Back to top

Több szaporítóanyagot is termelhetnénk

A magyarországi gyümölcsfaiskolai termesztésre jellemző, hogy a tervezett telepítésre vonatkozó információk hiányában alul- vagy túltermelés alakul ki. A szektorra nézve mindkettő hátrányos, hiszen vagy az importnak engedünk teret, vagy a megsemmisítés okoz komoly veszteséget.

A hatékony szaporítóanyag-termelés alapfeltétele a kiszámíthatóság és a tervezhetőség, ennek érdekében a faiskolák közötti összefogás mellett a termelők, valamint a szaporítóanyag-termelők és -forgalmazók együttműködése jelentené a következő nagy lépést a fejlődés irányába.

A Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (Nébih) 2018. őszi gyümölcsfaiskolai leltára alapján Magyarországon 125 gyümölcsfaiskola szaporított összesen 18 gyümölcsfajt 572 fajtával. Tekintettel arra, hogy az adatközléshez nem járult hozzá mindenki, a fajták száma akár ennél nagyobb is lehet.

Még mindig feleannyi

A gyümölcsfaiskolai szaporítás mértéke az elmúlt 17 évben drasztikusan csökkent. Noha a 2011. évi kitermelés óta a növekedés töretlen, a 2018-ban nyilvántartott 4,2-4,3 millió oltvány még mindig csupán a 45 százaléka a 2001. évinek (1. ábra).

Az elmúlt öt évben 3,6 és 4,4 millió oltvány között mozgott a faiskolai termelés annak függvényében, hogy milyen volt az időjárás vagy a telepítési kedv.

A faiskolai szaporításnak nem kedvez, hogy az utóbbi években nincs ültetvénytelepítési támogatás, így a faiskolák kénytelenek előzetes becslésekre hagyatkozni a szaporítani kívánt fajtákkal kapcsolatban.

A legnagyobb mennyiségben a csonthéjas gyümölcsűeket szaporították (51,2 százalék), illetve az almatermésűeket (37,3 százalék), ebből az alma egyedül 30,3 százalékot képviselt a 2017/2018-as idényben. A meggy (13,6 százalék), a kajszi (13,8 százalék) és a cseresznye (9,8 százalék) ennél kisebb arányban található meg. Héjas gyümölcsűeket (8,2 százalék) és bogyósokat (3 százalék) csekély mértékben szaporítottak (2. ábra).

A magyarországi törzsültetvényekben viszonylag sok fajtatétel található, mégsem tudják követni a telepítői igények változását, azaz megtalálhatók olyan fajták, amelyekről már kismértékű a szaporítás, míg egyes, a termesztők által igényelt fajták szaporítóanyaga csak külföldről szerezhető be. A jelenlegi 4-4,5 millió darab oltvány helyett a faiskolák kapacitása alapján akár 7 millió darab is készülhetne. Ehhez elsősorban az előrendelések számának növekedésére lenne szükség.

Kárba vész

Manapság a magyarországi faiskolák kénytelenek saját tapasztalataik alapján megbecsülni, hogy a következő évben mely fajra/fajtára lesz igény. Így azonban minden évben túltermelnek valamelyikből.

A fölösleg kezelésére több módszert is alkalmaznak, az egyik a visszaiskolázás. A gyümölcstermelők ugyanakkor az egyéves oltványokat részesítik előnyben,

következésképpen csak akkor veszik meg a kétéves (visszaiskolázott) fát, ha már sehol nem találnak az országban egyéveset. Sok faiskola nem is képes ezt alkalmazni, mert vagy nincs rá helye, vagy a legtöbb esetben az utolsó percig vár, hátha mégis sikerül eladnia az oltványokat, amelyek időközben esetleg kihajtanak, és ilyen állapotban már nem iskolázhatók vissza. Ebben az esetben marad a megsemmisítés, azaz elégetik az ültetési anyagot. Az égetéssel igen nagy érték vész el, hiszen például nettó 1000 forintos darabonkénti oltványárral számolva a kár mértéke több millió forint is lehet egy faiskolában.

Külkereskedelem

Fölösleg képződhet a külföldi, elsősorban olasz szaporítóanyag beáramlása miatt is. Ezek az oltványok nem feltétlenül jobb minőségűek a hazaiaknál, ellenben a fajta-alany kombináció kedvezőbb, mint amit a magyar faiskolák kínálnak.

Továbbá az olasz faiskolák változatosabb technológiákkal dolgoznak, így különféle ültetési anyagot kínálhatnak. Az olasz mellett nagy számban jön be holland ültetési anyag is, például almából.

A meggyfacsemetéket főleg exportáljuk, de egyes fajtákat (mint például az Oblacsinszka) Szerbiából és Horvátországból hozunk be. Cseresznye- és őszibarackoltványokból hazánk nettó importőr, elsősorban Olaszországból érkezik az ültetési anyag. Kajszit az olasz oltványok mellett Franciaországból és Szlovákiából is vásárol Magyarország, míg szilvát csak Szlovákiából, azt is kis mennyiségben, mert abból főleg hazai anyagot telepítenek a termesztők.

