Back to top

Több szaporítóanyagot is termelhetnénk

A magyarországi gyümölcsfaiskolai termesztésre jellemző, hogy a tervezett telepítésre vonatkozó információk hiányában alul- vagy túltermelés alakul ki. A szektorra nézve mindkettő hátrányos, hiszen vagy az importnak engedünk teret, vagy a megsemmisítés okoz komoly veszteséget.

A hatékony szaporítóanyag-termelés alapfeltétele a kiszámíthatóság és a tervezhetőség, ennek érdekében a faiskolák közötti összefogás mellett a termelők, valamint a szaporítóanyag-termelők és -forgalmazók együttműködése jelentené a következő nagy lépést a fejlődés irányába.

A Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (Nébih) 2018. őszi gyümölcsfaiskolai leltára alapján Magyarországon 125 gyümölcsfaiskola szaporított összesen 18 gyümölcsfajt 572 fajtával. Tekintettel arra, hogy az adatközléshez nem járult hozzá mindenki, a fajták száma akár ennél nagyobb is lehet.

Még mindig feleannyi

A gyümölcsfaiskolai szaporítás mértéke az elmúlt 17 évben drasztikusan csökkent. Noha a 2011. évi kitermelés óta a növekedés töretlen, a 2018-ban nyilvántartott 4,2-4,3 millió oltvány még mindig csupán a 45 százaléka a 2001. évinek (1. ábra).

Az elmúlt öt évben 3,6 és 4,4 millió oltvány között mozgott a faiskolai termelés annak függvényében, hogy milyen volt az időjárás vagy a telepítési kedv.

A faiskolai szaporításnak nem kedvez, hogy az utóbbi években nincs ültetvénytelepítési támogatás, így a faiskolák kénytelenek előzetes becslésekre hagyatkozni a szaporítani kívánt fajtákkal kapcsolatban.

A legnagyobb mennyiségben a csonthéjas gyümölcsűeket szaporították (51,2 százalék), illetve az almatermésűeket (37,3 százalék), ebből az alma egyedül 30,3 százalékot képviselt a 2017/2018-as idényben. A meggy (13,6 százalék), a kajszi (13,8 százalék) és a cseresznye (9,8 százalék) ennél kisebb arányban található meg. Héjas gyümölcsűeket (8,2 százalék) és bogyósokat (3 százalék) csekély mértékben szaporítottak (2. ábra).

A magyarországi törzsültetvényekben viszonylag sok fajtatétel található, mégsem tudják követni a telepítői igények változását, azaz megtalálhatók olyan fajták, amelyekről már kismértékű a szaporítás, míg egyes, a termesztők által igényelt fajták szaporítóanyaga csak külföldről szerezhető be. A jelenlegi 4-4,5 millió darab oltvány helyett a faiskolák kapacitása alapján akár 7 millió darab is készülhetne. Ehhez elsősorban az előrendelések számának növekedésére lenne szükség.

Kárba vész

Manapság a magyarországi faiskolák kénytelenek saját tapasztalataik alapján megbecsülni, hogy a következő évben mely fajra/fajtára lesz igény. Így azonban minden évben túltermelnek valamelyikből.

A fölösleg kezelésére több módszert is alkalmaznak, az egyik a visszaiskolázás. A gyümölcstermelők ugyanakkor az egyéves oltványokat részesítik előnyben,

következésképpen csak akkor veszik meg a kétéves (visszaiskolázott) fát, ha már sehol nem találnak az országban egyéveset. Sok faiskola nem is képes ezt alkalmazni, mert vagy nincs rá helye, vagy a legtöbb esetben az utolsó percig vár, hátha mégis sikerül eladnia az oltványokat, amelyek időközben esetleg kihajtanak, és ilyen állapotban már nem iskolázhatók vissza. Ebben az esetben marad a megsemmisítés, azaz elégetik az ültetési anyagot. Az égetéssel igen nagy érték vész el, hiszen például nettó 1000 forintos darabonkénti oltványárral számolva a kár mértéke több millió forint is lehet egy faiskolában.

Külkereskedelem

Fölösleg képződhet a külföldi, elsősorban olasz szaporítóanyag beáramlása miatt is. Ezek az oltványok nem feltétlenül jobb minőségűek a hazaiaknál, ellenben a fajta-alany kombináció kedvezőbb, mint amit a magyar faiskolák kínálnak.

Továbbá az olasz faiskolák változatosabb technológiákkal dolgoznak, így különféle ültetési anyagot kínálhatnak. Az olasz mellett nagy számban jön be holland ültetési anyag is, például almából.

A meggyfacsemetéket főleg exportáljuk, de egyes fajtákat (mint például az Oblacsinszka) Szerbiából és Horvátországból hozunk be. Cseresznye- és őszibarackoltványokból hazánk nettó importőr, elsősorban Olaszországból érkezik az ültetési anyag. Kajszit az olasz oltványok mellett Franciaországból és Szlovákiából is vásárol Magyarország, míg szilvát csak Szlovákiából, azt is kis mennyiségben, mert abból főleg hazai anyagot telepítenek a termesztők.

A magyarországi dióoltványok célországa Németország, Ukrajna és Szlovákia, emellett sok olaszországi csemetét hozunk be. A gyümölcs-szaporítóanyagok külkereskedelmi egyenlegének értéke 2015 és 2017 kivételével negatív volt az elmúlt hét évben (táblázat).

