Szakmai képzés a „Pálócziban”

Az 1926-os alapítása óta eltelt több mint 90 év igazán bővelkedett eseményekben, mint arról az iskola Jubileumi évkönyvéből, a benne található visszaemlékezésekből meggyőződhetünk.

Az iskolaalapítás gondolata még 1910-ben merült fel, de az I. világháború kitörése miatt Pálóczi Horváth István földbirtokos és felesége, Katona Ilona felajánlására végül csak 1922-ben került sor. Az alapítványi felajánlást – az alapítást megörökítő, az intézmény falán látható emléktábla szerint „6555 négyszögöl beltelket a rajta lévő emeletes kastéllyal és többi épületekkel, továbbá 20 hold szántófölddel” – Pálóczi Horváth István Horthy Miklós kormányzónak tette.

A felajánlás alapgondolataként megfogalmazott, internátussal egybekötött – azaz bentlakásos –

A Vitézi Rend Örkényi Gazdaképző Iskolája – az egyetlen ilyen az országban – 1926. november 20-án kezdte meg működését, és Horthy Miklós 1927. június 12-én avatta fel. Az alapító Pálóczi Horváth István nevét az adományozást megörökítő – sokáig a katolikus templom kriptájában rejtegetett – emléktábla ünnepélyes visszahelyezésével egyszerre, 1995. május 22-én vette fel az iskola.

Fennállása első két évtizedében az iskola az alsófokú mezőgazdasági szakoktatási intézményhálózatba tagozódott be, elméleti és gyakorlati oktatást folytatva. Az elméleti oktatásban a növényter­mesz­tésre, kertészetre, szőlőművelésre és állat­tenyésztésre helyezték a hangsúlyt, a gyakorlati képzést pedig a 15 kataszteri hold nagyságú vitézi telken kialakított mintagazdaság és a 200 holdas pusztavacsi földbirtok szolgálta.

Története legnehezebb időszakában, 1944–1949 között megszűnt az iskolai oktatás, csak 1947-ben indult újra a képzés, az aranykalászos gazdaképző tanfolyam megszervezésével.

1949–1954 között felnőttoktatás keretében mezőgazdasági szakmunkásokat képeztek (alapvetően gépészeket, 1950-ben az iskola neve is Mezőgazdasági Főgépészképző Iskola lett), majd 1954–1962 között érettségizett tanulók részére nyújtott mezőgazdasági gépszerelő szakmunkásképzést az iskola. 1962 és 1965 között traktoros-gépész tanfolyamokat is szerveztek, sőt, 1964–65-ben még mezőgazdasági öntözőgépész-oktatás is folyt.

Az iskola 1965-ben mérföldkőhöz érkezett, amikor is – miután közel 40 éves fennállása alatt csak felnőttek képzésével foglalkozott – az ifjúsági szakmunkásképzésre való áttéréssel elindult az „igazi” iskolává válás útján. Ettől kezdve egymást követték a különböző képzési formák és szakok, a sűrűn változó oktatás- és szakmapolitikai elképzeléseknek, döntéseknek megfelelően.

Utóbbi magas színvonalú gyakorlati képzését a 2000-ben megépült – ma is használatban levő – tankonyha és tanétterem tette lehetővé. A képzés célja mindkét szakmacsoportban az volt, hogy a mezőgazdaság, a vendéglátás és az idegenforgalom számára jó általános műveltséggel, korszerű és magas szintű szakmai, vállalkozási ismeretekkel rendelkező szakembereket neveljenek.

Napjaink képzési kínálatáról, az iskola feladatairól, lehetőségeiről, gondjairól, sikereiről Karsai József igazgatóval és Nagy Csilla gyakorlati oktatásvezetővel beszélgettünk.

Az iskola – neve ellenére – szakgimnáziumi képzést jelenleg nem folytat, mert a térségben nincs rá igény; nem is kaptak rá keretszámot. Megjegyzendő, hogy bár 1996-ig csak mezőgazdasági képzés volt az iskolában, az 1998-ban megkezdett világbanki képzés óta – egészen 2013-ig – „vendéglátós” – pincér, szakács, vendéglátó technikus – képzés is folyt. 2013-tól, az agrártárca profiltisztítása után ismét csak mezőgazdasági gépész tanulókat iskoláztak be.

