
Bálint György tőle megszokott szerénységgel kezdte beszédét: „most valami nagy és megható dolgot kellene mondanom, de zavarba hoz, hogy a 100. életévem alkalmából ilyen nagy megtiszteltetésben van részem. Én mindig kisembernek, közembernek éreztem magam, és érezni fogom ezentúl is”.

„Ez kötelez engem arra, hogy hűséges legyek a hazához, a termőföldhöz, azokhoz, akik a termőföldet megművelik”.
Bálint György szerint a hűség olyan tulajdonság, amiben minden élő szervezetnek része van: az állatoknak, akik hűségesek tudnak lenni gazdájukhoz, a növényeknek, amelyek termést hoznak a kertésznek, a mezőgazdának, az erdésznek a keze nyomán, és hűséget kell tanúsítani az egész társadalom iránt is.
Hangsúlyozta: legyünk hűek egymáshoz, szeressük és becsüljük meg egymást, „én a 100 év tapasztalata alapján ezt tudom és szeretném üzenni mindannyiunknak, és Magyarország egész népének”.
A miniszter Hamvas Bélát idézte, aki azt mondta: „Megértettem, hogy a nagy út nem rejtélyes (…), mindössze ennyi, az úton járni. Az úton járni pedig annyi, mint tisztának lenni, jót akarónak, nem elfogultnak, nem szenvedélyesnek, hanem egyszerűnek, nyugodtnak, békésnek és értelmesnek.” Nagy István szerint Bálint György is ebben a szellemben járta az utat, azt az utat, amelyben helyet kapott a hivatás iránti szeretete, szakmai sikerei és családja is. Nem is az eltelt évek száma fontos, hanem az, hogy mennyi mindent kaptunk tőle ez idő alatt:
mindenki Bálint gazdájaként rendszeresen és közérthetően adta és adja át ma is tudását kertészeti témákban, ezzel az egész országot szolgálja.
„Ha semmi mást nem tettél volna az életedben, csak a kert szeretetét átadtad volna mindenkinek, már akkor is egy csodálatos teljesítmény lett volna” – mondta Nagy István.
Arról, hogy mi a titka Bálint Györgynek, mitől tudott egy ország kertészévé válni úgy, hogy ma sincs hozzá mérhető népszerű ember – a válasz abban rejlik, hogy
önmaga tudott maradni, értett mindenki nyelvén, úgy népszerűsítette a hazai természeti tudományt, hogy azt mindenki megértette.
Ha kell a tudomány, ha kell a gyermekek nyelvén fogalmazott, játékosan, közérthetően, de szakmailag hitelesen népszerűsítette és népszerűsíti ma is ezt a szakmát.
Az ünnepi rendezvényen beszédet mondott Biza Klára, a Kertészet és Szőlészet, valamint a Kertbarát Magazin főszerkesztője, illetve felidézték Bálint György igen termékeny – több tucat mezőgazdasági, kertészeti szakkönyv fűződik a nevéhez – szakírói munkásságát, és azt is, hogy hogyan lett friss nyugdíjasként a televízió Ablak című műsorán keresztül az ország Bálint gazdája. Beszédet mondott Lelkes Lajos, a Mezőgazda Kiadó könyvszakmai igazgatója, valamint Wisinger István újságíró-riporter.
Az eseményen készült fotókat itt tekintheti meg.