A magyarországi dióoltványok célországa Németország, Ukrajna és Szlovákia, emellett sok olaszországi csemetét hozunk be. A gyümölcs-szaporítóanyagok külkereskedelmi egyenlegének értéke 2015 és 2017 kivételével negatív volt az elmúlt hét évben (táblázat).

Az első lépések

A vezető gyümölcstermelő országokban olyan rendszer alakult ki, amely a kölcsönös együttműködésre épül. Például Spanyolországban a Lleida környéki faiskolák teljesen ingyen szaporítanak akár pár tíz darabos tételeket is az IRTA Fruitcentre kutatóintézet számára. Az pedig cserébe szakmai napokat rendez, ahol megjelenést kínál a cégeknek, folyamatosan törekszik olyan fajták létrehozására, amelyek a termelő és a vásárló igényeit egyaránt lefedik.

Ausztriában, Dél-Tirolban a LINSA (Learning and Innovation Network for Sustainable Agriculture) hálózat működik, amely tanuláson, kutatáson és innovációkeresésen alapuló rendszer, elsősorban az almatermesztést szolgálja. Tagjai között megtalálhatók termesztők, szövetkezetek, kutatók, szaktanácsadók, a köz- és magánszféra szereplői.

Magyarországon a gyümölcsfaiskolai szektor szereplői megtették az első lépéseket az együttműködés felé, és az innovációra is van igény. A fejlesztést azonban korlátozza egyrészt a specifikusan faiskolákra szabott pályázatok hiánya, másrészt a hazai alanynemesítésnek a termékpálya szervezetlenségéből is adódó akadozása, az pedig az importnak kedvez.

Dr. Németh Szilvia, Dr. Molnár Zsuzsa
Agrárgazdasági Kutató Intézet

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Harapni lehet a csendet

Városi származásúak lévén nagyon büszkék rá, hogy a csibéket saját kotlósaik keltik ki, és hogy a kecskéik tejéből készített sajtot, joghurtot tudnak az asztalra tenni. Az állatok abrakját is meg tudják termelni maguknak, valamint veteményesük és gyümölcsösük egyre több zöldséget, gyümölcsöt ad.

Jég verte el az olasz gyümölcsöt, de az osztrákok sem jártak jobban

Nagy területeket érintő viharzóna vonult át Olaszország déli része fölött május közepén, számos gyümölcs- és zöldségkultúra sínyli meg a jégveréssel kísért időjárást. Ausztriában pedig a magyar határ mellett tombolt a vihar, 500 ezer eurónyi kárt hagyott maga után.

Bírságot kapott a Husqvarna Magyarország Kft. jogsértő ármeghatározás miatt

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 111 millió forintra bírságolta a Husqvarna Magyarország Kft.-t, mert a cég és egyes forgalmazói jogsértő módon határozták meg a Husqvarna, a Gardena és a McCulloch márkájú kertészeti termékek internetes továbbeladási árait - közölte a GVH hétfőn az MTI-vel.

Magyarország erősnek számít az európai spárgatermesztésben

Ahhoz képest, hogy az Európai Unióban Magyarország a hatodik-hetedik legnagyobb spárgatermesztő, itthon megdöbbentően kevés fogy a termékből - írja keddi számában a Világgazdaság.

Újabb áfacsökkentésre készül Románia

A román kormány úgy döntött, hogy támogatja az egészséges és hazai hagyományos ételek fogyasztását, ezért azok áfáját 9-ről 5 százalékra mérsékli. A cél az, hogy 5-6 éven belül a „Made in Romania” feliratú termékek fogyasztása általános és mindennapos legyen.

Továbbra sincs egyezség az otthoni pálinkafőzés adómentességéről

Magyarország továbbra sem támogatja az otthoni pálinkafőzés megadóztatását, és minden fórumon kiáll azért, hogy az Európai Unió engedélyezze a saját célra történő gyümölcspárlat-készítés adómentességét – emelte ki Varga Mihály az uniós pénzügyminiszterek brüsszeli tanácskozását (Ecofin) követően.

Lengyelország 100 ezer tonna étkezési almával nyithatja a szezont

A hatalmas lengyel almakészletek nem csökkennek olyan gyors ütemben, mint amennyire kellene. Április 1-jén Lengyelország frissalma-készlete még 665 ezer tonna volt. Ha csak az olasz és német készletet hozzáadjuk, akkor az már több mint 1,5 millió tonna.

Saját paradicsom a teraszon – lépésről lépésre

Paradicsomot termeszteni nem olyan nehéz, mint amilyen nehéznek gondoljuk. Nézzük meg, hogyan lehet természetes anyagokat használva, ízletes paradicsomot házilag termeszteni, akár az erkélyen vagy a teraszon is.

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.

A növények is éreznek fájdalmat?

A virágok és a zöldségek felkiáltanak és jajgatnak, mikor rájuk lépünk vagy vágjuk őket, állítja egy kutatás. De vajon fájdalmat is éreznek közben? Erről már megoszlanak a szakértői vélemények.