Szakközépiskolai (3 éves) képzés keretében jelenleg öt szakmában lehet szakmunkás-bizonyítványt szerezni, illetve ennyit hirdettek meg a felvételi tájékoztatóban. A mezőgazdasági gépész szakma megszerzése után 1 év „rátanulással” mezőgazdasági gépjavító bizonyítványt is kaphatnak a diákok, így tulajdonképpen 4 év alatt két szakmával gazdagodhatnak – ingyenesen. 2016 óta – az OKJ változásával – meghirdetik a családi gazdálkodó és a kistermelői élelmiszer-előállító, falusi vendéglátó szakokat is. A jövő tanévtől az édesipari termékgyártó és az erjedés-, valamint üdítőital-ipari termékgyártó szak­mákban is képzést nyújthat az iskola, megfelelő számú jelentkező esetén.

A szakvizsgát letevő tanulók számára 2 év alatt, nappali, levelező vagy esti tagozaton érettségi vizsgára való felkészítést biztosít az iskola, ezzel is elősegítve az érettségi megszerzését, a felsőfokú továbbtanulást, a munkaerőpiacon történő minél előnyösebb elhelyezkedést, illetve a további szakmai végzettség megszerzését.

Az iskola szakképzési hídprogram elindítását is tervezi 15 évesnél idősebb, 6 általános iskolai osztályt elvégzettek számára, amely az általános iskola befejezésével együtt „mezőgazdasági munkás” részszakképesítést is ad. A programban részt vevő tanulók ösztöndíjban részesülnek. A tanulók száma jelenleg 180 fő, de ennél többet is tudna fogadni az iskola. Az új szakoknak köszönhetően várt növekedéssel reálisnak tűnik a 200-250 tanulói létszám, ennek elérésén dolgoznak.

A felnőttképzés 2013-ban kezdődött újra, és mára 24 tanfolyami programot dolgoztak ki. A NAK engedélyével mezőgazdasági gépészmesterképzést (és -vizsgáztatást) is folytatnak. A felnőttképzési programjaikra komoly igény mutatkozik, különösen a támogatottak iránt. A várható képzések: méhész, építő és anyagmozgatógép-kezelő, aranykalászos gazda, falusi vendéglátó, zöldség- és gyümölcsfeldolgozó.

A gyakorlati oktatás színtereit Nagy Csilla gyakorlati oktatásvezetővel, Juhász Róbert szakoktatóval, „műhelyessel” és Fekete Sándor tanüzemi előkészítővel látogattuk végig.

Az iskola jelenleg 22 tanulóval köthet tanulószerződést, a többiek cégeknél, vállalkozóknál töltik gyakorlati idejüket. Több, mint húsz külső partnerrel van régi, jó kapcsolata az iskolának. Ezek közül a Nyári Pál Szövetkezet (Nyáregyháza), a Nagy-ok Trade Állatjóléti Kft. (Bugyi), a Lakto Kft. (Dabas), a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Zrt. (Cegléd), a Hunland Kft. (Bugyi) és a Sarlóspuszta Agrár-Erdész Kft. (Tatárszentgyörgy) fogadja a legtöbb tanulót. A kistermelői élelmiszer-előállító, falusi vendéglátó szakmát tanulók összes gyakorlati kötelezettségüknek az iskola tanüzemeiben – a tankonyhán és a tanétteremben – tesznek eleget.

A gépész tanműhelyek, a tankonyha és a tanétterem az iskola mintegy 3,5 hektáros „belterületén” vannak. Ezen kívül a gyakorlati oktatást szolgálja még a 20 hektáros tangazdaság (szántóterület), valamint a „tanya”, ahol a tanistállók, egy kis gyümölcsös és zöldséges kert található. A gyakorlati oktatás elméleti alapjainak elsajátítását segíti a természettudományi labor, egy külön épületben.

z erőgép-, a munkagép-, a hegesztő-, a szerviz- és a javítóműhelyekben, a diagnosztikai részlegben a tanulók az alapokat sajátíthatják el. A Belarusz és Zetor oktatótraktorok ezt teszik lehetővé – no meg a szántóterületen folytatott napi munkavégzést, a tanulók és a szakoktatók „együttműködésében”. Néhány újabb, korszerűbb gép, például Claas traktor is segíti a mindennapi munkát. A gépek műszaki vizsgára való felkészítését is – ami szintén igen jó gyakorlási lehetőség – a tanulókkal végeztetik, szak­oktatói felügyelet mellett. A vontatóvezetői (T kategóriás) jogosítvány megszerzése a gépésztanulóknál „kötelezettség”, ezt az iskola ingyenesen biztosítja.

