Back to top

Aranykoronánként 10 tonna burgonya

„Feltétlenül a bankszférába mennék – természetesen csak akkor, ha újrakezdhetném az egészet. Bár hozzáteszem, hogy a mezőgazdaságtól akkor sem távolodnék el.” Puskás Ferenc zákányszéki gazdálkodó lepett meg ezzel a válasszal, amikor beszélgetésünk végén megkérdeztem, vajon elfelejtettem-e valamit szóba hozni.

A 63. évében járó mezőgazdasági vállalkozó és felesége az első szóra fogadott, és a lehető legkedvesebben igyekeztünk tisztázni a tisztázni valókat. A téma a burgonyatermesztés volt, amit olyan jól művel a család, hogy annak híre bejárta az ország más részeit is.

Furcsa dolog, hogy 42 éve gazdálkodik, de TSZ-tag sosem volt. Náluk szakszövetkezet működött, amiben mindenki a maga földjén, a maga kockázatára termelt, és hogy a hivatalos elvárásoknak eleget tegyenek, állattartással váltották meg a közös tevékenységet.

Egész fiatal korától kezdve előbb őszibarackkal foglalkozott, aztán jött a sárgarépa, majd 1 hektáron belevágott a burgonyatermesztésbe is.

Mellékesen évente 40–50 sertést hizlaltak meg és adtak le, amellett fejős tehenet is tartottak és paradicsomot termesztettek. Zákányszék, ez a jobbára csak homokon gazdálkodó település a ’80-as években arról volt nevezetes, hogy évről évre 10 ezer sertést adtak le az itteni gazdák a háztájiból.

Amikor tehát a rendszerváltozás bekövetkezett, a gazdasági életben Puskás Ferencék nem találkoztak semmiféle eget rengető újdonsággal. Leginkább annyi történt, hogy megváltozott a termékpalettájuk összetétele, a benne lévő termékek aránya.

Mostanra odáig jutottak, hogy főtevékenységként 15–16 hektáron termesztenek burgonyát, amiben korai, közép- és kései betakarítású egyaránt van.

Ezen kívül 4 hektáron foglalkoznak sárgarépával, és 12 hektáron termesztenek őszi kalászos gabonát, mégpedig őszi árpát. Több érv is szól ez utóbbi mellett: az őszi árpa jót tesz, sőt kell a vetésforgónak, és Csongrád megyében a szokásosnál is korábban be lehet takarítani, azonkívül jól értékesíthető. A koraisága következtében már az árpa aratásakor megjelennek náluk a felvásárlók, és viszik a friss termést Németországba és Hollandiába, ahol csak később kezdődik az aratás.

Intenzíven gazdálkodnak

A 32 hektár földön hárman dolgoznak a családból, besegít a nagylányuk is. Azonkívül egész évben két alkalmazottnak tudnak munkát és megélhetést nyújtani, tehát az egy főre jutó termőterület kicsivel több, mint 6 hektár. Ez rendkívül intenzív gazdálkodást sejtet. A gépesítésben ugyanakkor nem tudnak a szuper teljesítményű, egyúttal rendkívül drága eszközök beszerzésére törekedni, elég nekik az MTZ. Abból három is dolgozik, 50 és 100 lóerős traktorok. A burgonya miatt két burgonyafelszedő kombájn jelenti még a műszaki hátterüket. Ezeket sem újonnan, hanem használtan vették, mégpedig egy német gazdálkodótól. Viszont kiemelkedően fontos, hogy

kb. 400 tonnás tárolójuk van, nem is akármilyen: a burgonyát idén április elején is hűtőtárolókból szedték ki és vitték piacra.

A hűtve tárolás a minőségi áruburgonya előállításának és jövedelmező termelésének az előfeltétele
A hűtve tárolás a minőségi áruburgonya előállításának és jövedelmező termelésének az előfeltétele
Kicsit elgondolkodtatott, hogy öt ember vajon miként tud 32 hektárból megélni, sőt még fejleszteni is belőle. Biztosan jók az adottságaik, gondoltam. Ám látványosan tévedtem. A 32 hektár átlagában 1 hektárra 4 aranykorona jut, ami futóhomoknak mondható. Ilyen körülmények között az egyébként is vízigényes burgonyát termeszteni talán több, mint kockázat.

