Back to top

Nem minden tesz jót a vadméheknek

Néhány méhbarátnak tekintett növény negatívan befolyásolhatja a vadméh lárváinak fejlődését. A számukra nem megfelelő pollent termelő növények között található többek között a levendula, a mák, a napraforgó, a repce vagy a kukorica.

A fiatal szervezetnek megfelelően kiegyensúlyozott étrendre van szüksége. Tudjuk, mennyire fontos ez a gyermekek számára. Ugyanez vonatkozik az állatokra és a méhekre is, amelyek

lárvájának a felnőtt rovarokétól eltérő összetételű táplálékra van szüksége

- mondja Dr. Michał Filipiak a Jagello Egyetemen végzett kutatásának eredményei alapján.

A szakértő megvizsgálta, hogy a különböző növényfajok pollenjének minősége, tápértéke befolyásolhatja-e a méhek lárváinak növekedését és fejlődését.

Kiderült, hogy néhány méhbarátnak tekintett növény kedvezőtlenül befolyásolhatja a vadméh populációkat,

korlátozva - kiegyensúlyozatlan táplálék következményeként – a lárvák  növekedését és fejlődését.

A közzétett munkájában Filipiak bebizonyította, hogy a vadon élő méhekre alkalmatlan pollent termelő növények közé tartozik a levendula, a mák és az Asteraceae családból való fajok, sőt az általában méhbarátnak tekintett, napraforgó, repce és kukorica,  amelyek gyakran nagy területeket foglalnak el monokultúrákként.

A jó minőségű pollen növények közé tartoznak a bab, a lóhere, a szeder, az orbáncfű, a mezei mustár, a fekete dió és néhány fűzfaféle.

A kutató szerint érdemes lenne, ha ezt a nagyüzemileg termesztett növények tulajdonosai figyelembe venné, és érdekükben állna, hogy a vadméh populáció jó állapotban legyen.

Valamint felhívja a figyelmet arra, hogy a korábbi kutató munkák is hasonló következtetésekre jutottak a mézelő méhekkel kapcsolatban is.

Feltételezhető, hogy a pollen minőségéről szóló tudományos információ minden méhre vonatkozik

  – jegyzi meg.

Filipiak adatai szerint Közép-Európa keleti részén körülbelül 3 ezer féle virágport termelő növényen 500 méhfaj osztozik különféle táplálkozási igényekkel.

Forrás: 
agropolska.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Kapd el az esőt!

Az esővíz a legjobb vízforrás, ráadásul ingyenes, amelynek köszönhetően gazdaságosan és ökológiai szempontból is fenntarthatóan élhetünk. Az esővíz gyűjtése enyhíti az aszály hatásait is, ennek ellenére nagyon keveset hasznosítunk belőle tudatosan. A lengyel Wroclaw város önkormányzata támogatja azokat a háztartásokat, amelyek gyűjtik és használják az esővizet.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

Szupercella, jégverés Észak-Magyarországon: hogyan alakulhatott ki?

Sok helyen tart még a helyreállítás a keddi vihar után, ami óriási károkat okozott főként Borsod-Abaúj-Zemplén megyében. Volt ahol teniszlabda nagyságú jég is esett. Az észak-keleti térséget már nem először éri nagy kár a jégeső miatt ezen a nyáron. Nem működik ott a jégkárelhárító rendszer - kérdeztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától?

Kitüntetések az államalapítás ünnepe alkalmából

Az államalapítás ünnepe alkalmából 91-en vehették át szakmai elismerésüket az Agrárminisztérium által szervezett díjátadón. Az ünnepségen Nagy István agrárminiszter úgy fogalmazott, tisztelni kell a munkát, mert ebben rejlik az az erkölcsi erő, amely minden nehézségen átsegítette a nemzetet a fennállása óta eltelt bő 1100 esztendőben.

Csutkában az egészség

A Grazi Műszaki Egyetem kutatói az élelmiszerekben található, az emberi bélrendszer egészséges működése szempontjából hasznos baktériumoknak az emberi egészségre gyakorolt hatását keresték.

Véget ért a nyári kalászosok és a repce aratása

Az idei aratási idény véget ért, befejeződött az összes nyári aratású szántóföldi növény betakarítása. Az idei nyár első felét jellemző, viharokkal tűzdelt időjárás ellenére a gazdálkodóknak sikerült tartani az aratás átlagos ütemtervét.

Az atka a méhek vérét szívja?

Az utóbbi 50 évben az a nézet uralkodott, hogy a varroa a méhek vérével, a hemolimfával táplálkozik, mint ahogy a kullancs vérrel. A legújabb kutatások szerint ez az álláspont nem igaz. Sőt, mára már az is igazolódott, hogy a varroa kártételében a legnagyobb kárt a vírusok okozzák, amelyeket az atka hordoz és visz át a méhekbe, illetve terjeszt és visz át más méhcsaládokba.

Idén több búza és repce termett Zala megyében

Zala megyében búzából és repcéből is több termett idén, mint az elmúlt évben, a búza hektáronkénti átlaghozama egy tonnával haladja meg a tavalyi mennyiséget - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke szerdán az MTI-vel.

Messziről jött, messzire lát

Bánáti Diána egyetemi tanár személyében július 1-je óta új dékán irányítja a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karát. Határozott, céltudatos, ami a nyilatkozatából is kiderül, a legritkább esetben fogalmazza meg a terveit feltételes módban. Kívülről jött ide, de nem ismeretlen hely számára Debrecen.