0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 29.

Öntözés: létfontosságú, de nem egyszerű

Magyarországon köztudottan kevés az öntözött terület, így egyértelmű, hogy nagy szükség van az öntözés fejlesztésére. Ennek fontosságát még inkább aláhúzza, hogy az idei szezont megelőzően annyira csapadékszegény volt az ősz és a tél, hogy míg korábban legalább a nyár kezdetéig megúszták a gazdák aszály nélkül, idén előbbre kellett hozni az öntözési idény kezdetét.

Ez fontos lépés volt, de a szakmai szervezetek fölhívták a figyelmet, hogy az öntözött területek bővítése érdekében hosszabb távú megoldásokra, például az adminisztrációs terhek és költségek csökkentésére is szükség van.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) legutóbbi jelentése szerint 2017-ben mintegy 69 ezer hektárt öntöztek Magyarországon. Az is kiderül, hogy

a meglévő vízkivételi lehetőségek e terület legalább hatszorosának – 436 ezer hektárnak – az öntözésére is alkalmasak lennének.

Víz tehát van, a gazdálkodókat azonban ösztönözni kell, elsősorban jogszabályi egyszerűsítésekkel, illetve „megfelelő beruházási környezet kialakításával”. Így jelentős elmozdulás, változás történhetne, az említett 69 ezer hektár ugyanis mindössze 2,5 százaléka a potenciálisan öntözhető területnek. Az Európai Unióban ez az arány 8,7, az Amerikai Egyesült Államokban pedig 13 százalék, vagyis bár Magyarország elmarad, a globális fölmelegedést, illetve a csapadékmennyiség csökkenését láthatóan a világ más területein sem követi automatikusan és olyan mértékben az öntözött területek kiterjesztése.

A téma fontosságát jelzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) február végén közzétett, 330 pontos versenyképességi programjában külön kitér arra, hogy az öntözött területek arányának emelése és a rendelkezésre álló vízkészlet hatékony fölhasználása hozzájárulna az agrárium versenyképességének növekedéséhez és csökkentené teljesítményének változékonyságát. Ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő minőségű mezőgazdasági infrastruktúra – jegyzi meg az MNB.

Mivel az öntözés alapkövetelménye a vízjogi engedély, elsősorban annak megszerzését kellene egyszerűsíteni. Az agrárkutató megjegyzi, hogy az jelenleg olyan bonyolult, hogy az azzal járó adminisztratív terhet a kisvállalkozások már nem hajlandók fölvállalni, ezért gyakran meg sem próbálnak legálisan vízhez jutni.

Pedig erre mind nagyobb szükség lenne: az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) adatai szerint a téli hónapok csapadékösszege 26 százalékkal maradt el az 1981–2010 közötti telekétől.

Az egyébként sokéves átlagban is a legszárazabb januárban a várt csapadéknak az idén csupán a 40 százaléka hullott, majd a február is rendkívül enyhe és száraz volt. Ráadásul már az ősszel, októberben és novemberben is nagyon kevés esett.

Eddigi könnyítések

A jelenleg rendkívül szerteágazó engedélyezési eljárásban akár több év is eltelhet az összes engedély beszerzéséig, egy fontos könnyítés azonban már az idén hatályba lépett.

2019. január elsejével megváltozott ugyanis a vízügyi szabályozás, így a korábbi öt év helyett már akár húsz évre is kaphat vízjogi engedélyt az öntözni szándékozó gazdálkodó. A vízjogi engedélyek kiadásában részt vevő talajvédelmi hatóság a talajvédelmi tervek alapján öt évre ad szakhatósági állásfoglalást. Ehhez igazodott a vízügyi hatóság által kiadott vízjogi üzemeltetési engedély hatályossága is. 2018 őszén megjelent a hazai vízgazdálkodás öntözési célt szolgáló fejlesztési javaslatairól szóló kormányhatározat, amelyben a kamarának közreműködő szerepe van.

A kormányhatározat egyebek között előirányozta, hogy

az öntözésben érintett Belügyminisztérium és az Agrárminisztérium a talajvédelmi szabályozás szempontjából vizsgálja fölül a vízjogi engedélyezést, és tegyen javaslatot a hosszú távra szóló öntözési vízjogi engedély feltételrendszerére.

