Back to top

Több szaporítóanyagot is termelhetnénk

A magyarországi gyümölcsfaiskolai termesztésre jellemző, hogy a tervezett telepítésre vonatkozó információk hiányában alul- vagy túltermelés alakul ki. A szektorra nézve mindkettő hátrányos, hiszen vagy az importnak engedünk teret, vagy a megsemmisítés okoz komoly veszteséget.

A hatékony szaporítóanyag-termelés alapfeltétele a kiszámíthatóság és a tervezhetőség, ennek érdekében a faiskolák közötti összefogás mellett a termelők, valamint a szaporítóanyag-termelők és -forgalmazók együttműködése jelentené a következő nagy lépést a fejlődés irányába.

A Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (Nébih) 2018. őszi gyümölcsfaiskolai leltára alapján Magyarországon 125 gyümölcsfaiskola szaporított összesen 18 gyümölcsfajt 572 fajtával. Tekintettel arra, hogy az adatközléshez nem járult hozzá mindenki, a fajták száma akár ennél nagyobb is lehet.

Még mindig feleannyi

A gyümölcsfaiskolai szaporítás mértéke az elmúlt 17 évben drasztikusan csökkent. Noha a 2011. évi kitermelés óta a növekedés töretlen, a 2018-ban nyilvántartott 4,2-4,3 millió oltvány még mindig csupán a 45 százaléka a 2001. évinek (1. ábra).

Az elmúlt öt évben 3,6 és 4,4 millió oltvány között mozgott a faiskolai termelés annak függvényében, hogy milyen volt az időjárás vagy a telepítési kedv.

A faiskolai szaporításnak nem kedvez, hogy az utóbbi években nincs ültetvénytelepítési támogatás, így a faiskolák kénytelenek előzetes becslésekre hagyatkozni a szaporítani kívánt fajtákkal kapcsolatban.

A legnagyobb mennyiségben a csonthéjas gyümölcsűeket szaporították (51,2 százalék), illetve az almatermésűeket (37,3 százalék), ebből az alma egyedül 30,3 százalékot képviselt a 2017/2018-as idényben. A meggy (13,6 százalék), a kajszi (13,8 százalék) és a cseresznye (9,8 százalék) ennél kisebb arányban található meg. Héjas gyümölcsűeket (8,2 százalék) és bogyósokat (3 százalék) csekély mértékben szaporítottak (2. ábra).

A magyarországi törzsültetvényekben viszonylag sok fajtatétel található, mégsem tudják követni a telepítői igények változását, azaz megtalálhatók olyan fajták, amelyekről már kismértékű a szaporítás, míg egyes, a termesztők által igényelt fajták szaporítóanyaga csak külföldről szerezhető be. A jelenlegi 4-4,5 millió darab oltvány helyett a faiskolák kapacitása alapján akár 7 millió darab is készülhetne. Ehhez elsősorban az előrendelések számának növekedésére lenne szükség.

Kárba vész

Manapság a magyarországi faiskolák kénytelenek saját tapasztalataik alapján megbecsülni, hogy a következő évben mely fajra/fajtára lesz igény. Így azonban minden évben túltermelnek valamelyikből.

A fölösleg kezelésére több módszert is alkalmaznak, az egyik a visszaiskolázás. A gyümölcstermelők ugyanakkor az egyéves oltványokat részesítik előnyben,

következésképpen csak akkor veszik meg a kétéves (visszaiskolázott) fát, ha már sehol nem találnak az országban egyéveset. Sok faiskola nem is képes ezt alkalmazni, mert vagy nincs rá helye, vagy a legtöbb esetben az utolsó percig vár, hátha mégis sikerül eladnia az oltványokat, amelyek időközben esetleg kihajtanak, és ilyen állapotban már nem iskolázhatók vissza. Ebben az esetben marad a megsemmisítés, azaz elégetik az ültetési anyagot. Az égetéssel igen nagy érték vész el, hiszen például nettó 1000 forintos darabonkénti oltványárral számolva a kár mértéke több millió forint is lehet egy faiskolában.

Külkereskedelem

Fölösleg képződhet a külföldi, elsősorban olasz szaporítóanyag beáramlása miatt is. Ezek az oltványok nem feltétlenül jobb minőségűek a hazaiaknál, ellenben a fajta-alany kombináció kedvezőbb, mint amit a magyar faiskolák kínálnak.

Továbbá az olasz faiskolák változatosabb technológiákkal dolgoznak, így különféle ültetési anyagot kínálhatnak. Az olasz mellett nagy számban jön be holland ültetési anyag is, például almából.

A meggyfacsemetéket főleg exportáljuk, de egyes fajtákat (mint például az Oblacsinszka) Szerbiából és Horvátországból hozunk be. Cseresznye- és őszibarackoltványokból hazánk nettó importőr, elsősorban Olaszországból érkezik az ültetési anyag. Kajszit az olasz oltványok mellett Franciaországból és Szlovákiából is vásárol Magyarország, míg szilvát csak Szlovákiából, azt is kis mennyiségben, mert abból főleg hazai anyagot telepítenek a termesztők.

A magyarországi dióoltványok célországa Németország, Ukrajna és Szlovákia, emellett sok olaszországi csemetét hozunk be. A gyümölcs-szaporítóanyagok külkereskedelmi egyenlegének értéke 2015 és 2017 kivételével negatív volt az elmúlt hét évben (táblázat).

Az első lépések

A vezető gyümölcstermelő országokban olyan rendszer alakult ki, amely a kölcsönös együttműködésre épül. Például Spanyolországban a Lleida környéki faiskolák teljesen ingyen szaporítanak akár pár tíz darabos tételeket is az IRTA Fruitcentre kutatóintézet számára. Az pedig cserébe szakmai napokat rendez, ahol megjelenést kínál a cégeknek, folyamatosan törekszik olyan fajták létrehozására, amelyek a termelő és a vásárló igényeit egyaránt lefedik.

Ausztriában, Dél-Tirolban a LINSA (Learning and Innovation Network for Sustainable Agriculture) hálózat működik, amely tanuláson, kutatáson és innovációkeresésen alapuló rendszer, elsősorban az almatermesztést szolgálja. Tagjai között megtalálhatók termesztők, szövetkezetek, kutatók, szaktanácsadók, a köz- és magánszféra szereplői.

Magyarországon a gyümölcsfaiskolai szektor szereplői megtették az első lépéseket az együttműködés felé, és az innovációra is van igény. A fejlesztést azonban korlátozza egyrészt a specifikusan faiskolákra szabott pályázatok hiánya, másrészt a hazai alanynemesítésnek a termékpálya szervezetlenségéből is adódó akadozása, az pedig az importnak kedvez.

Dr. Németh Szilvia, Dr. Molnár Zsuzsa
Agrárgazdasági Kutató Intézet

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fűszerpaprika a fóliasátrakban

Az őrléshez nélkülözhetetlen elektromos áram drágulása, a munkaerőhiány, a környezeti feltételek és a vásárlói szokások megváltozása a fűszerpaprika-termesztés átalakulását eredményezi. A szabadföldi termesztés biztonsága romlik, emiatt mind többen termesztik fóliasátorban, és kísérleti jelleggel már kőzetgyapotra is ültetik.

A hideg elviszi a banántermés nagy részét

Az ecuadori banántermelők komoly kihívásokkal küzdenek, mivel az ottani hideg időjárás miatt mintegy negyedével kevesebb banán termett, néhány ültetvény pedig növény-­egészségügyi karantén alatt áll.

Ne dobja el a banánhéjat, készítsen belőle sütit!

A banánhéjnak nem feltétlenül a szemetesben vagy a komposztban van a helye. Egyre többször kerülnek az emberek tányárjéra. A "pulled peel" szendvicsekben például a sertéshúst helyettesítik vele, de egyébiránt a "bacon"-t is pótolhatjuk ezzel.

Hollandiában és Olaszországban is annyiba kerül a hagyma termesztése, mint nálunk

Európában országoktól függetlenül körülbelül azonos, 8000 euró a vöröshagyma termesztési költsége, amíg a termést a földön a pótkocsira rakják. Legföljebb a költségnemek aránya tér el a termőhelyi, gazdasági adottságok miatt. A termelői árak, de még az áruházak is árrése is hasonló, tudtuk meg Varga Istvántól, a FruitVeB alelnökétől, a szabadszállási Róna Szövetkezet kertészeti ágazatvezetőjétől.

A világ jelenlegi legnagyobb vertikális farmját építették föl Dubajban

Az új vertikális farm épületében évente közel 1 millió kilogramm zöldséget fognak termelni egy olyan országban, amely jelenleg szinte az összes élelmiszert importálja.

A holland paradicsomtermesztők támogatást kérnek

Egy tavaszi szakmai felmérés szerint a holland üvegházas kertészek többsége gázzal fűt, és az energiaválság olyannyira súlyosan érinti őket, hogy 40%-uk kénytelen ideiglenesen vagy véglegesen felhagyni a tevékenységével. A nehéz helyzetben a kormány támogatását kérik, tudtuk meg Pápai Edittől, a Hágában dolgozó külgazdasági attasétól.

Az Ikea és az Infarm együtt termesztenek egészséges növényeket

Az IKEA három németországi bútorüzletben teszteli az Infarm vertikális farmjait. Céjuk az, hogy a vásárlóit és az alkalmazottait egészségesebb és fenntarthatóbb életvitelre inspirálják.

Kiégett a fű? Van megoldás

A gyepnek szükséges a rendszeres vízellátás, ami most nem volt adott azokon a helyeken, ahol nem volt kiépített öntözőrendszer. Az aszály miatt sok helyen teljesen kiégett a fű. Jön a kora őszi időszak, ekkor még helyrehozhatjuk a kert gyepfelületét.

Új invazív károsító, lisztharmat a szőlőben

„Az idei vegetációban alig 154 milliméter csapadék hullott. Az idősebb ültetvények is megsínylik, a fiatalok pedig egyre nehezebben bírják” - hangzott el Mogyoródon, A szőlő növényvédelme című tanácskozáson. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Pest megyei Szervezete 25 éve töretlen sikerrel szervezi az eseményt, s a résztvevők nagy száma mutatja, szükség van a szakmai információra.

Ha most vetjük, ősz végére még megterem

Több olyan növény is van, amit így nyár vége felé vetve - rövid tenyészidejének köszönhetően - még idén betakaríthatunk. Érdemes az ilyen másodvetésekbe belekezdeni, mert a terület jobb kihasználtsága mellet ősszel is számíthatunk friss zöldségekre így a konyhakertből...