0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A ligeti szőlő badacsonyi karrierje

Nagy Zóra Annamária lelkesen beszél szakterületéről, mintha mindenki számára magától értetődő, hétköznapi dolgokról számolna be. Ennek ellenére erősen koncentrálnom kell, hogy a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet tudományos munkatársának minden szavát értsem. Munkáját máris sokszor és több helyen elismerték.

A Badacsonyi Kutató Állomást 2014. áprilisa óta erősíti a fiatal szakember. Kezdetben kutatási referensként dolgozott, majd PhD-képzésre jelentkezett, ahol 2017. augusztusában szerzett abszolutóriumot, és 2018. májusában védte meg doktori értekezését. Témája a „Magyarországon előforduló Vitis sylvestris C.C. GMEL. populációk felkutatása, ex situ megőrzése és összehasonlító vizsgálata molekuláris markerek segítségével”. Mint elmondta, a Szigetközben találtak ilyen egyedekre, ahol már ezt megelőzően, 2012-ben megkezdődtek a kutatások.

„Mintegy 32 genotipust sikerült begyűjteni, amiket Badacsonyban leszaporítottunk” – számolt be lapunknak az ifjú kutató. A molekuláris markerekkel történő vizsgálat középpontjában a szülő-utód kapcsolatok vizsgálata áll.

Először is ellenőrizték, hogy valóban ligeti szőlőkre bukkantak-e, azaz a kerti szőlők őseire, hiszen ezeket sokan összetévesztik a „kivadult” alanyokkal. Ezt genetikai vizsgálatokkal tisztázták.

„Az így szerzett információk és eredmények a későbbi nemesítési munkában is felhasználhatók” – ecsetelte a vizsgálatok gyakorlati jelentőségét, hozzátéve, hogy az alanyok nagy eséllyel rezisztenciaforrásként szolgálhatnak, azaz szerephez juthatnak a modern fajták lisztharmat-, peronoszpóra- és filoxéra-ellenállóvá tételében.

A ligeti szőlőnek apró szemű és kis fürtű a termése, kevés must nyerhető ki belőle. Az intézeti borbírálaton 2017-ben debütált az első önálló bor.

„Nem aratott osztatlan sikert: fanyar, magas savtartalmú, alacsony élvezeti értékű nedű készült belőle”

– emlékezett vissza. Még az Erasmus+-program keretében Németországban töltött kéthónapos tanulmányai alapján indult el azon az úton, hogy a ligeti szőlő beltartalmát keresztezés révén javítsák fel. Ennek érdekében Pinot noir klónokat vetettek be, amelyek teljes antioxidáns-kapacitása a háromszorosa a Cabernet sauvignon borának. Ráadásul a Pinot noir áll morfológiailag a legközelebb a ligeti szőlőhöz. Ma már több nyugat-európai kutatóintézet is foglalkozik ezzel a területtel, és Horvátországban is folynak ilyen jellegű kísérletek.

Idáig elsősorban amerikai fajokat hasz­náltak a kutatók a rezisztencianemesítés­ben, de a klímaváltozás miatt ezeket folyamatosan frissíteni szükséges. Ráadásul az interspecifikus fajták elsősorban a lisztharmatra és a peronoszpórára lettek „kihegyezve”, de mostanra új kórokozók is megjelentek, mint például a fekete rothadás.

A ligeti szőlő felkutatásán és genetikai alapjainak tisztázásán túl bort is készítettek belőle, és a keresztezéses nemesítésben is felhasználják. Most tartanak ott a kutatások, hogy rezisztencia-, illetve növényvédelmi kérdéseket tisztázzanak. Ezek csak hosszú távon hoznak mérhető eredményeket, amihez a fiatal szakember szerint elsősorban kitartás szükséges.

A szőlőnemesítés és ennek genetikai kérdései mellett Nagy Zóra a talajerő-gazdálkodás, a tápanyag-utánpótlás területének egyik vezetője az intézetben. Ezen a programon belül már tartamkísérleteket is végeznek, ami megkönnyíti a munkájukat.