Az volna, ismeri el Puskás Ferenc, de ő öntözve termeszti ezt a növényt, anélkül hozzá nem fogna. De ebben sem a legújabb módszerek szerint jár el. Van vízjogi engedélye, és arra ügyel, hogy minden burgonyatermő területet meg tudjon öntözni.

Burgonyát – csakis öntözve

Öntözés és csatornaépítés ügyében ígéret már annyi elhangzott, hogy tele velük a padlás, de mindeddig csak az elviekről esett szó.

Pedig a burgonyát csakis öntözve szabad és lehet termeszteni. Bizonyság erre az elmúlt 15 év: ők minden esztendőben öntöztek.

Ugyanis olyan időjárás jött rájuk, hogyha nem így tettek volna, akkor 50, de még inkább 80 százalékos terméskieséssel kellett volna számolniuk. Ezt nem kockáztathatják meg, mert tisztában vannak vele, hogy az ország korai burgonyaellátását ez a térség szállítja, évtizedek óta. Ha valaki ezt öntözés nélkül akarná megcsinálni, akkor Puskás Ferenc szerint azt nem gazdálkodónak kellene hívni, hanem pénzeltüntetőnek. Aki viszont öntöz, annál garantált a nyereség; ami az eget azért sohasem nyaldossa.

A Puskás család három különböző módon termeszti a burgonyát. Kezdik a korai ültetéssel, ennek az időpontja március 20. Akkor géppel ültetik ki a csíráztatott vetőgumót. Ez teszi ki a termőterület egyharmadát. A másik harmada a fővetésű burgonya. Csinálják az úgynevezett tarlóburgonyát is, amit az árpa betakarítása után ültetnek el. Értelemszerűen ez is a területük egyharmadára vonatkozik.

Elég belegondolni, hogy ennek a növénynek a termelési költsége nem 20 fillér, óriási pénzt kell befektetni hektáronként, és aztán várni, hogy az miként térül meg. A vetőgumó hektáronkénti költsége 800 ezer forint. Ez úgy jön ki, hogy hektáronként 2,5 tonnára van szükség belőle, és minden kilogrammért 330 forintot kell fizetniük.

Napjaink legkedveltebb és legismertebb fajtáját, a Red Scarlettet részesítik előnyben, mert korai fajta.

Hollandiából származik, Magyarországon a Wendler István Kft. forgalmazza, abszolút tisztességesen. Big bagben kapja a vetőgumót. Egy-egy tételben 1,25 tonna található, de annak az alján is ugyanolyan a minősége, mint felül. Ugyanezt sajnos nem mondhatja el a hazai forgalmazású vetőgumókról, azoknál gyakran előfordul, hogy a zsák alján már olyan a minőségük, amit legszívesebben visszaküldene. Egyébként volnának más fajták is, de a pozitív tapasztalatok miatt ragaszkodnak a Red Scarlett-hez. Sárga héjúból is van jó minőségű vetőgumó, viszont a piac ezt nem nagyon fogadja el mint áruburgonyát.

Keresik a fogyasztók

Az évente szükséges vetőgumó egyharmadát tehát a Wendler István Kft-től vásárolják meg, úgynevezett UT 1-est, úgy, hogy 5 hektárra elegendő legyen. A fennmaradó területre aztán azt a vetőgumót használják, amit már ők állítottak elő, ami UT-2-es. Így már lényegesen olcsóbb a szaporítóanyag.

Ugyanakkor kedvelik a keszthelyiek Balatoni Rózsáját is, mert megbizonyosodtak róla, hogy az 4–5 évig utántermeszthető. Tőlük pékségek kérik ezt a fajtát, ezzel készítik a krumplis kenyeret.

Ez a hazai éghajlatra jó fajta, amellett a fogyasztók keresik. Némi büszkeséggel azt is megemlíti Puskás Ferenc, hogy ő azért is szereti ezt a fajtát, mert ez a burgonya egy magyar nemesítő, Polgár Zsolt főműve.

