A gyepgazdálkodás jelentősége elsősorban a legeltetéses állattartásban és a szénatermelésben rejlik, de sajnos, a hazai rétek legelők állapota nagyon elhanyagolt, leromlott. Jelenleg évente csupán 900 ezer tonna szénát tudunk megtermelni ezeken. A gyepeknek mindössze három százalékát kezelik szerves és műtrágyával, öntözött terület pedig szinte nincs is. Mert az a 35 hektár, amit öntöznek, az tényleg elenyésző, említést sem érdemel. Fontos lenne tehát növelni a tápanyag-utánpótlást és az öntözött területek nagyságát. Farkas Sándor kijelentette: a magyar agrárium egyik fontos célja, hogy tápanyag-utánpótlás és öntözés segítségével intenzívvé váljon a gyepgazdálkodás.
Az intenzívebben művelhető gyepterületeket a jövőben elsősorban a húsmarhatartással kellene hasznosítani, de a juhágazat számára is fontos megfelelő legeltetési területet biztosítani – tette hozzá az államtitkár.
Levegő, tápanyag, víz, megfelelő növényösszetétel, okszerű gondozás – a gyepművelés fogásai hasonlítanak bármilyen másik növény termesztéséhez, ám a gazdák legtöbbször úgy gondolják, hogy a fű magától terem. Ezt bizonyítják a hazai legelőterületeken végzett felmérések is.
A közel egymillió hektáros hazai gyepterületnek a fele védett, míg a másik fele a hagyományos gyepművelési ágba van besorolva, de mindkettőre jellemző a leromlottság, az alacsony terméshozam és a nem okszerű használat – jelentette ki Tasi Julianna, egyetemi docens.
Ilyen azonban nem igen fordul elő, de 5-6 százaléknyi káros növény még elfogadható lehetne, sajnos azonban Magyarországon ennél jóval nagyobb arányok a jellemzőek. Akár 20-30 százalék is lehet ezeknek a növényeknek az aránya. Ennek a fő oka a művelés szinte teljes hiánya. Kísérletek bizonyítják azt, hogy egy egyszerű gyepszellőztetéssel egyetlen év alatt 30-35 százalékról 60-65 százalékra növelhető a hasznos fűféléknek, és ötödére visszaszorítható a mérgező és szúrós növények aránya.
Tasi Julianna szerint helyesen elvégzett gyepszellőztetés csak elvétve fordul elő a gyepterületeinken. Ezt bizonyítja az is, hogy a hazai forgalmazók nem is igen árulnak olyan gyepművelő hengereket, melyek úgy szellőztetik a talajt 10-15 cm-es mélységben, hogy az nem teszi tönkre a növényzetet. Sokan azt gondolják, hogy ehelyett elég egy boronát használni, vagy valamilyen más felszíni talajművelő eszközt, amivel aztán végig karistolják a területet, mivel sokkal inkább ártanak a növényzetnek, mint használnak, elszaggatják a gyökereket és kiszárítják a talajt. Az eredmény: folyamatos leromlás és nagyon gyenge terméshozam.
Néhány hét és végre hatályba lép az új állattenyésztésről szóló törvény – jelentette be Wagenhoffer Zsombor a konferencián. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója elmondta, hogy most kedvező a helyzet ahhoz, hogy az a hagyomány, ami Magyarországon az állattenyésztésben megvan, folytatódni tudjon, mert leraktuk az alapokat a következő hosszabb távra. De persze az is benne van, hogy végkép elveszünk, mert sajnos már nagyon sokan elvesztették a hitüket, és feladták az állattenyésztést.
Az új állattenyésztési törvénynek a legnagyobb hatása a tenyésztőszervezetekre lesz. A tenyésztőszervezetek az elmúlt években megszokták azt, hogy egy adott fajtát egy országban egy szervezet tart fenn. Az Európai Bizottság azonban úgy gondolta, hogy ez sérti az áru, szolgáltatás szabad áramlásának uniós alapelveit, ezért döntött úgy, hogy a tenyésztő szervezetek több országban is jelen lehetnek. Azok akik, eddig monopolhelyzetben voltak, szembe kell, hogy nézzenek minden területen a versennyel, ami az üzleti szférát érinti a tenyésztésben, illetve a tenyésztői szervezetek életében. Ugyanakkor a törvénynek komoly előnyei vannak, mert szigorodnak azok a szabályok, amik a fajtafenntartásra, a fajtaelőállításra, a forgalomba hozatalra és a minősítésre vonatkoznak.
Változás lesz a tenyésztési hatósági döntésszintekben is. Az új szabályozás szerint a jövőben ezt a feladatot a minisztérium, a Nébih és a megyei kormányhivatalok látják el, vagyis egy szinttel csökken a jelenlegihez képest a hatósági feladatokat ellátók száma. Ennek örülnek a tenyésztők, bár ők leginkább azt szerették volna, ha csak egy hivatal maradt volna erre a feladatra – árulta el Wagenhoffer Zsombor.
