Úgy Székesfehérvárnak, mint a szomszédos Tácnak büszkesége a közelmúltban kialakított, illetve újjáépített Gorsium Régészeti Park, mely különösen tavasszal vonz sok látogatót. Ekkor tartják ugyanis a floraliát, melynek során hajdan évenként felszentelték Flóra istennő templomát. Ez az ünnep egyben a tavasz köszöntése is volt az ókori Rómában, s idővel nemcsak ott, hanem a birodalom provinciáinak nagyobb városaiban is.
A gorsiumi rendezvény igen gazdag programot kínált: a gladiátorjátékok felelevenítése mellett római csatajeleneteket is megjelenítettek,
de a hétköznapokba is betekintést nyerhettünk. Így például az állatsimogatóban megtudhattuk azt is, milyen jelentős volt már akkoriban is a díszállattartás. A rómaiak jelentős mennyiségben vásároltak Indiából származó sándorpapagájokat, de az afrikai szürkepapagájokat (jákókat) is nagyra értékelték, a beszélő példányokért egy művelt rabszolga árát is kifizették. A pávák viszont gyakorta a serpenyőben végezték, különösen a pávanyelvet értékelték nagyra.
Pannónia fontos szerepet játszott a birodalom életében, és amikor Septimius Severus, a pannóniai légiók és Felső-Pannónia helytartója császárrá kiáltotta ki magát, és elfoglalta Rómát, nem feledkezett meg erről a provinciáról. 202-ben, amikor keleti hadjáratából visszatért Rómába, hogy megünnepelje uralkodásának 10. évfordulóját, egy rövid kitérővel Pannóniába jött, s többek közt Gorsiumba is ellátogatott.
Ezt a hajdani világpolitikai mozzanatot elevenítették fel korabeli ruhákba öltözött honfitársaink, így a gladiátoroktól kezdve a császárig láthattuk a birodalom lakóit
– mintha igazi időutazásban vettünk volna részt. A több száz korhű jelmezbe öltözött személy körül a jó idegzetű, kiválóan idomított magyar lovak egytől egyig helyt álltak úgy antik kocsiba fogva, mint a testőrség hátasaiként.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
