Back to top

Gyepgazdálkodás okosan

Magyarországon nagyjából egymillió hektár gyepterület van (249.370 ha rét és 784.670 ha legelő), amiből nem egészen 800 ezer hektárnyit hasznosítunk. Sajnos, a gyepek nagy része leromlott, gyenge minőségű, alacsony eltartó képességű – jelentette ki Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára, a témában tartott konferencián Tiszadobon.

Farkas Sándor
A gyepgazdálkodás jelentősége elsősorban a legeltetéses állattartásban és a szénatermelésben rejlik, de sajnos, a hazai rétek legelők állapota nagyon elhanyagolt, leromlott. Jelenleg évente csupán 900 ezer tonna szénát tudunk megtermelni ezeken. A gyepeknek mindössze három százalékát kezelik szerves és műtrágyával, öntözött terület pedig szinte nincs is. Mert az a 35 hektár, amit öntöznek, az tényleg elenyésző, említést sem érdemel. Fontos lenne tehát növelni a tápanyag-utánpótlást és az öntözött területek nagyságát. Farkas Sándor kijelentette: a magyar agrárium egyik fontos célja, hogy tápanyag-utánpótlás és öntözés segítségével intenzívvé váljon a gyepgazdálkodás.

1970-ben még egy hektár gyepre egy számosállat jutott, mára kevesebb, mint a fele, mindössze 490 ezer. Egyes számítások szerint okszerű gyephasználattal további, mintegy 230 ezer számosállatnak juttathatna elegendő takarmány a ma rendelkezésre álló területről.

Az intenzívebben művelhető gyepterületeket a jövőben elsősorban a húsmarhatartással kellene hasznosítani, de a juhágazat számára is fontos megfelelő legeltetési területet biztosítani – tette hozzá az államtitkár.

Levegő, tápanyag, víz, megfelelő növényösszetétel, okszerű gondozás – a gyepművelés fogásai hasonlítanak bármilyen másik növény termesztéséhez, ám a gazdák legtöbbször úgy gondolják, hogy a fű magától terem. Ezt bizonyítják a hazai legelőterületeken végzett felmérések is.

Tasi Julianna
A közel egymillió hektáros hazai gyepterületnek a fele védett, míg a másik fele a hagyományos gyepművelési ágba van besorolva, de mindkettőre jellemző a leromlottság, az alacsony terméshozam és a nem okszerű használat – jelentette ki Tasi Julianna, egyetemi docens.

Az ideális gyep nagyjából megegyezik az ősgyepek állapotával, ami takarmányozási szempontból is optimálisnak tekinthető. Ennek legalább hatvan százaléka pázsitfűféle, 10-20 százaléka gyógynövény, virágos növény és 10-20 százaléka pillangós növény borítottságú. Szerencsés estben mérgező és szúrós növény egyáltalán nincs a területen.

Ilyen azonban nem igen fordul elő, de 5-6 százaléknyi káros növény még elfogadható lehetne, sajnos azonban Magyarországon ennél jóval nagyobb arányok a jellemzőek. Akár 20-30 százalék is lehet ezeknek a növényeknek az aránya. Ennek a fő oka a művelés szinte teljes hiánya. Kísérletek bizonyítják azt, hogy egy egyszerű gyepszellőztetéssel egyetlen év alatt 30-35 százalékról 60-65 százalékra növelhető a hasznos fűféléknek, és ötödére visszaszorítható a mérgező és szúrós növények aránya.

Tasi Julianna szerint helyesen elvégzett gyepszellőztetés csak elvétve fordul elő a gyepterületeinken. Ezt bizonyítja az is, hogy a hazai forgalmazók nem is igen árulnak olyan gyepművelő hengereket, melyek úgy szellőztetik a talajt 10-15 cm-es mélységben, hogy az nem teszi tönkre a növényzetet. Sokan azt gondolják, hogy ehelyett elég egy boronát használni, vagy valamilyen más felszíni talajművelő eszközt, amivel aztán végig karistolják a területet, mivel sokkal inkább ártanak a növényzetnek, mint használnak, elszaggatják a gyökereket és kiszárítják a talajt. Az eredmény: folyamatos leromlás és nagyon gyenge terméshozam.

Néhány hét és végre hatályba lép az új állattenyésztésről szóló törvény – jelentette be Wagenhoffer Zsombor a konferencián. A Magyar Állattenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója elmondta, hogy most kedvező a helyzet ahhoz, hogy az a hagyomány, ami Magyarországon az állattenyésztésben megvan, folytatódni tudjon, mert leraktuk az alapokat a következő hosszabb távra. De persze az is benne van, hogy végkép elveszünk, mert sajnos már nagyon sokan elvesztették a hitüket, és feladták az állattenyésztést.