Ám a vetőgumó csupán a termelési költségek 50 százalékát, a másik 50 százalékát az ültetés, a műtrágyázás, a növényvédelem, a betakarítás teszi ki – és a saját munkabérüket sohasem számolják el. A tápanyagellátásban természetes számukra a szerves trágya és a műtrágya együttes alkalmazása. Ha mindent összeráznak, akkor 1 hektár termelési költsége 1,6 millió forintot tesz ki. Ennyit nem szabad azzal reszkírozni, hogy nem öntöznek. Újra és újra amellett tör lándzsát Puskás Ferenc, hogy a burgonya a kötelezően öntözött növények közé tartozik.

Nézzük a dolog másik oldalát: mi kerül a hozam rovatba?

Nem a teljes termést nézik, hanem azt, hogy abból mennyi az étkezésiként értékesíthető burgonya. Náluk ez hosszú idő óta 40 tonna, ami azt jelenti, hogy 1 hektárra, a 4 aranykoronára 10 tonna termés jut, ami 600 ezer forinttal egyenlő.

Ha a hektáronkénti 40 tonnát vesszük, akkor az étkezési burgonya árbevétele 2,4 millió forint. Ezen felül keletkezik még 20 százaléknyi, azaz 10 tonna olcsóbb, máshol értékesíthető termék is. Az értékesítési árakat 70–60–50 forintban érdemes elfogadni kilónként, attól függően, hogy melyik éréscsoportról van szó. A legutóbbi szezont, tehát 2018 végét és 2019 elejét leszámítva – amikor is az egekbe felszaladt az étkezési burgonya ára – az értékesítési átlagár kb. 60 forintra jön ki kilogrammonként – és ez is csak az első osztályú árura érvényes. Az 1,6 millió forintos termelési költség mellett 2,4 millió forintos árbevételre számíthatnak teljes biztonsággal – ismételten hangsúlyozva, hogy csakis öntözött körülmények között. A költségekhez azért jó lenne még hozzávenni az el nem számolt saját munka utáni bért (férj, feleség és lányuk, Gabriella), valamint a raktározás költségeit is.

Tehát ha minden optimálisan alakul, akkor év végére kijelenthetik, hogy kilónként 60 forintért tudtak túladni az az évi burgonyájukon. Ezért a bevételért egy évben 8 hónapot kell „teljes szolgálatban” a burgonya mellett tölteni.

Nem enged lazítást az öntözés, és a növényvédelemnél nemhogy egy napot, de még egy órát sem késhetnek, ha a levegő páratartalma azt mutatja, hogy védekezni kell a kórokozók ellen. Ilyenkor nincs helye hezitálásnak, minden más feladatot megelőz a burgonya permetezése.

Ilyen körülmények között vajon kitől szerezhet a gazdálkodó megbízható pontos ismereteket, ez esetben a burgonyáról? „Olyan, hogy független szaktanácsadó nincs, nem létezik! – foglalja össze véleményét Puskás Ferenc. Aki ez ügyben megszólal, az mind valamilyen céget képvisel, és csak annak a nótáját fújja. – Mi egymástól tanulunk. Eljárunk tanácskozásokra, megnézzük egymás munkáját. Mi szeretjük a mezőgazdaságot, és benne a burgonyát, már csak azért is, mert nemcsak megszoktuk, hanem ehhez értünk is, és ebben éltük le az eddigi életünket. Ha összejön egy kis pénz, az nekünk sikerélmény. Esetleg dönthetne az ember úgy, hogy 63 évesen nyugdíjba megy. Mégsem teszi, évről évre vállalja a nagy kockázatot, hogy befektet, és aztán az értékesítés végéig azon izgul, hogy megtérül-e minden költsége.”

Közös az értékesítés

Idén mindenki irigykedik rájuk, csak azt kérdezi minden szembejövő, hogy mit csinálsz a sok pénzzel, te milliomos? „Ilyenkor csak őszintén válaszolok, azt mondom, ami az igazság: lesz az még másként is, itt sohasem egy évre kell számolni, hanem 3 vagy 5 esztendőt kell sikeresen teljesíteni.”

S ha már itt tartunk, Puskás Ferenc büszkén dicsekszik el azzal, hogy

2015. szeptemberében 18 taggal létrehozták az Alföldi Burgonya Mezőgazdasági Szövetkezet termelői csoportot.

