Back to top

Kecskesajt és turizmus: farm a Mátra-alján

Nagy utat tett meg a kecsketej és sajt, mire megjelent a piacon, vagy a neves éttermekben. Aki ma fog a kecsketartásába, annak már könnyebb a helyzete, bár a kitartás és az elhivatottság nélkül kódolva van a kudarc. A Nagyrédei Kecskefarm tulajdonosa, Sánta Judit nem tíz, vagy tizenöt évvel ezelőtt kezdte a szakmát, amikor már kezdett a köztudatban megjelenni a kecskesajt, hanem jóval korábban.

Érdekes módon a kecske előnyös tulajdonságai ellenére méltatlanul volt háttérbe szorítva, pedig száz évvel ezelőtt is tudták róla a gazdák, hogy mindent megeszik, jól eléldegél magában, tejet ad, sőt egyszer életében húst is.

A kecsketej zsírosabb a tehéntejnél, összetételében a legközelebb áll az anyatejhez, ezért csecsemőknek is hígítás nélkül adható, de gyógyító hatását tüdőbetegségek, gyomorbántalmak esetén is kimutatták.

Ha egy nagyot ugrunk a mába, akkor megdöbbentő az, hogy hiánycikk az európai piacon, a tehéntejjel ellentétben például nincs kvótarendszer a kecsketejre, bármennyit lehet termelni belőle.

A jó példáknak köszönhetően a piacon évek óta egyre többen vannak jelen a sajtkészítők. Sokszor nem tudni, hogy milyen élethelyzet hozza elő a nagy döntést: elég egy megbízhatónak beharangozott piac, vagy egy termelő rossz minőségű kecskesajtja ahhoz, hogy valaki a termelés mellett döntsön. De egy jól bevált ötvenéves recept, vagy a gyerekkorban kitanult gazdálkodás inkább lelkesítő, mint a következő példa is mutatja. Sánta Juditék tudatossága onnan indult, hogy odafigyeltek, mit fogyasztanak. A kilencvenes évek elején született a kislányuk, és akkor döntötték el, hogy olyan élelmiszert állítanak elő, ami beleilleszkedik a természetes életmódba. Akkor még javában idegenkedtek országszerte a kecskétől a vásárlók, a piacon is ismeretlen volt, de ők elsőként kezdtek bele Hevesben a feldolgozásba.

– Bár a tejet elvétve fogyasztották a térségben, de a sajtot nehéz volt elfogadtatni. Le is akartak beszélni róla azzal, hogy komoly munka az állattartás, de úgy gondoltuk, hogy e nélkül nincs sikeres termékelőállítás.

Én azért is tartottam ki, mert kereskedelmet, vendéglátást tanultam, és érdekelt, hogy az étlapon miért nincs kecske- és juhtermék – mondta Sánta Judit. A kecsketartást igazából a falusi turizmuson keresztül ismertette meg a vendégekkel, valamint, hogy lássák, milyen körülmények között tartják az állatokat – ezzel hitelesítette a termékek megvásárlását. Az első eredmények meglepően hamar, egy év után, 1997-ben jöttek. Az előző években termelői piacon értékesített, kóstoltatott és saját rendezvényeket szer­vezett, mire valami megmozdult a vásárlók tudatában, de legelőször nehezen akarták a szájukhoz venni a sajtot a rossz beidegződés miatt.

A családi gazdaság a méreteit tekintve nem változott az elmúlt negyedszázad alatt: a kezdetekben tíz kecske jelentette az indulást.

A három hektáron azóta harmincra duzzadt fel a kecskelétszám. A kecskehús is olyan, mint a vadételek, nem mindennap esszük, de ma már a köztudatban van.

A kitartás meghozta az eredményt: büszkén említi a HÍR-védjegyet, amellyel kiérdemelte a Hagyományok, Ízek, Régiók elismerést a natúr kecskesajtra. Ezt követően a bekerült a Megyei Értéktárba a gazdasága. Nem sokkal később kapott értesítést arról, hogy a Nemzetközi Sajtszövetség is elismeri a munkáját. Véletlen folytán vett részt egy debreceni nemzetközi versenyen, ahol a zsűri két sajtjának adott díjat. Mint mondja, minden mindennel összefügg, hiszen a

Mátraaljának van egy különleges varázsa, ami arra emlékezteti az embereket, hogy ide vissza kell jönni. Ezért találta ki a farmlátogatást sajtkóstolóval összekötve.

A jövőben szeretne tanfolyamokat szervezni, mert a környéken sokan készítenek sajtokat, de a szakmai alapok hiányoznak, ezért meg kellene ismertetni, hogy például mit eszik az állat, miből készül a jó sajt és a tej. A buktatók így elkerülhetők. Hátha kíváncsiak a szakember véleményére. Az utódoknak már könnyebb dolguk van, hiszen a gasztronómia és a borkultúra igényt tart a kiváló minőségű sajtra, de ebben a kedvező időszakban is lehetnek akadályok, úgy, ahogy annak idején is voltak a kilencvenes években.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

A becsületes kereskedelem 1,6 milliárd eurót ér Németországban

A Fairtrade teremékek forgalma Németországban az elmúlt évben 22 százalékkal nőtt átlépve az 1,6 milliárd eurós határt.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

A hideg krumpli az új csodaszer?

Tudta, hogy egyes felmelegített ételek egészségesebbek, mint a frissek? Ilyen a krumpli, a rizs, a tészta, és a hüvelyesek. Ennek oka egyfajta keményítőben rejlik.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Magyarország hozzájárul a fejlődő országok élelmezésbiztonságának megteremtéséhez

A családi gazdaságok erősítése, az élelmezésbiztonság és a táplálkozás kérdései, valamint a klímaváltozás problémaköre is napirendre került az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO), valamint az Agrárminisztérium közös konferenciáján.

A nejlonzacskó már nem trendi

Ahogy mind több vita folyik a csomagolások körül, úgy nőnek ki a földből a csomagolásmentes boltok Németországban, és egyre nyilvánvalóbb, hogy már nem csak egy szűk társadalmi réteget érdekel a téma.

Szigorúan szabályozza a transz-zsírsavak használatát Szlovénia

A szabályozás értelmében a végső fogyasztóknak szánt élelmiszerek összes zsírtartalmának 100 grammjában a transz-zsírsavak mennyisége nem haladhatja meg a 2 grammot.