A hosszan tartó szárazság már a kertészeti növények fejlődésében is érezteti hatását. Ez különösen a szabadföldi zöldségfélék esetében jelentkezik, ha másként nem is, de szükségszerűvé vált a gyakoribb öntözés. Ha ez elmarad – főként az apró magvú növényeknél –, szavatolhatók a kelési problémák. A másik alapvető probléma, hogy
a preemergens gyomirtások is hatástalanok maradnak, ha nem juttatunk ki 15-20 milliméter bemosó öntözővizet.
A tartós szárazság és az átlagosnál melegebb idő hatására a növények előrébb tartanak a 
fejlődésükben, de a kártevők is hamarabb és intenzívebben rajzanak. Az áprilisi és májusi cserebogár már 2-3 hete rajzik, mellette a keleti gyümölcsmoly rajzása vált igen intenzívvé. A napi fogás helyenként akár a 100 darabot is eléri. Most még csak a növények hajtásai vannak veszélyben, de hamarosan a kajszi gyümölcsei is elérik azt a méretet, mely alkalmas lehet a tojásrakásra.
A szilvamoly- és az almamoly-feromoncsapdák is fogtak már néhány lepkét, de a főrajzás még várat magára.
Figyeljük a rajzás ütemét a pontos védekezés időzítése céljából.
Már most igen aktívak a sodrómolyok. Nem válogatnak a tápnövényekben, szinte minden növény hajtáscsúcsába belekóstolnak. Az összesodort és pókhálós szövedékű levelek védelmében károsítanak. Most még csak a leveleket veszélyeztetik, a nyár folyamán viszont a termések felületét is megrágják, különösen, ha azok egymáshoz érnek vagy levéllel takartak.
Különösen meglepő, hogy rajzik a tarka szőlőmoly. Védett fekvésben ugyan már arasznyi szőlőhajtások is láthatóak, de többségében még ennél sokkal fejletlenebb a szőlő.
Ennek ellenére viszont az első leveleken jól megfigyelhető a szőlő levélatkák által okozott levélkártétel, különösen néhány érzékenynek ismert szőlőfajtán. A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében atkaölő készítménnyel vagy legalább egy kénes kezeléssel kezeljük ültetvényünket, kivéve a kénre érzékeny fajtákat.
Az őszibarack-ültetvények egy része nem kapott rezes lemosó permetezést. Ezeken a fákon a szárazság ellenére már jól megfigyelhetők a tafrinás levélfodrosodás tünetei. Már nincs értelme a védekezésnek, ezek a levelek elszáradnak és lehullanak a fáról. A levélveszteség természetesen kihatással lesz a termés mennyiségére és minőségére.
A meggy és a cseresznye esetében is hasonló a helyzet, csak itt a meggy moníliás virág- és hajtásfertőzés tünetei jelentkeztek egyes érzékeny fajtákon.
Ha hervadó vesszőt és virágot látunk, azonnal vágjuk le a fáról, és permetezzünk a további fertőzés megakadályozása érdekében.
Részletes növényvédelmi előrejelzésért látogassák a www.magyarnovenyorvos.hu honlapot.