Az első lépések

A vezető gyümölcstermelő országokban olyan rendszer alakult ki, amely a kölcsönös együttműködésre épül. Például Spanyolországban a Lleida környéki faiskolák teljesen ingyen szaporítanak akár pár tíz darabos tételeket is az IRTA Fruitcentre kutatóintézet számára. Az pedig cserébe szakmai napokat rendez, ahol megjelenést kínál a cégeknek, folyamatosan törekszik olyan fajták létrehozására, amelyek a termelő és a vásárló igényeit egyaránt lefedik.

Ausztriában, Dél-Tirolban a LINSA (Learning and Innovation Network for Sustainable Agriculture) hálózat működik, amely tanuláson, kutatáson és innovációkeresésen alapuló rendszer, elsősorban az almatermesztést szolgálja. Tagjai között megtalálhatók termesztők, szövetkezetek, kutatók, szaktanácsadók, a köz- és magánszféra szereplői.

Magyarországon a gyümölcsfaiskolai szektor szereplői megtették az első lépéseket az együttműködés felé, és az innovációra is van igény. A fejlesztést azonban korlátozza egyrészt a specifikusan faiskolákra szabott pályázatok hiánya, másrészt a hazai alanynemesítésnek a termékpálya szervezetlenségéből is adódó akadozása, az pedig az importnak kedvez.

Dr. Németh Szilvia, Dr. Molnár Zsuzsa
Agrárgazdasági Kutató Intézet

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Dunántúlra összpontosul a szelídgesztenye-termesztés

Vas, Somogy és Zala megyében termesztik a legnagyobb felületen a szelídgesztenyét. Eme héjas gyümölcs egyedi íze mellett kiváló beltartalmi értékekkel is rendelkezik – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Másodvirágzás ősszel

Városi vadgesztenyefákon nem teljesen szokatlan, hogy ősszel néhány virágzatot látunk a száraz levelek mellett vagy a kopasz ágakon, az idén azonban több növényfajon is hasonló jelenség tapasztalható. Mi ennek az oka?

3 szuperélelmiszer, amit mindennap fogyasztani kellene 40 éves kor felett

Az egészséges táplálkozás legfontosabb célja, hogy a szervezetet olyan tápanyagokkal lássuk el, amelyekre a fejlődéshez szüksége van. És ahogy egyre idősödünk, bizonyos tápanyagok még inkább nélkülözhetetlenné válnak a jólétünkhöz.

Egy pincészet, három borvidék

„Alkotás gondosság, alaposság, értékek, megőrzés, kitartás, szeretet, öröm, szépség, báj, egyszerűség, érzés, értelem, egyediség” – ezen irányelvek mentén hozta létre Zsirai Csaba a Zsirai Pincészetet, amit Zsirai Petra és Kata örökségül kapott édesapjuk elhalálozásával. Álmát lányai teljesítik be, amelyről és a pincészet mindennapjairól Zsirai Kata beszélgetett Viniczai Sándorral, a Borászati Füzetek felelős szerkesztőjével az MMG Direkt legutóbbi adásában.

A madarak vándorlásának eddig ismeretlen pozitív hatását fedezték fel

A vízimadarak a tavaszi vándorlás során kulcsszerepet játszanak az európai szárazföldi növények elterjesztésében az északi szélességi körökre, és ezzel erősítik a növények klímaváltozással szembeni ellenállóképességét - állapították meg magyar és spanyol ökológusok a velencei-tavi tőkés récék ürülékmintáit vizsgálva.

Növényi étrenddel csökken a bélrák kockázata a férfiaknál

A növényi alapú étrend 22 százalékkal csökkentheti a férfiak bélrákkockázatát egy új kutatás szerint - idézte a The Guardian online kiadása egy nagyszabású amerikai tanulmány eredményeit.

Veszítenek illatukból a virágok

A növények többek között virágillattal vonzzák beporzóikat. Ám a hőmérséklet növekedésével veszíthetnek illatukból a virágok. Egy kutatócsoport 5 °C-os felmelegedést szimulált, és ennek több haszonnövényre és rovarfajra gyakorolt hatását tanulmányozta. A hatás a szamóca esetében volt a legerősebb.

Beruházási vidékfejlesztési támogatások

A KAP Stratégiai Terv keretében, a korábbi támogatási ciklusokhoz hasonlóan, ismét fontos szerepet kapnak a beruházás típusú beavatkozások, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a versenyképes mezőgazdaság és élelmiszer-előállításhoz, illetve vidékfejlesztéshez.

Főként díszít a lopótök

Az ősz második felének régi-új divatja a tökfélékből készített dekoráció, emiatt a piacon sokfelé találkozhatunk dísztökökkel. A nyakas lopótök is közéjük tartozik, bár zsenge termésének húsából készíthetünk rántott vagy rakott tököt, megtölthetjük, vagy legyalulva megfőzhetjük főzeléknek.

Terület- és állatlétszám-alapú zöld támogatások

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk. Az Agrárminisztérium a környezet- és klímatudatos mezőgazdaság fejlesztésének folyamatában ezt úgy fordíthatja gyakorlattá, hogy kötelező és korlátozó szabályok helyett még nagyobb hangsúlyt fektet önkéntes és ösztönző jellegű programokra.