Back to top

Bálint gazda 100 – „Legyünk hűek egymáshoz, becsüljük meg egymást”

Az ország Bálint gazdája, vagyis dr. Bálint György kertészmérnök közelgő 100. születésnapja alkalmából rendezett ünnepséget kedden Budapesten a Mezőgazdasági Múzeumban a Magyar Mezőgazdaság Kft., amelynek kötelékében Bálint György több, mint egy évtizedig volt a Kertészet és Szőlészet főszerkesztője, valamint a Kerti Kalendárium és a Kertbarát Magazin alapító főszerkesztője, szerkesztője.

Fotó: Csatlós Norbert

Bálint György  tőle megszokott szerénységgel kezdte beszédét: „most valami nagy és megható dolgot kellene mondanom, de zavarba hoz, hogy a 100. életévem alkalmából ilyen nagy megtiszteltetésben van részem. Én mindig kisembernek, közembernek éreztem magam, és érezni fogom ezentúl is”.

Fotó: Csatlós Norbert
Amikor megkérdezik tőle, milyen 100 évesnek lenni, akkor mindig azt mondja: „ez nem érdem, ez véletlen szerencse, egy adottság, amit a sors azért nyújt az ember felé, hogy ha sok hibát követett el az életében, akkor legyen még egy kis ráadás, amely alatt kijavíthatja azokat a hibákat, amelyeket elkövetett”. Bálint György idézte Cicero „Nihil melius nihil homine libero dignius, quam agricultura” mondását, amely a Mezőgazdasági Múzeum főlépcsője felett áll, és jelentése: Semmi sem jobb, semmi sem méltóbb a szabad emberhez, mint a földművelés.

„Ez kötelez engem arra, hogy hűséges legyek a hazához, a termőföldhöz, azokhoz, akik a termőföldet megművelik”.

Bálint György szerint a hűség olyan tulajdonság, amiben minden élő szervezetnek része van: az állatoknak, akik hűségesek tudnak lenni gazdájukhoz, a növényeknek, amelyek termést hoznak a kertésznek, a mezőgazdának, az erdésznek a keze nyomán, és hűséget kell tanúsítani az egész társadalom iránt is.

Hangsúlyozta: legyünk hűek egymáshoz, szeressük és becsüljük meg egymást, „én a 100 év tapasztalata alapján ezt tudom és szeretném üzenni mindannyiunknak, és Magyarország egész népének”.

Fotó: Csatlós Norbert
Nagy István agrárminiszter köszöntő beszédében elmondta: „nagyon meghatódottan állok itt és keresem a szavakat. Azért jöttem el, hogy nem köszöntőt, hanem köszönetet mondjak, hogy megfogalmazzam azt a köszönetet, amivel én is és az Agrárminisztérium is tartozunk”.

A miniszter Hamvas Bélát idézte, aki azt mondta: „Megértettem, hogy a nagy út nem rejtélyes (…), mindössze ennyi, az úton járni. Az úton járni pedig annyi, mint tisztának lenni, jót akarónak, nem elfogultnak, nem szenvedélyesnek, hanem egyszerűnek, nyugodtnak, békésnek és értelmesnek.” Nagy István szerint Bálint György is ebben a szellemben járta az utat, azt az utat, amelyben helyet kapott a hivatás iránti szeretete, szakmai sikerei és családja is. Nem is az eltelt évek száma fontos, hanem az, hogy mennyi mindent kaptunk tőle ez idő alatt:

mindenki Bálint gazdájaként rendszeresen és közérthetően adta és adja át ma is tudását kertészeti témákban, ezzel az egész országot szolgálja.

„Ha semmi mást nem tettél volna az életedben, csak a kert szeretetét átadtad volna mindenkinek, már akkor is egy csodálatos teljesítmény lett volna” – mondta Nagy István.

Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezetője beszédében kiemelte: abban az időben lett szorosabb a viszonyuk Gyurka bácsival, amikor ő a Magyar Mezőgazdaság vezetői székébe ült. Abban az időben együtt jártak a Mezőgazdasági Könyvhónapra, ahol Bálint György is sok vidéki helyszín vendége volt, beszélgettek és "hallgattunk a tanácsaira". Amikor a Kertbarát Magazin népszerűsítésére országjáró körútra mentek „abban biztosak voltunk, hogy amikor Gyurka bácsi velünk tartott, nem fájt a fejünk amiatt, hogy lesz-e elég hallgatóság”.

