Back to top

Pásztorkutyákkal a farkasok ellen

A lengyelországi Mazur tóvidék a juhtenyésztői pásztorkutyákat kapnak, hogy segítségükre legyenek a nyájak védelmezésében a farkasoktól.

A napokban kapják meg a megyei környezetvédelmi igazgatóságtól az első lengyel hegyi juhász kutyakölyköket, hogy a későbbiekben megvédjék a nyájat a farkasoktól.

Összességében a régió tenyésztői 2021-ig 16 kutyát kapnak a vadállatok okozta károk csökkentéséhez.

A gazdáknak átadott kutyakölykök 7-8 hetesek. Tenyésztőik segítik a pásztorokat abban, hogyan készítsék fel őket a juhnyáj védelmére, miként táplálják és gondozzák őket hogyan képezzék a feladatra. Két évig figyelemmel kísérik a kutyák szocializációját, a juhokkal való kapcsolatuk alakulását.

Fontos, hogy a fiatal kutya kapcsolatot építsen az új gazdájával, mert a  hatékonysága ettől függ. Elengedhetetlen, hogy a nyáj befogadja, mint családtagot. Egy jó kutya, ami védelmezi az állományt, mindig velük marad, és gyorsan reagál a fenyegető veszélyre.

A tervek szerint a tóvidéken a hódok és a farkasok okozta károk mérséklésére a lengyel Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alap 2018-2021 között 1,7 millió  zloty-t, azaz közel 130 millió Ft-ot fordít.

A projekt részeként az állattenyésztők a kutyakölykökön kívül kapnak még kerítésépítéshez hálókat és oszlopokat, napenergiával működő villanypásztorokat és piros szalagokkal ellátott zsinórokat a ragadozók elriasztására.

A környezetvédelmi hatóságok becslése szerint a tartomány erdeiben mintegy 130 farkas él. Az általuk okozott kár értéke az elmúlt évben meghaladta a 330 ezer zloty-t, ami 25 millió Ft-nak felel meg. A tenyésztők 132 kártérítési kérelmet nyújtottak be szarvasmarhák, juhok, kecskék és muflonok állományában okozott pusztítás miatt. A farkasok főként a régió keleti részén támadtak a haszonállatokra, de a nagyobb települések közelében is előfordultak káresemények.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

„Szuperbaktériumok” és antibiotikumok – a hazai helyzet

A világon évente mintegy hétszázezerre tehető a számuk, és az arány egyre növekszik. A szakértők attól tartanak, hogy 2050-re többen halnak majd meg az antibiotikumoknak ellenálló baktériumok okozta fertőzésben, mint rákban. A hazai helyzet állattenyésztésbéli aspektusairól Dr. Bognár Lajos élelmiszerláncfelügyeletért felelős helyettes államtitkárral, országos főállatorvossal beszélgettünk.

Pápua szarvascsőrű fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban

Pápua szarvascsőrű (Rhyticeros plicatus) fiókák keltek ki a Szegedi Vadasparkban, az Indonézia és Új-Guinea szigetein őshonos madárfajt az európai állatkertek közül az elmúlt évben csak itt sikerült szaporítani - tájékoztatta Veprik Róbert igazgató az MTI-t.

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák

A kaszálások okozta természeti károk felmérésében is segíthetnek a méregkereső kutyák, az állatok hatékonyan bevethetők a kaszálások során akaratlanul elpusztított védett gerinces állatok és apróvadfajok felderítésében - közölte a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) hétfőn az MTI-vel.

Augusztus 17-20. között Farmer-Expo Debrecenben

Több kiállító, szakmai és élményprogram várható az idei Farmer-Expón, mint amennyi 2019-ben volt. Tavaly a covid-járvány keresztbe tett a kiállításnak, mégsem maradt el, de idén minden korábbinál nagyobb területen és nagyobb látnivalókkal várja a látogatókat a debreceni kiállítás.

Már lehet pályázni a terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére

A Vidékfejlesztési Programban 50 milliárd forint keretösszeggel meghirdetett terménytárolók, szárítók és tisztítók fejlesztésére augusztus 2-tól lehet pályázni – jelentette ki Nagy István agrárminiszter.

Mit legelnek a patások?

A kisebb testű, kérődző patások az energiadúsabb növényeket igyekeznek legelni, míg a lófélék - melyek általában nagyobb testűek is - kevésbé válogatósak táplálkozás közben. Számukra fontosabb, hogy legyen víz a közelben.

Fonjunk békaszéket!

Amint kákát, egyenes szalmaszálat találok valahol, kibújik belőlem a gyerek és muszáj készítenem egy békaszéket. Néprajzi „kutatásaim” alapján pedig ma már azt is tudom, hogy vizenyős területeken gyakorta készítették a lányok – mondjuk nekem is a Kis-Balaton melletti régi kenderáztatónál mutatta meg a készítését a nagymamám.

Új funkciókkal bővült a LABOR rendszer

2021. augusztus 1-től további funkciókkal bővítette a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) az állategészségügyi diagnosztikát kiszolgáló digitális LABOR rendszert. A fejlesztésnek köszönhetően számos állatfaj esetében elérhetővé vált az ellenőrző vizsgálatok online megrendelése, valamint az elektronikus eredményközlés.

A legjobb promóció a minőség

A legutóbbi romániai parlamenti választások után az RMDSZ is jelölhetett minisztereket, államtitkárokat a kormányba. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkári posztjára Barabasi Antal Szabolcsot jelölte a párt, aki 2003-ban szerzett egyetemi diplomát a Mezőgazdaságtudományi és Állatorvosi Egyetemen, állattenyésztési szakon.