Back to top

Figyelem! Már nem várja meg a hatóság a júliust a parlagfű-ellenőrzésekkel

Változott a jogszabály, eltörölték a jól ismert július 1-jei határidőt – mostantól a parlagfű zöldbimbós állapotának kialakulását kell megakadályozni, és ezt a hatóságok folyamatosan ellenőrzik. A módosításnak szakmai indoka volt, idővel világossá vált ugyanis, hogy a virágzást közvetlenül megelőző kaszálásnak nincs érdemi hatása, más irányban kell keresni a megoldást.

Az egyik irány a talajtakarás, a másik pedig, hogy a parlagfű fő csírázási–kelési időszakában kell beavatkozni. Az pedig most van, tehát bátran kijelenthetjük, hogy elkezdődött a parlagfűszezon.

A parlagfű elleni védekezés kezdetét az átlagember a médiában elhangzó figyelemfelhívások miatt leggyakrabban a törvényben előírt védekezési kötelezettség elvégzésének időpontjához társítja. Hatékonyan védekezni azonban valójában a parlagfű fő csírázási–kelési időszakában lehet.

A parlagfű legérzékenyebb fejlődési állapota mind a mechanikai, mind a gyomirtó szeres védekezés szempontjából
Fotó: Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

Az utóbbi évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a virágzást közvetlenül megelőző kaszálás nem a leghatékonyabb védekezési mód, épp ezért még idejekorán essen szó más, megelőző védekezési módszerekről is a növény biológiájának az ismeretében.

Pionír növény jellegéből adódóan a parlagfű az élettelen környezeti hatások szempontjából tág tűrőképességű, március végétől gyakorlatilag az első fagyok megjelenéséig folyamatosan csírázik és kel, azonban a fő csírázási időszaka az nyárutói egyéves (T4) életformájából adódóan áprilisra tehető. Nagyon fényigényes, tömeges megjelenése az emberi tevékenységhez, a talajok bolygatásához kötött.

A természetes zárt vegetációban nem tud megjelenni, azzal nem versenyképes.

Tehát a védekezések során a bolygatott területek folyamatos borítottságáról kell gondoskodnunk, ez történhet akár füvesítéssel, cserjék ültetésével, illetve talajtakarással. A kultúrnövénnyel borított terület esetén a megfelelő tőszám, illetve az állomány gyomelnyomó képességének kialakítása, fenntartása a cél. A növényvédelem nem merülhet ki a gyomirtó szeres kezelésben, mivel a levélfelület és a tőszám megtartása a cél, ami a gombák és a rovarkártevők elleni rendszeres védekezést, okszerű tápanyagellátást és öntözést tesz szükségessé. Épp ezért a gyenge, rossz adottságú termőhelyek – ahol csak az extenzív termesztés lehet gazdaságos – a legveszélyeztetettebbek. A gyümölcsösökben, szőlőben a sorok a mulcsozása (pl. szalmatakarása) szintén sokat javít a védekezések hatékonyságán. A nem mezőgazdasági hasznosítású, bolygatott ipari, valamint lakott területeken, illetve a vonalas létesítmények estében szintén

a folyamatos növényborítottság kialakítását, a talajtakarást és a kémiai védekezést kellene előtérbe helyezni.

Kaszálással csak alacsony vágási magasság mellett és a 10-12 napos kaszálási forduló szigorú betartásával lehet eredményesen védekezni, ami bizonyos terepviszonyok mellett nem kivitelezhető. A lakott területeken a lakossági összefogás, a közterület-fenntartó szervezetekkel való együttműködés, a parkosítás – lenne – a leghatékonyabb védekezés.

A védekezési kötelezettség betartását ez évtől már nem július 1-jétől ellenőrzik, hanem azt mondja ki a jogszabály, hogy a parlagfű zöldbimbós állapotának kialakulását kell megakadályozni, és ezt a hatóságok folyamatosan ellenőrzik. A jogszabályi védekezési kötelezettség július 1-jei időpontjának eltörlése és a növény fenológiai állapotához való igazítása is

megelőző, folyamatos védekezést tesz szükségessé.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

A tudomány és a versenyképesség

A közelmúltban vehette át a Magyar Érdemrend tisztikeresztjét Szőcs Gábor, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az MTA Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete Állattani Osztályának tudományos tanácsadója. A kitüntetéssel a rovarferomonok kutatásában, illetve a növényvédelem szempontjából fontos lepkefajok kémiai ökológiájának föltárásában eredményeit ismerték el.

Miért árulnak ízetlen paradicsomot?

A paradicsom a szendvicsek, saláták nélkülözhetetlen kiegészítője. Szezonon kívül nehéz megtalálni az üzletben azokat, amelyek zamatosak lennének. A kutatók már tudják, miért.

Növényvédelmi előrejelzés – Csapadékkedvelő kórokozók ideje

A természet igyekszik valamit pótolni a hiányzó esőből, bár az elvesző termést már minden bizonnyal lehetetlen lesz. A tartós nedvességborítás kedvez a tűzelhalásnak és a varasodásnak, de még a moníliaveszély sem múlt el. A gyümölcsmolyok változatlan intenzitással repülnek, és már néhány bagolylepkefaj is megjelent a csapdákban.

Made in Italy – hamisítva

Az olasz élelmiszereket egyre gyakrabban hamisítják és utánozzák az egész világon. A legnépszerűbbek a sajt, a kolbász és az olívaolaj. A hamisítás oka főleg a kereskedelmi konfliktusokhoz vezethető vissza.

Az EU új szabályokat fogadott el a trágyák forgalomba hozataláról

Az Európai Unió új szabályokat fogadott el a termésnövelő anyagok forgalomba hozataláról az uniós piacon - közölte az uniós tanács kedden.

NAKAdémia a termőföld védelméről a szántóföldi napok keretében

A tavaly a gazdálkodók és szaktanácsadók számára elindított szakmai fórumsorozat, a NAKAdémia idén is folytatódik. Május 24-én Mezőfalván, a III. NAK Szántóföldi Napok és AgrárgépShow keretében többek között a talajmintavételről, a növénytáplálásról, valamint a talajjavítási technikákról hallhatnak előadásokat az érdeklődők.

A búza védelme és a trójai faló

A talajban élnek olyan baktériumok, amelyek segíthetnek védekezni a kártékony fonalférgek ellen, ám eddig még nem találtak módot e baktériumok hatékonyságának kiaknázására a nagyüzemi növényvédelem terén.

Nagyobb területen vetettek kukoricát a Tolna megyei termelők

A tavalyinál nagyobb területen vetettek kukoricát idén a Tolna megyei termelők, a májusi csapadék jót tett a tavaszi vetésű növényeknek, és felgyorsult az őszi vetések fejlődése is.

Uniós szabályozás az illegális dohánytermékek ellen

Új uniós nyomonkövetési rendszer lépett életbe hétfőn, amely az egyes árukon elhelyezett egyedi azonosító segítségével ismeri fel a nem törvényes úton előállított, vagy az ellátási láncba jogszerűtlenül bekerült dohánytermékek unión belüli mozgását - közölte az Európai Bizottság.