Az iskola tankonyhája és tanétterme jól felszerelt – a vendéglátós képzések „szünetelésével” sem adtak túl a berendezésen – így most, az élelmiszer-előállítással, vendéglátással kapcsolatos új, illetve újraindított szakok teljes gyakorlati oktatását meg tudják itt oldani.

Az 1,5 hektáros tanya az iskoláé. Itt található a kis zöldségeskert, a gyümölcsös és a tanistálló, ez utóbbiban jelenleg 40 birkát és szaporulatukat, valamint négy hízóbikát tartanak. Utóbbiak számát szeretnék nyolcra szaporítani. A bárányszaporulatot és a hízott bikákat eladják, ami – a kollégiumi szálláshelyek értékesítésével együtt – az iskola saját bevételeit növelik. A tanyára hosszú ideig nem költöttek, ezért csak a legszükségesebbek vannak meg, de most a felújítását tervezik: karámrendszer kialakítását, fedett széna-szalma tároló felhúzását; fokozatosan, az anyagi lehetőségek függvényében.

Az iskolának négy pályázata van folyamatban: a lemorzsolódás csökkentését célzó pályázaton egy konzorcium tagjaként indultak, a hátrányos helyzet csökkentésére irányuló „saját” pályázatuk 3 éves programja pedig most indult, 25 tanulóval. Az Erasmus+ pályázaton tavaly nyertek támogatást olaszországi szakmai gyakorlathoz. Ennek keretében 15 tanulójuk mehet egy Milánó melletti ökofarmra. A Határtalanul program keretében 40 tanulójuk utazik négynapos erdélyi körútra idén tavasszal.

Testvériskolai kapcsolata van az intézménynek a sepsiszentgyörgyi iskolával, ahonnan 40 tanulót fogadnak júniusban. Egyeztetnek egy moldáviai iskolával kialakítandó kapcsolatról is. Két barcelonai iskolával ugyancsak együttműködnek, az ott élő Hegyeshalmy Johanna, az alapító dédunokája révén.

Beiskolázás szempontjából nincs könnyű helyzetben az oktatási intézmény, hiszen a környéken több iskola (Dabas, Ócsa, Kecskemét stb.) jelent konkurenciát. Ezért mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a szülők, illetve az általános iskolát végzők a Pálóczit válasszák. Az oktatók rendszeresen járnak az általános iskolákba pályaválasztási szülői értekezletekre, reklámfilmet készítettek, prospektusokon, plakátokon népszerűsítik a mezőgazdasági képzést, az iskolát.

A MEGFOSZ és az Agrárminisztérium együttműködése keretében több nagy céggel szoros kapcsolatban vannak – KITE Zrt., Pap-Agro Kft., Busa Bt., Fliegl Abda Gépgyártó Kft. –, amelyek modern gépeket mutatnak be az iskolában. Képviselőik előadásokat is tartanak, személyes megjelenésükkel is népszerűsítve a szakmát.

Az iskola által kialakított szakmaszerkezet bevált, úgyhogy ezt igyekeznek megtartani, illetve igény esetén bővíteni. A szükséges kisebb felújításokat, korszerűsítéseket önerőből folyamatosan végzik, de a pályázati lehetőségeket is kihasználják. Például a 120 fős kollégium felújítására (külső szigetelés, nyílászárócsere) egy KEHOP-pályázat elnyerésével került sor a múlt évben. Ugyancsak megérett a felújításra a központi tanügyi épület és a gazdasági épület is. Eszközbeszerzések, új gépek vásárlása és a tanya fokozatos korszerűsítése is az iskola tervei között szerepel. A tanulók számát 200-250 főre szeretnék növelni, amire az újonnan indítandó szakok és a patinás iskola jó híre, elkötelezett tanári kara megfelelő garanciának ígérkezik.