép-Kelet Európa szekciót februárban a Biofachon, a világ legjelentősebb biotermék vásárán és szakkiállításán, amelynek adatai alapján Drexler Dóra elmondta: hazánk az ökológiai művelésű területek nagysága szerint csak ötödik a régiós rangsorban, az ökoterületek aránya és a biotermelők száma alapján azonban már dobogós helyen vagyunk, az elmúlt bő évtizedben pedig 62,6 százalékos bővülést ért el az ökológiai mezőgazdasági ágazat Magyarországon. Ezen az eredményen jelentősen javíthat az idei pályázat, hiszen összesen 96 hektár terület részesül támogatásban, amelyből 88.700 hektár az új ökológiai művelésbe vont terület.

„Az újra megnyitott pályázati támogatásnak köszönhetően már az idén megközelítheti a 300.000 hektárt az ökológiai művelésbe vont területek mérete Magyarországon.

Az adatok azt mutatják, hogy az ültetvények és a szántók aránya örvendetesen emelkedik, a legnagyobb mértékben azonban a gyepterületek növekednek majd - értékelte a pályázat hatását a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője, Dr. Roszík Péter. A szakember ízik abban, hogy a támogatási program segíti a kitűzött célok, azaz a biodiverzitás és talajtermékenység megőrzése, fenntarthatóság, vidéki munkahelyteremtés megvalósítását, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a feldolgozó szektorról se feledkezzenek meg. „A támogatott területekről származó alapanyagokat élelmiszerré kell feldolgozni és forgalomba hozni, ez a lakosság egészséges élelmiszerekkel történő ellátásának kulcsa” - tette hozzá a másik hazai független tanúsító szervezet, a Hungária Öko Garancia Kft. frissen kinevezett, júniusban hivatalba lépő ügyvezetője, Mészáros Dóra, aki jelenleg az Ökológiai Gazdálkodás Kutatóintézete (FiBL) brüsszeli irodáját vezeti.

Czeller Gábor, a Magyar Biokultúra Szövetség elnöke, a 2017-es Év Biogazdája hangsúlyozta:

az ökológiai gazdálkodás az egyetlen fenntartható mezőgazdálkodási mód, amelyet a gazda szempontjából is fenntarthatóvá kell tenni, ehhez pedig nélkülözhetetlen az állami támogatás.

A szakember kiemelte annak fontosságát, hogy a földforgalmi törvénybe bekerült a biogazdálkodók elővásárlási joga. Emellett reményét fejezte ki, hogy a bio élelmiszerek bekerülhetnek a közétkeztetésbe.

(balról) Solti Gábor, Roszik Péter és Czeller Gábor
Fotó: viniczai

Büki József biogazdálkodó az ökológiai növénytermesztés támogatása mellett többek között a részben ennek helyi felvevő piacát is jelentő ökológiai állattenyésztés és tejtermelés, valamint a terményraktározás fejlesztését, a tudatos élelmiszerfogyasztás hazai ismeretanyagának fejlesztését, és a “bio”, “öko” szavak kereskedelmi használatának szigorúbb szabályozását szorgalmazta. A szakember hozzátette, hiányzik egy biospecifikus szaktanácsadói hálózat, valamint a biomarketing.

A szaktárca stratégiai partnere, a 2011-ben alakult Kárpát-medencei Ökogazdálkodók Szövetsége elnöke, Solti Gábor a határon túli magyar területek példamutató gyakorlatai közül kiemelte azt a hatodik éve működő vajdasági programot, amelynek köszönhetően a Szabadka és Magyarkanizsa környéki települések óvodáiban helyi ökológiai gazdálkodásokból származó zöldséget, gyümölcsöt dolgoznak fel a közétkeztetésben. Kiemelte, hogy 1995-ben még régióvezetők voltunk az ökogazdálkodás területén. Ha megnézzük a mezőgazdasági területekből a bio területek arányát, lehangoló a kép.

Míg Ausztria 24 százalékkal vezet, Szlovénia 10, Szlovákia 9,5 százalékot tudhat magáénak, napjainkra mi csak 3,7 százalékkal „dicsekedhetünk”.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kis dzsungel a szobában

Télen a nagy áruházak polcai megtelnek érdekesebbnél érdekesebb egzotikus gyümölcsökkel. A fura formájú, különleges színű gyümölcsöket minden gyerek szeretné megkóstolni, így ha a Mikulás puttonyába a megszokott dión és mogyorón kívül trópusi gyümölcsök is kerülnek, akkor jó tudni, hogy hogyan lehet belőlük saját „trópusi gyümölcsöskertet“ nevelni otthon.

Sodrómolyok ellensége: a fürkészek

A gyümölcsösökben előforduló sodrómolyok nagy fajszáma miatt számos ellenségük is van a természetben, illetve a művelt területeken. Ilyenek a petefémfürkészek és a valódi fürkészek.

A hardver a faiskola

A faiskolai vállalkozások a gyümölcstermesztők legfontosabb növénybeszállítói, gazdasági teljesítményük és szakmai fejlődésük dönti el a versenyképességüket, tehát ez a két versenypiaci ágazat egymásra utalt, közvetlenül és folyamatosan hatnak egymásra.

Fények a sötétben

Különleges hatásokat köszönhetünk a sötétet megtörő világosságnak. Varázslatos hangulatot csempészhetünk általa a kertbe, és segíti a biztonságos közlekedést is. A fényekkel megnyújthatjuk azt az időt, amit a szabadban tölthetünk. A hólepte, téli kertben pedig igazán különleges élmény az esti fény.

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Könnyen nevelhető a berkenye

A fekete berkenye cserje nem túl igényes a talaj iránt, abszolút fagytűrő, ráadásul a betegségekre sem igazán érzékeny, ezért gyengébb termőhelyeken, könnyű talajokon is jól termeszthető. Észak-Amerikából származik, Európában a 19. századtól termesztik.

Melyik rezisztencia mire jó?

A zöldségtermesztőket évről évre kihívások elé állítják a változó, szélsőséges környezeti hatások, amelyek sokkolják a növényeket. A fajták között azonban nagy a különbség a stressztűrésben is, ezért célszerű erre is figyelni a fajtaválasztásnál.

Virágos díjazottak

Ebben az évben 26. alkalommal versenyeztek a magyar települések a Virágos Magyarország környezetszépítő versenyben. A győztes város Székesfehérvár, a győztes falu pedig Orfű lett, így jövőre az Entente Florale Europe nemzetközi mezőnyében ők képviselik majd hazánkat.

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.