Ennek eredményeként a gazdák akár húsz évre is kaphatnak vízjogi engedélyt az öntözéshez. Az engedély érvényessége függ a vízkészlet hosszú távú rendelkezésre állásától és/vagy a környezetvédelmi és természetvédelmi szakhatóság állásfoglalásától.

Nem közvetlenül az öntözéshez, de az aszályok miatti kárenyhítéshez kapcsolódó változás, hogy 2017-ben a jelentős aszálykárokra tekintettel megváltoztatták az aszály definícióját is, hogy a gazdák enyhébb feltételek mellett juthassanak biztosításhoz. Az új definíció már nemcsak a lehullott csapadékmennyiség alapján állapítja meg az aszályt, hanem a mért hőmérsékletet is figyelembe veszi. Enyhítettek a kárenyhítő juttatások feltételein is, elég, ha a 15 százalékot meghaladó hozamérték-csökkenés már növénykultúra-szinten teljesül. Így a termelőknek sokkal szélesebb köre juthat kifizetéshez, korábban ugyanis üzemi szinten kellett igazolniuk a kárt – tájékoztatott a Water&Soil Kft. a hozzánk eljuttatott közleményében.

Előbb kezdődhetett

A legalább öthónapos gyenge csapadékátlag következményeként március közepétől több szakmai szervezet is kérte, hogy az öntözési idény április 15. helyett korábban indulhasson. A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács március 22-i közleményében arra hívta föl a figyelmet, hogy a Dél-Alföldön több ezer hektár vetését és kelését lehetetleníti el a rendkívüli aszály. A március végi napokban kezdték ugyanis a zöldborsó, a mák, az olajretek és a spenót vetését, de öntözés nélkül nincs esély arra, hogy ki is keljenek a magok – hívták föl a figyelmet.

Farkas Sándor, az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára már március végén bejelentette, hogy a klímaváltozáshoz és a gazdálkodók igényeihez igazodva március 1-jétől október 31-ig tart az öntözési idény az eddigi április 15-től szeptember 30-ig tartó időszak helyett. Ez azt jelenti, hogy az öntözési idényben az állam 2019-ben átvállalja az alapdíj 70 százalékát, és a gazdáknak 30 százalékot kell megtéríteniük.

Ez az intézkedés egyértelműen hasznos, ám csupán tűzoltás, hiszen nagyon kevés az öntözött terület. Kérdés, hogy mi lesz a többivel?

A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (MOSZ) április elsejei közleményében éppen ezért további, az öntözést hosszabb távon segítő intézkedéseket sürgetett. Javasolta, hogy érdemben csökkentsék az öntözéshez kapcsolódó adminisztrációs terheket és költségeket, illetve, hogy gyorsítsák föl a vidékfejlesztés keretében meghirdetett, hosszú ideje húzódó öntözési pályázatok elbírálását, és a már megvalósult beruházások utáni kifizetéseket. Szerintük a kárenyhítési alap már az eddigi károk fedezésére sem lesz elég, ezért azt javasolták, hogy a kamara jégkár-elhárítási költségeit ne innen finanszírozzák. A gazdák kárának megtérítése elsődleges, ennek érdekében az alap állami feltöltését kezdeményezték.

Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke az MTI-nek április elején elmondta, hogy az aszály kedvezőtlenül érinti a gyümölcs- és zöldségtermő területeket, 120-160 milliméter csapadék hiányzik ugyanis a talajból. Apáti Ferenc, a FruitVeB alelnöke szerint idén a kajszi- és az őszibarackot kivéve a tavalyinál szerényebb, nagyjából közepes termés várható a tavalyi kevés csapadék és az idei aszályos tavasz miatt. Az öntözött ültetvényekben kevesebb problémát okoz a csapadékhiány.

Március közepétől elindult a korai zöldségek és a vöröshagyma vetése, április közepétől a többi szabadföldi zöldségé. Ha a vetés után 7-10 napon belül nem kapnak csapadékot az elvetett magvak, akkor a talaj fölső részének szárazsága miatt nem kelnek ki. A korai vetésű zöldségek a zöldborsó kivételével 70-80 százalékban öntözhetők.