„Örülök, hogy egy ilyen gyakorlatorientált feladattal is megbíztak” – hangsúlyozta, hogy a sokszor évtizedek alatt gyümölcsöt hozó nemesítés mellett a környékbeli gazdáknak is naprakész szaktanácsokat szolgáltatnak. Ennek a tevékenységüknek az akg és az ökoprogramok adtak lendületet. Bár sok termelő csak e programok kapcsán végeztet talaj- és levélanalízist – mivel az előírások ezt megkövetelik –, de elmondható, egyre több olyan gazda kopogtat az intézet kapuján, akiket érdekel talajaik minősége. Ők rájöttek, hogy nem szabad kizsarolni a termőföldet, hanem a tápanyag-utánpótlásra is nagy hangsúlyt kell fektetni. Bár a lágyszárú növényeknél ez a szemlélet már régen elterjedt – hiszen látványos eredményeket lehet elérni vele –, az álló kultúráknál sokáig váratott magára a szemléletváltozás.

Ráadásul a Balaton környékén védett nemzeti parki területeken gazdálkodnak, ahol még fontosabb, hogy mivel és mikor lehet trágyázni. Ezért is vizsgálják azokat a készítményeket, melyek az ökogazdálkodásban engedélyezettek. Azonkívül – hangsúlyozta a szakember – a korszerű növényvédelem alapját a növények megfelelő kondícióban tartása képezi.

Tápanyag-utánpótlási kutatásaikat elsősorban a Balaton Borrégióban végzik, főleg az itteni gazdákat szeretnék segíteni a munkájukkal, de más borvidékeken is végeznek összehasonlító vizsgálatokat. Mindebben jó szolgálatot tesz az intézet akkreditált laboratóriuma, ahol fiatal, jól képzett szakemberek ülnek a műszerek mellett. További támogatást jelent a kutatói munkában az intézet üvegháza, amelyet 2017-ben adtak át.

„Azt követően, hogy 2009-ben növényorvosként végeztem a Pannon Egyetem Georgikon Karán, több évet tölthettem külföldön gyakorlati területeken”

– mondta el Nagy Zóra arról szólva, hogy több feladatba is belekóstolt, és termelői tapasztalatokkal is felvértezve érkezett haza. A külföldön szerzett tudás alapján döntött a kutatóintézeti munka mellett. Véleménye szerint kellettek a külföldön eltöltött évek, mert így sokkal inkább az ágazat, a szakma iránti elhivatottság, és nem az anyagiak terelték ebbe az irányba. Ebből az elhatározásából ma már nehéz lenne kimozdítani, ráadásul uniós tagországként a nemzetközi tudományos élet is nyitva áll a kutató szakemberek előtt.

A külföldön eltöltött idő személyes szakmai kapcsolatok ki­építésére is lehetőséget adott. Tapasztalata szerint a mai magyar nemesítők közül többen is ismertek nemzetközi tudományos körökben – Hajdú Editet, Kozma Pált, Kiss Erzsébetet említette –, ami a hazánkban folyó kutatói munka színvonalát jelzi, és okot ad a büszkeségre.

Nagy Zóra Annamária 2018 tavaszán, még tudományos segédmunkatársként első helyezést ért el borászat kategóriában a Földművelésügyi Minisztérium és a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ által ifjú agrárkutatók részére meghirdetett, „Fogadj Örökbe Furmintot” pályázatán

„A ligeti szőlő (Vitis sylvestris GMEL.) biodiverzitásban betöltött szerepe és összehasonlító genetikai, morfológiai és beltartalmiérték-vizsgálatai” című pályázatával. A Veszprémi Akadémiai Bizottság 2018 őszén első helyezéssel jutalmazta PhD-munkáját. Legutóbb a Bognár József Közgazdaság-kutató Alapítvány ösztöndíját nyerte el, amit lapunk megjelenésével egy időben vesz át a Magyar Tudományos Akadémián.

„Ha elismerik a munkánkat, az a teljesítményünkre is hatással van” – ismerte el Nagy Zóra, hogy mindez ösztönzőleg hat egy fiatal kutató számára. Emellett fontosak a pályázatok, amelyeken meg tudják mérettetni magukat a fiatal kutatók, hogy milyen szinten állnak és hová kell fejlődniük. Ez jelenti a további szakmai fejlődés alapját.

Nagy Zóra a tudományos munka mellett fontosnak tartotta megemlíteni a gazdákkal való kapcsolattartást és a közéleti-társadalmi szerepvállalást. Az intézet munkatársai minden évben metszési bemutatót szerveznek, amelyre vendégelőadókat hívnak meg, és amelyeken gépforgalmazók is bemutatják kínálatukat. Népszerű A Kéknyelűvirágzás Ünnepe – amit a Vinum Vulcanum Borlovagrenddel közösen szerveznek –, amikor aktuális témákat vesznek górcső alá. Az intézet minden alkalmat megragad, hogy a gazdák számára fontos gyakorlati ismereteket átadja.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság