Back to top

Több szaporítóanyagot is termelhetnénk

A magyarországi gyümölcsfaiskolai termesztésre jellemző, hogy a tervezett telepítésre vonatkozó információk hiányában alul- vagy túltermelés alakul ki. A szektorra nézve mindkettő hátrányos, hiszen vagy az importnak engedünk teret, vagy a megsemmisítés okoz komoly veszteséget.

A hatékony szaporítóanyag-termelés alapfeltétele a kiszámíthatóság és a tervezhetőség, ennek érdekében a faiskolák közötti összefogás mellett a termelők, valamint a szaporítóanyag-termelők és -forgalmazók együttműködése jelentené a következő nagy lépést a fejlődés irányába.

A Nemzeti Élelmiszerláncbiztonsági Hivatal (Nébih) 2018. őszi gyümölcsfaiskolai leltára alapján Magyarországon 125 gyümölcsfaiskola szaporított összesen 18 gyümölcsfajt 572 fajtával. Tekintettel arra, hogy az adatközléshez nem járult hozzá mindenki, a fajták száma akár ennél nagyobb is lehet.

Még mindig feleannyi

A gyümölcsfaiskolai szaporítás mértéke az elmúlt 17 évben drasztikusan csökkent. Noha a 2011. évi kitermelés óta a növekedés töretlen, a 2018-ban nyilvántartott 4,2-4,3 millió oltvány még mindig csupán a 45 százaléka a 2001. évinek (1. ábra).

Az elmúlt öt évben 3,6 és 4,4 millió oltvány között mozgott a faiskolai termelés annak függvényében, hogy milyen volt az időjárás vagy a telepítési kedv.

A faiskolai szaporításnak nem kedvez, hogy az utóbbi években nincs ültetvénytelepítési támogatás, így a faiskolák kénytelenek előzetes becslésekre hagyatkozni a szaporítani kívánt fajtákkal kapcsolatban.

A legnagyobb mennyiségben a csonthéjas gyümölcsűeket szaporították (51,2 százalék), illetve az almatermésűeket (37,3 százalék), ebből az alma egyedül 30,3 százalékot képviselt a 2017/2018-as idényben. A meggy (13,6 százalék), a kajszi (13,8 százalék) és a cseresznye (9,8 százalék) ennél kisebb arányban található meg. Héjas gyümölcsűeket (8,2 százalék) és bogyósokat (3 százalék) csekély mértékben szaporítottak (2. ábra).

A magyarországi törzsültetvényekben viszonylag sok fajtatétel található, mégsem tudják követni a telepítői igények változását, azaz megtalálhatók olyan fajták, amelyekről már kismértékű a szaporítás, míg egyes, a termesztők által igényelt fajták szaporítóanyaga csak külföldről szerezhető be. A jelenlegi 4-4,5 millió darab oltvány helyett a faiskolák kapacitása alapján akár 7 millió darab is készülhetne. Ehhez elsősorban az előrendelések számának növekedésére lenne szükség.

Kárba vész

Manapság a magyarországi faiskolák kénytelenek saját tapasztalataik alapján megbecsülni, hogy a következő évben mely fajra/fajtára lesz igény. Így azonban minden évben túltermelnek valamelyikből.

A fölösleg kezelésére több módszert is alkalmaznak, az egyik a visszaiskolázás. A gyümölcstermelők ugyanakkor az egyéves oltványokat részesítik előnyben,

következésképpen csak akkor veszik meg a kétéves (visszaiskolázott) fát, ha már sehol nem találnak az országban egyéveset. Sok faiskola nem is képes ezt alkalmazni, mert vagy nincs rá helye, vagy a legtöbb esetben az utolsó percig vár, hátha mégis sikerül eladnia az oltványokat, amelyek időközben esetleg kihajtanak, és ilyen állapotban már nem iskolázhatók vissza. Ebben az esetben marad a megsemmisítés, azaz elégetik az ültetési anyagot. Az égetéssel igen nagy érték vész el, hiszen például nettó 1000 forintos darabonkénti oltványárral számolva a kár mértéke több millió forint is lehet egy faiskolában.

Külkereskedelem

Fölösleg képződhet a külföldi, elsősorban olasz szaporítóanyag beáramlása miatt is. Ezek az oltványok nem feltétlenül jobb minőségűek a hazaiaknál, ellenben a fajta-alany kombináció kedvezőbb, mint amit a magyar faiskolák kínálnak.

Továbbá az olasz faiskolák változatosabb technológiákkal dolgoznak, így különféle ültetési anyagot kínálhatnak. Az olasz mellett nagy számban jön be holland ültetési anyag is, például almából.

A meggyfacsemetéket főleg exportáljuk, de egyes fajtákat (mint például az Oblacsinszka) Szerbiából és Horvátországból hozunk be. Cseresznye- és őszibarackoltványokból hazánk nettó importőr, elsősorban Olaszországból érkezik az ültetési anyag. Kajszit az olasz oltványok mellett Franciaországból és Szlovákiából is vásárol Magyarország, míg szilvát csak Szlovákiából, azt is kis mennyiségben, mert abból főleg hazai anyagot telepítenek a termesztők.

A magyarországi dióoltványok célországa Németország, Ukrajna és Szlovákia, emellett sok olaszországi csemetét hozunk be. A gyümölcs-szaporítóanyagok külkereskedelmi egyenlegének értéke 2015 és 2017 kivételével negatív volt az elmúlt hét évben (táblázat).

Az első lépések

A vezető gyümölcstermelő országokban olyan rendszer alakult ki, amely a kölcsönös együttműködésre épül. Például Spanyolországban a Lleida környéki faiskolák teljesen ingyen szaporítanak akár pár tíz darabos tételeket is az IRTA Fruitcentre kutatóintézet számára. Az pedig cserébe szakmai napokat rendez, ahol megjelenést kínál a cégeknek, folyamatosan törekszik olyan fajták létrehozására, amelyek a termelő és a vásárló igényeit egyaránt lefedik.

Ausztriában, Dél-Tirolban a LINSA (Learning and Innovation Network for Sustainable Agriculture) hálózat működik, amely tanuláson, kutatáson és innovációkeresésen alapuló rendszer, elsősorban az almatermesztést szolgálja. Tagjai között megtalálhatók termesztők, szövetkezetek, kutatók, szaktanácsadók, a köz- és magánszféra szereplői.

Magyarországon a gyümölcsfaiskolai szektor szereplői megtették az első lépéseket az együttműködés felé, és az innovációra is van igény. A fejlesztést azonban korlátozza egyrészt a specifikusan faiskolákra szabott pályázatok hiánya, másrészt a hazai alanynemesítésnek a termékpálya szervezetlenségéből is adódó akadozása, az pedig az importnak kedvez.

Dr. Németh Szilvia, Dr. Molnár Zsuzsa
Agrárgazdasági Kutató Intézet

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2019/16 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Melyik a legjobb fügefajta?

Házikertekben, védett fekvésben sokfelé terem hazánkban is füge, de egészen más elvárásoknak kell megfelelnie annak a gyümölcsnek, amit piacra termelnek. A közelmúltban Becsehelyen rendezett fügebírálat szempontjait szedtük össze és bemutatjuk azt a két tájfajtát, amelyek felkerültek a Nemzeti Fajtajegyzékre, ezáltal hivatalosan szaporíthatók.

Az aszály ellenére jó évet zártak a dinnyetermesztők

Hazánkban a dinnyeszezon hamarabb kezdődött, mint tavaly; az extrém melegtől hirtelen nagy mennyiség keletkezett a piacon, ám ezek a csúcsok augusztus elejére eltűntek. A termelők végig tudtak belföldre és exportra is értékesíteni, ezért összességében pozitív szaldós volt a mérlegük.

Méhlegelők növényei

Az utóbbi években több fontos hazai vadbeporzó faj egyedszáma is csökkent, a táplálkozási lehetőségek beszűkülése, a növénytermesztés szerkezetének átalakulása, élőhelyeik megszűnése a szántóföldek környezetében és az iparszerű gazdálkodási rendszerben alkalmazott gyomirtók és növényvédő szerek hatására.

Egészséges csemege a friss hazai szőlő

Hazánkban közel 1000 hektáron termesztenek étkezési célú szőlőt. Magas vitamin- és ásványianyag-tartalma miatt a kora őszi csemege nemcsak finom, hanem egészséges is – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és zöldség-gyümölcsfogyasztást népszerűsítő programja, az Európai Friss Csapat.

Zümmögnek a drónok

A méhek által végzett beporzás helyettesítésének lehetőségeit kutatja a szingapúri Polybee cég a Nyugat-Sydneyi Egyetemen. A Hort Innovation kutatás-fejlesztési program támogatásával megvalósuló 60 millió dolláros kísérlet során miniatűr drónokat fejlesztenek, és a dél- ausztráliai Perfection Fresh cég farmjain tesztelik őket.

Most nyílik a szilva?!

Szeptember első felében virágzó szilvafákat és díszfákat – főleg vadgesztenyét – is láthattunk. Hogy lehetséges ez? Jó dolog és a hosszú őszt jelzi, vagy inkább káros jelenség? Esetleg mutat valamit, amit a termesztőnek nem szabad figyelmen kívül hagynia? Az őszi virágzás mindenképpen jelzésértékű, mégpedig elsősorban a fák gyenge erőnlétére utalhat. De több tényező együttes hatása ez a jelenség.

Dióliget nem csak diófákkal

„Fiatal vállalkozók lévén abban hiszünk, hogy meg kell találni a saját utunkat, amit követve sikeresek lehetünk, ha tanulunk, és ha emellett tartani tudjuk a minőséget” – vallja Szabó Dániel és felesége, Szabó-Hajós Tímea. Ők álmodták meg és hozták létre a magyar falusi élet régmúltját, az agrárium szépségeit és hagyományait felidéző Dióligetet Óhídon.

Fontos az őszi felkészülés

A kajszi és a szilva élettani betegségei, gyors pusztulása szerteágazó okokra vezethető vissza, az egyik a fák erőnléte, amiben nagy szerepe van a tápanyagellátásnak. Cegléden a fák őszi feltöltésének részleteiről esett szó, és a szilvafajta-gyűjtemény ígéretes egyedeit is láthattunk.

A LED fényforrások az otthonunk után a zöldségtermesztést is fenntarthatóvá teszik

A globális felmelegedés egyik felelősének tartják az élelmiszertermelés, de az üvegházhatású gázok kibocsátását csökkentő megoldások keresése mellett az innovatív technológiák használatára is nagyobb hangsúlyt kell fektetni.

34 éve nem drágult ennyire az élet Spanyolországban

Spanyolországban átlagosan 15,2 százalékkal drágult a háztartások által leginkább vásárolt termékeket tartalmazó fogyasztói kosár egy év alatt, amelynek mértékére nem volt példa az elmúlt 34 évben - állapította meg az egyik legjelentősebb fogyasztóvédelmi szakmai szervezet, az OCU kedden közzétett szokásos éves jelentésében.