0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Figyelem! Már nem várja meg a hatóság a júliust a parlagfű-ellenőrzésekkel

Változott a jogszabály, eltörölték a jól ismert július 1-jei határidőt – mostantól a parlagfű zöldbimbós állapotának kialakulását kell megakadályozni, és ezt a hatóságok folyamatosan ellenőrzik. A módosításnak szakmai indoka volt, idővel világossá vált ugyanis, hogy a virágzást közvetlenül megelőző kaszálásnak nincs érdemi hatása, más irányban kell keresni a megoldást.

Az egyik irány a talajtakarás, a másik pedig, hogy a parlagfű fő csírázási–kelési időszakában kell beavatkozni. Az pedig most van, tehát bátran kijelenthetjük, hogy elkezdődött a parlagfűszezon.

A parlagfű elleni védekezés kezdetét az átlagember a médiában elhangzó figyelemfelhívások miatt leggyakrabban a törvényben előírt védekezési kötelezettség elvégzésének időpontjához társítja. Hatékonyan védekezni azonban valójában a parlagfű fő csírázási–kelési időszakában lehet.

Az utóbbi évek tapasztalatai bebizonyították, hogy a virágzást közvetlenül megelőző kaszálás nem a leghatékonyabb védekezési mód, épp ezért még idejekorán essen szó más, megelőző védekezési módszerekről is a növény biológiájának az ismeretében.

Pionír növény jellegéből adódóan a parlagfű az élettelen környezeti hatások szempontjából tág tűrőképességű, március végétől gyakorlatilag az első fagyok megjelenéséig folyamatosan csírázik és kel, azonban a fő csírázási időszaka az nyárutói egyéves (T4) életformájából adódóan áprilisra tehető. Nagyon fényigényes, tömeges megjelenése az emberi tevékenységhez, a talajok bolygatásához kötött.

A természetes zárt vegetációban nem tud megjelenni, azzal nem versenyképes.

Tehát a védekezések során a bolygatott területek folyamatos borítottságáról kell gondoskodnunk, ez történhet akár füvesítéssel, cserjék ültetésével, illetve talajtakarással. A kultúrnövénnyel borított terület esetén a megfelelő tőszám, illetve az állomány gyomelnyomó képességének kialakítása, fenntartása a cél. A növényvédelem nem merülhet ki a gyomirtó szeres kezelésben, mivel a levélfelület és a tőszám megtartása a cél, ami a gombák és a rovarkártevők elleni rendszeres védekezést, okszerű tápanyagellátást és öntözést tesz szükségessé. Épp ezért a gyenge, rossz adottságú termőhelyek – ahol csak az extenzív termesztés lehet gazdaságos – a legveszélyeztetettebbek. A gyümölcsösökben, szőlőben a sorok a mulcsozása (pl. szalmatakarása) szintén sokat javít a védekezések hatékonyságán. A nem mezőgazdasági hasznosítású, bolygatott ipari, valamint lakott területeken, illetve a vonalas létesítmények estében szintén

a folyamatos növényborítottság kialakítását, a talajtakarást és a kémiai védekezést kellene előtérbe helyezni.

Kaszálással csak alacsony vágási magasság mellett és a 10-12 napos kaszálási forduló szigorú betartásával lehet eredményesen védekezni, ami bizonyos terepviszonyok mellett nem kivitelezhető. A lakott területeken a lakossági összefogás, a közterület-fenntartó szervezetekkel való együttműködés, a parkosítás – lenne – a leghatékonyabb védekezés.

A védekezési kötelezettség betartását ez évtől már nem július 1-jétől ellenőrzik, hanem azt mondja ki a jogszabály, hogy a parlagfű zöldbimbós állapotának kialakulását kell megakadályozni, és ezt a hatóságok folyamatosan ellenőrzik. A jogszabályi védekezési kötelezettség július 1-jei időpontjának eltörlése és a növény fenológiai állapotához való igazítása is

megelőző, folyamatos védekezést tesz szükségessé.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu/Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara