Back to top

Pásztorkutyákkal a farkasok ellen

A lengyelországi Mazur tóvidék a juhtenyésztői pásztorkutyákat kapnak, hogy segítségükre legyenek a nyájak védelmezésében a farkasoktól.

A napokban kapják meg a megyei környezetvédelmi igazgatóságtól az első lengyel hegyi juhász kutyakölyköket, hogy a későbbiekben megvédjék a nyájat a farkasoktól.

Összességében a régió tenyésztői 2021-ig 16 kutyát kapnak a vadállatok okozta károk csökkentéséhez.

A gazdáknak átadott kutyakölykök 7-8 hetesek. Tenyésztőik segítik a pásztorokat abban, hogyan készítsék fel őket a juhnyáj védelmére, miként táplálják és gondozzák őket hogyan képezzék a feladatra. Két évig figyelemmel kísérik a kutyák szocializációját, a juhokkal való kapcsolatuk alakulását.

Fontos, hogy a fiatal kutya kapcsolatot építsen az új gazdájával, mert a  hatékonysága ettől függ. Elengedhetetlen, hogy a nyáj befogadja, mint családtagot. Egy jó kutya, ami védelmezi az állományt, mindig velük marad, és gyorsan reagál a fenyegető veszélyre.

A tervek szerint a tóvidéken a hódok és a farkasok okozta károk mérséklésére a lengyel Nemzeti Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Alap 2018-2021 között 1,7 millió  zloty-t, azaz közel 130 millió Ft-ot fordít.

A projekt részeként az állattenyésztők a kutyakölykökön kívül kapnak még kerítésépítéshez hálókat és oszlopokat, napenergiával működő villanypásztorokat és piros szalagokkal ellátott zsinórokat a ragadozók elriasztására.

A környezetvédelmi hatóságok becslése szerint a tartomány erdeiben mintegy 130 farkas él. Az általuk okozott kár értéke az elmúlt évben meghaladta a 330 ezer zloty-t, ami 25 millió Ft-nak felel meg. A tenyésztők 132 kártérítési kérelmet nyújtottak be szarvasmarhák, juhok, kecskék és muflonok állományában okozott pusztítás miatt. A farkasok főként a régió keleti részén támadtak a haszonállatokra, de a nagyobb települések közelében is előfordultak káresemények.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kerti tavak szerepe

Magyarországon az emberek majdnem háromnegyede városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként működnek, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Gyógynövények állatnak és embernek - Megelőzésre és terápiára is

A vadon élő állatok szinte ösztönösen tudják, hogy melyik növényt fogyasszák el szükség esetén. A növényevők könnyű helyzetben vannak, hiszen legelés közben válogathatnak a réten, de sok húsevő faj is növényeket fogyaszt, ha baja van – gondoljunk a macskákra, amikor füvet esznek.

Csatlós Norbert: Munkában

„Fényképezőgép helyett alma volt a jelem az óvodában, mégis hobbimmá, majd hivatásommá vált a fotózás. Jó pár éve, mikor Budapesten vendéglátásban dolgoztam, egy csapatépítő buli keretében a szakácsunk elhozta a tükörreflexes fényképezőgépét. Ahogy láttam magam az általa készített képen az elmosódott háttérrel, rögtön a fotózás szerelmese lettem."

Talajtakaró fólia helyett lebomló papír

Bizonyos kertészeti kultúrákban úgyszólván nélkülözhetetlenek a különféle talajtakaró fóliák: segítenek visszaszorítani a gyomokat, hamarabb melegszik fel alattuk a talaj, és a párolgási veszteség is kevesebb a takart felületeken. Nem lebomló voltuk miatt azonban rengeteg fejtörést is okoznak a műanyag fóliák. Németországban ígéretes kísérletek zajlanak a papír alapú helyettesítő termékekkel.

A jövőben megduplázódhat a tengeri élelmiszer fogyasztásunk

Egy új kutatás szerint 2050-re a világ lakossága kétszer annyi tengeri élelmiszert fog fogyasztani, mint jelenleg. A halak, puhatestűek vagy rákok iránti megnövekedett kereslet ellenére a fenntartható halászat felé való fordulás segíthet az alultápláltság kezelésében és az emberiség környezeti lábnyomának csökkentésében.

A farkasok már velünk élnek

Bár sokan úgy gondolják, a farkasok, medvék, hiúzok a szomszédos országokból járnak át hozzánk, szakemberek már mintegy tíz itt élő farkascsaládról tudnak. Hazánkban két hagyományos élőhelyük volt: az Északi-Középhegység a Dél-Alföld és a Dél-Dunántúl, és a jelek szerint ma is ott élnek.

Mobil ivartalanító állomást adtak át Tiszaburán

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat Felelős állattartási programjának keretében eddig több mint 800 kutya ivartalanítására, és mintegy 250 eb örökbeadására került sor, a mai napon pedig működésbe helyeztek egy mobil ivartalanító állomást is – jelentette ki Ovádi Péter, a Nemzeti Állatvédelmi Program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos, Tiszaburán.

Önkéntes szemétszedésen az ÉSZAKERDŐ központi dolgozói

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. is csatlakozott az ország legnagyobb önkéntes mozgalmához. Ezekben a napokban már kilencedik alkalommal bonyolítják le a „TeSzedd! – Önkéntesen a tiszta Magyarországért” hulladékgyűjtő akciót. Az erdőgazdaság központjában adminisztratív munkát végző munkatársak Miskolc Pereces városrésze melletti erdőt tisztították meg, kedden. Ez a terület a Lillafüredi Erdészet kezelésében van.

Gatyáskuvik tévedt Magyarországra

Magyarországon rendkívül ritkán megfigyelhető gatyáskuvikot (Aegolius funereus) gyűrűztek Szeged mellett, a Fehér-tónál kedden reggel - tájékoztatta a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei csoportjának titkára az MTI-t.

Érzéketlenítsünk, hogy a ló ne legyen ijedős

Prédaállatokként a lovak természetben való túlélését az biztosította, hogy a környezetre nagyfokú érzékenységgel reagáltak, vagyis megijedtek. De gondoljunk csak bele, milyen furcsa lenne, ha egy rendőrló elvágtázna egy megzizzenő nejlonzacskó láttán, vagy nem lehetne felvenni az állat lábát.