Azóta már 30 tagra bővült az összefogás, és 2016 márciusa óta igazi termelői csoportként működnek. Elsősorban a közös értékesítéssel foglalkoznak, és eleget is tudnak tenni ennek a célnak. Természetesen e téren sem megy minden simán: mindennek csak addig van realitása, míg szeptember-október környékén meg nem jelenik Magyarországon a lengyel burgonya. Addig a multik nagyon kedvesek a magyarokhoz, de utána meg csak foghegyről beszélnek velük. A lengyelek 10–12 eurócentért hozzák ide a krumplijukat, ami nagyon tetszik a nálunk működő multiknak. A termelői csoport pedig ettől az időponttól kezdve minden idegszálával arra törekszik, hogy a hazai zöldségkereskedőkkel szót tudjanak érteni. A TÉSZ működik. Támogatást nekik is ígértek, de e téren is csak az tapasztalható, mint az öntözésnél: ha magadtól megcsinálod, meglesz, különben pedig várhatnának az idők végezetéig.

Az Alföldi Burgonya Mezőgazdasági Szövetkezet jelenleg 200 hektáron gazdálkodik, azaz ekkora területen termel burgonyát évről évre.

Tavaly közel 3000 tonna konvencionális és 33 tonna bioburgonyát értékesítettek, így a szövetkezet 2018-as árbevétele elérte a 275 millió forintot.

A tagjai mind a Homokhátságon gazdálkodnak, Zákányszéken, Mórahalmon, Doma­széken, Ruzsán és Ásotthalmon. Főbb felvásárlói közé tartozik a Zabosfa KerTÉSZ Kft., az Apimex Budapest Kft. és a Mezőker Ipari és Kereskedelmi Kft. A velük kialakított hosszú távú kapcsolat is közrejátszik abban, hogy a silány termőtalaj ellenére eredményes tud lenni a térségben a burgonyatermesztés.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Életünk lapjai: Korda György és Balázs Klári kertje

Elegáns környezet, harmónia, gondozott növények jellemzik Balázs Klári és Korda György otthonát. A kertben fiatal gyümölcsfák, tuják, formás bokrok sorakoznak ízlésesen, grillsütő várja a tavaszi meleget, hogy újra használatba vegyék. A tavasz kint éledezik, a lakásban színes virágok mindenütt, a belépő vendéget hatalmas szobafenyő köszönti.

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

Miért árulnak ízetlen paradicsomot?

A paradicsom a szendvicsek, saláták nélkülözhetetlen kiegészítője. Szezonon kívül nehéz megtalálni az üzletben azokat, amelyek zamatosak lennének. A kutatók már tudják, miért.

Növényvédelmi előrejelzés – Csapadékkedvelő kórokozók ideje

A természet igyekszik valamit pótolni a hiányzó esőből, bár az elvesző termést már minden bizonnyal lehetetlen lesz. A tartós nedvességborítás kedvez a tűzelhalásnak és a varasodásnak, de még a moníliaveszély sem múlt el. A gyümölcsmolyok változatlan intenzitással repülnek, és már néhány bagolylepkefaj is megjelent a csapdákban.

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

Made in Italy – hamisítva

Az olasz élelmiszereket egyre gyakrabban hamisítják és utánozzák az egész világon. A legnépszerűbbek a sajt, a kolbász és az olívaolaj. A hamisítás oka főleg a kereskedelmi konfliktusokhoz vezethető vissza.

Az EU új szabályokat fogadott el a trágyák forgalomba hozataláról

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról az uniós piacon - közölte az uniós tanács kedden.

NAKAdémia a termőföld védelméről a szántóföldi napok keretében

A tavaly a gazdálkodók és szaktanácsadók számára elindított szakmai fórumsorozat, a NAKAdémia idén is folytatódik. Május 24-én Mezőfalván, a III. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow keretében többek között a talajmintavételről, a növénytáplálásról, valamint a talajjavítási technikákról hallhatnak előadásokat az érdeklődők.

A búza védelme és a trójai faló

A talajban élnek olyan baktériumok, amelyek segíthetnek védekezni a kártékony fonalférgek ellen, ám eddig még nem találtak módot e baktériumok hatékonyságának kiaknázására a nagyüzemi növényvédelem terén.

Nagyobb területen vetettek kukoricát a Tolna megyei termelők

A tavalyinál nagyobb területen vetettek kukoricát idén a Tolna megyei termelők, a májusi csapadék jót tett a tavaszi vetésű növényeknek, és felgyorsult az őszi vetések fejlődése is.