Back to top

A legjobban lövő erdészek

A Magyar Erdőgazdálkodásban Dolgozók Vadász Többtusa Lőbajnoksága közel húsz éves múltra tekint vissza. Az EGERERDŐ Zrt. először idén vett részt az országos verseny szervezésében, melynek a Füzesabonyi Városi Lövészklub lőtere adott otthont.

Az Agrárminisztérium és 13 állami erdőgazdaságok küldte el legjobb lövészeit a bajnokságra, akik golyós és sörétes számokban indultak a versenyben. A Compak Hunting koronglövészet során 3x25 ún. korong, másnéven agyaggalamb repült, a szélrózsa minden irányából. A tornyokból, magas és alacsony épületekből, a föld felszínéről kilőtt korongok imitálták az apróvad-vadászatot, a repülő fácánokat, kacsákat, a bokorból kiugrasztott nyulat.

Koronglövészet
Fotó: Vigh Ilona/Egererdő Zrt.

Golyós fegyverrel nagyvadfajok vadászatára való rátermettségüket mutathatták meg a versenyzők. A Magyarországon őshonos, jelentős populációval rendelkező nagyvadfajok közül a vaddisznó és őz „került terítékre”. Vaddisznóalakra szabadkézből, míg az őzalakra lőbot segítségével lőttek a spottársak, 100 méterről.

A jóhangulatú, fegyelmezett verseny végén egyéni és csapat győzteseket hirdettek. Az egyéni versenyt a Nefag Zrt. fiatal munkatársa, Pap Norbert nyerte. A második helyezést a Kaeg Zrt. versenyzője, Rózsás György ért el. A dobogó harmadik fokára pedig Kovács Gábor állhatott fel a Gemenc Zrt. képviseletében.

Az egyéni verseny dobogósai
Fotó: Vigh Ilona/Egererdő Zrt.

Csapatversenyben a Baranyából érkező, Mecsekerdő Zrt. csapata vehette át az aranyérmet Domján Sándortól, az EGERERDŐ Zrt. felügyelőbizottságának elnökétől. Ezüst érmes a Vértesi Erdő Zrt. csapata, melyben az egyedüli női versenyző, Juhász Lenke is versenyzett. Harmadik díjat pedig a Zalaerdő Zrt. csapata vehette át.

Forrás: 
EGERERDŐ Zrt. közlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Magyar találmány a vadgázolásos balesetek elkerülésére

Évente több ezer bejelentett vadbaleset történik hazánkban, a gépjárművekben jelentős anyagi kár keletkezik, az utakon elpusztult nagyobb állatok számát pedig harmincezerre teszik a szakértők. Egy szabadalmaztatott magyar találmánynak köszönhetően ezeknek a baleseteknek a döntő többsége elkerülhető – nyilatkozta a feltaláló.

Megújult a vadászati kiállítás a Vajdahunyad várában

Vadászat aranykora Magyarországon címen nyitották meg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum megújult vadászati kiállítását. A megnyitóra a Vajdahunyad várának gótikus termeiben június 14-én került sor, ahol a tematikájában, bemutatott tárgyaiban új, gyarapodó kiállítást ismertették. A kiállítás célja a magyar vadászkultúra, vadfauna bemutatása, és hazánk vadászat nagyhatalmi mivoltának megismertetése.

Varsó virágba borul és versenyez

Hétfőn kezdődik a legnagyobb lengyel ökofesztivál a Varsó zöldben és virágban elnevezésű mozgalom. Az elmúlt évek alatt a legnagyobb és legszebb fesztivál lett Lengyelországban.

Iskola a homokbuckák között

A találó címet az ásotthalmi iskola egyik kiadványából kölcsönöztem. Ahogyan Andrésiné dr. Ambrus Ildikó, a Bedő Albert Erdészeti Szakgimnázium, Szakközépiskola és Kollégium igazgatónője megjegyezte: akinek belement a homok a cipőjébe, az örökre itt marad.

Hamarosan indul a vándortábor a Mátrában

Az elmúlt időszak párás időjárása igen kedvezett a gombáknak, a Mátra és a Bükk szinte minden területéről jelezték az erdészek, hogy nagyobb tömegben láttak, szedtek ízletes erdei gombákat. Az erdei ösvények már kezdenek felszáradni, de a terepi ruházat és lábbeli használata továbbra is ajánlott!

Elnyűhetetlen terepjáró: a magyar agár

A magyar agár ősi vadászkutyafajtánk, amely feltehetőleg Ázsiából származik, és végigkísérte a magyarság történetét. Kialakulásáról számos elmélet ismert, az azonban biztosra vehető, hogy a nomád népek kutyái között voltak olyanok, amelyeket a futó vad elejtésére használtak.

A gazdák véleményét kérik az erdőtelepítésekről

Az Agrárminisztérium, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kérdőíves felmérést végez a gazdálkodók körében az erdőtelepítési és fásítási szándékaik, valamint szempontjaik megismerése céljából.

Vértes vadásza

Csákberénnyel és az egész Vértessel összeforrt a neve. A Habsburg-ház leszármazottja, ükapja az a brandhofi birtokon élő Habsburg-Lotaringiai János főherceg, akinek apja II. Lipót császár volt. Édesapja Merán János, a Lamberg dinasztia egyik hölgyével kötött házasságot, és a XIX. század végétől a Merán család tagjainak egybekapcsolódott a neve Csákberénnyel

A természetvédelem zászlaja alatt versenyeznek lovaikkal

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság (KNPI) szakemberei nagy hangsúlyt fektetnek az őshonos magyar állatfajták génmegőrzésére. Kiemelt feladatuk a mezőhegyesi félvér lovak tenyésztése – a fajtát sporteseményeken szerzett tapasztalataikkal igyekszenek tökéletesíteni.

A gazdákon múlik a fogoly sorsa

Őshonos, vadászható apróvadfajunk populációjának drasztikus csökkenése lassan eléri azt a stádiumot, ami után szükségessé válhat a faj védetté nyilvánítása. Meglehet, a következő vadászgenerációnak már csak a vadászirodalom szemelvényiből lesz sejtése, hogyan is zajlott egy fogolyvadászat.