Nagy szüksége van az ágazatnak a fiatalokra, akik újra szívvel-lélekkel végzik majd a munkájukat. Mert azt már látjuk, hogy akik befektetési céllal választják az állattenyésztést, könnyen megszabadulnak tőle, ha egy kis nehézség jön.

Az új állattenyésztési törvénynek a legnagyobb hatása a tenyésztőszervezetekre lesz. A tenyésztőszervezetek az elmúlt években megszokták azt, hogy egy adott fajtát egy országban egy szervezet tart fenn. Az Európai Bizottság azonban úgy gondolta, hogy ez sérti az áru, szolgáltatás szabad áramlásának uniós alapelveit, ezért döntött úgy, hogy a tenyésztő szervezetek több országban is jelen lehetnek. Azok akik, eddig monopolhelyzetben voltak, szembe kell, hogy nézzenek minden területen a versennyel, ami az üzleti szférát érinti a tenyésztésben, illetve a tenyésztői szervezetek életében. Ugyanakkor a törvénynek komoly előnyei vannak, mert szigorodnak azok a szabályok, amik a fajtafenntartásra, a fajtaelőállításra, a forgalomba hozatalra és a minősítésre vonatkoznak.

Változás lesz a tenyésztési hatósági döntésszintekben is. Az új szabályozás szerint a jövőben ezt a feladatot a minisztérium, a Nébih és a megyei kormányhivatalok látják el, vagyis egy szinttel csökken a jelenlegihez képest a hatósági feladatokat ellátók száma. Ennek örülnek a tenyésztők, bár ők leginkább azt szerették volna, ha csak egy hivatal maradt volna erre a feladatra – árulta el Wagenhoffer Zsombor.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

Istálló gyarapodó és változó állományhoz – fejőrobot Szuhafőn

A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szuhafőn mindössze nyolcvanan laknak. A szlovák határtól két és fél kilométerre lévő településen él a Kocsis család. Vendégházat, sajtüzemet üzemeltetnek és van egy 700 hektáron gazdálkodó családi gazdaságuk. A korábban húsmarha-állományból egy kisebb ridegtartású csorda maradt és áttértek a tejtermelésre, illetve a sajtgyártásra.

A kutyák felismerik, ha hazudnak nekik

Hamarabb utolérik a hazug embert, mint a sánta kutyát - tartja a mondás. Ráadásul úgy tűnik, a kutyák is tisztában vannak ezzel: képesek felismerni, ha direkt hazudnak nekik az emberek.

A hulladék nem probléma, hanem lehetőség

A mezőgazdasági fóliahulladék feldolgozásának teljes folyamatát ismertették az érdeklődőkkel július 29-én, a Green Technológia Kft. szakmai napján. A herendi Majolika Parkban egy gyár- és laborlátogatás keretében rávilágítottak a szervezők arra, hogy a hulladék nem szemét, hanem lehetőségként kell tekinteni rá környezetünk megóvásában.

Megjelentek az idei LIFE pályázati felhívások

Közzétette a 2021. évi LIFE pályázati felhívásokat az Európai Bizottság Klíma-, Infrastruktúra- és Környezetügyi Végrehajtó Ügynöksége. Az új LIFE program néhány változást is hoz az eddigiekhez képest.

Vácduka lesz a Nemzeti Vágta előfutamainak következő állomása

Július 31-én, szombaton Vácdukán mérkőznek meg egymással a legjobb helyi lovasok a budapesti Nemzeti Vágtán való indulás jogáért. A település már másodszorra rendez Elővágtát.

Objektív okai is vannak az élelmiszerek kettős minőségének

Több mint 300 termék vizsgálatával 117 termékpár és -trió összehasonlítását végezte el a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) 2018 és 2021. között. Az Európai Unió által támogatott projekt célja az élelmiszerek eltérő minőségének kutatása volt.

Mezőgazdasági pályázatfigyelő

Mi jelent meg, és mi módosult? Milyen határidőkre érdemes odafigyelni? Pályázati információ egyszerűen, egy helyen.

Baktériumok bontják a mikotoxinokat

Az élelmiszerbiztonsági előírásoknak megfelelően, mikotoxinmentesen termeszthetők az étkezési gombák a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) szakmai vezetésével zárult kutatás-fejlesztési program eredményeinek alkalmazásával. A konzorcium vezetője a Bio-Fungi Kft. volt, partnerei pedig a MATE és az ELTE.