Arról, hogy mi a titka Bálint Györgynek, mitől tudott egy ország kertészévé válni úgy, hogy ma sincs hozzá mérhető népszerű ember – a válasz abban rejlik, hogy

önmaga tudott maradni, értett mindenki nyelvén, úgy népszerűsítette a hazai természeti tudományt, hogy azt mindenki megértette.

Ha kell a tudomány, ha kell a gyermekek nyelvén fogalmazott, játékosan, közérthetően, de szakmailag hitelesen népszerűsítette és népszerűsíti ma is ezt a szakmát.

MMG - Bálint gazda 100

 

Az ünnepi rendezvényen beszédet mondott Biza Klára, a Kertészet és Szőlészet, valamint a Kertbarát Magazin főszerkesztője, illetve felidézték Bálint György igen termékeny – több tucat mezőgazdasági, kertészeti szakkönyv fűződik a nevéhez – szakírói munkásságát, és azt is, hogy hogyan lett friss nyugdíjasként a televízió Ablak című műsorán keresztül az ország Bálint gazdája. Beszédet mondott Lelkes Lajos, a Mezőgazda Kiadó könyvszakmai igazgatója, valamint Wisinger István újságíró-riporter.

Az eseményen készült fotókat itt tekintheti meg.

 

Fotó: Csatlós Norbert

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyomnövényből levélcsipsz...

Gyom is, méhlegelő is, emellett ehető vadzöldség... A selyemkórót gyakorlatilag mindenki ismeri, legalább látásból vagy a vele való küzdelem miatt. A legtöbben mégis valószínűleg csak felületesen ismerik, és éppen ezért csak a gyomot látják benne, pedig a tányérunkra is kerülhet, mint különleges ínyencség.

A világ legelterjedtebb szőlőfajtái

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) honlapján bárki számára hozzáférhető, hogy melyek jelenleg a világ legelterjedtebb szőlőfajtái. Az összeállítás nemcsak a varietászok rangsorát mutatja meg, de azok pontos, hektárban mért adatait, illetve területi változásaik trendjét is. Ezentúl a fajták rövid jellemzését, elterjedésük főbb országait is olvashatjuk a remek összefoglalásban.

A fákon maradt a citrom

Rengeteg citrom romlott meg az ausztrál gazdáknál, mert nem találtak elég szedőt, ráadásul a szupermarketek is kevesebb gyümölcsöt kértek.

A növény válasza a kártevőkre

A növényevő rovarok rendszerint a szájszervükön keresztül juttatják különféle emésztőenzimjeiket az elfogyasztani kívánt növényi részekre. Amikor a növények érzékelik a szájváladékban található vegyületeket, elkezdenek védőmolekulákat, fehérjéket és speciális metabolitokat termelni, hogy inaktiválják a rovar emésztőfehérjéit, megakadályozva, hogy az állat tápanyaghoz jusson belőlük.

Növénykínzás: ilyen is van…

Nem csak ízlés dolga, ha befestett levelű növényt, vagy olyan kaktuszt veszünk, amire mű-, vagy szárazvirágot ragasztottak. Azért árusítanak csak ilyen giccseket, mert van aki megveszi. Az ízléstelenség mellett ez azonban egy élőlény kínzása is egyben...

Fontos a természet tisztelete

A Magyar Tájépítészek Szövetsége és a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége közösen szervezett nemzetközi tájépítészeti szakmai napot.

Az emberek keresik a szépet

Az emberek a vírus miatt kialakult nehéz helyzetben sem veszítették el szépérzéküket, ami abban is megnyilvánul, hogy sok virágot ültetnek. A régi és az új fajtákat egyaránt keresik, mert örömüket lelik a kiskerti munkában és az eredményében. Parragi Péter és felesége, Parragi Edina a család nevét viselő kertészet alapítói fogalmaztak ekként.

Kihirdették az év szaktanácsadóját

Az idei NAK Szántóföldi Napokon kihirdették „Az Év Szaktanácsadója” díj nyerteseit. A pályázatot másodszor hirdette meg az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, elismerve a szaktanácsadók munkáját, akik kiemelkedően szolgálják a mezőgazdasági termelők érdekeit. A díjakat Feldman Zsolt, Győrffy Balázs és Jakab István adták át.

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.

Magas minőség a hegyekből

Dél-Tirol az európai almatermesztés fellegvára, amit azért is nyugodtan kijelenthetünk, mert a termőterület a tengerszint fölött 1000 méterig is fölnyúlik. Hosszú idő alatt alakult ki az ágazat mai, átfogó szervezettsége, amire a sok kis gazdaság miatt nagy szükség van. Az almaipar felépítését, eredményeit és céljait az Interpoma kiállítás első hivatalos kiadványa, az Ipoma alapján foglaljuk össze