Az öntözési idény előrehozása segít valamelyest, de szerintük is hosszabb távon is életképes megoldásokra, az öntözhető terület kiterjesztésére lesz szükség. Ez azonban a szabályozáson kívül más tényezőktől is függ.

Nem csak a szabályozás

Az AKI már említett, átfogó tanulmánya szerint az öntözött területek bővítését Magyarországon nem csupán a vízjogi engedélyezési rendszer bonyolultsága, hanem a rövidtávú bérleti szerződések, a szétaprózott birtokstruktúra, a termelői együttműködés hiánya, a nehezen hozzáférhető, nem megfelelő mennyiségű öntözővíz, valamint a fejlesztéshez szükséges források hiánya is gátolja.

Ám hiába egyszerűsödik például az engedélyezés, ha a birtokstruktúra vagy épp a termelői együttműködés hiánya ellehetetleníti a fejlesztéseket.

Az adminisztratív terhek csökkentésének hatékony eszköze lehet az elektronikus ügyintézés bevezetése – olvasható az AKI tanulmányában.

Az egyszerűsítés és a szemléletváltás iránt a kormány is elkötelezett, a szaktárca vezetője tavaly szeptemberben az egyik legfontosabb mezőgazdasági feladatnak nevezte az öntözésfejlesztést. Feldman Zsolt, a tárca mezőgazdaságért felelős államtitkára márciusban számszerűsítette a kormányzati célt, amely szerint 2024-ig 100 ezer hektárral, vagyis több mint a kétszeresére kell növelni az öntözhető területek nagyságát. A kormány a következő tíz évben összesen 170 milliárd forintot biztosít az öntözéshez kapcsolódó állami főművek fejlesztésére, a Vidékfejlesztési Program pedig 19 pályázattal, összesen 303 milliárd forint keretösszeggel támogatja jelenleg a gazdálkodók beruházásait.

Az államtitkár is szükségesnek mondta a vízjogi engedélyezés egyszerűsítését, ezenkívül az önkéntes termelői öntözési közösségek alakításának ösztönzését, valamint az oktatás, a tudomány és a kutatás eredményeinek széles körű fölhasználását a vízgazdálkodásban.

Várhatóan 2019 első félévének végén kezdi meg működését a nemzeti öntözési központ,

amely Feldman Zsolt januári bejelentése alapján a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központon (NAIK) belül működik majd. A tárca megkeresésünkre egyelőre nem árult el konkrétumokat a várható adminisztratív könnyítésekkel kapcsolatban. Azt kérték, hogy kérdéseinket az öntözési központ elindulása után tegyük föl, várhatóan tehát a második félévben lehetnek konkrétumok a változásokkal kapcsolatban.

Papp Gergely, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) szakmai főigazgató-helyettese egy februári fórumon arról beszélt, hogy a kamara javaslatára az engedélyezési eljárás egyik legfontosabb dokumentumát, az – akár több száz hektárt ellátó – öntözőfürtökre vonatkozó elvi vízjogi engedélyt a nemzeti öntözési központ váltaná ki, majd adná tovább a gazdálkodóknak.

Mire mennyit?

Az aszály az egyik legfőbb probléma a magyar mezőgazdaságban, a tavaszi fagykárok mellett aszálykárra fizették ki a legtöbb kárenyhítő juttatást – írja a Water&Soil az AKI adataira hivatkozva.

Az idei első hónapok kiemelten aszályosnak mutatkoztak: az Agrárminisztérium április 5-i közleménye szerint az előző időszak csapadékszegény időjárása miatt 2019-ben a termelők már közel 550 aszálykárt jelentettek be, mintegy 24 ezer hektárra. Az előző év hasonló időszakáig aszálykárra csupán egy kárbejelentés érkezett 41 hektárra. Az idei év eleji csapadékszegény időszakban az Agrárminisztérium által az elmúlt években folyamatosan fejlesztett agrárkár-enyhítési rendszer nyújt segítséget – közölte a szaktárca.

A gazdálkodók is

Az időjárásra nincs megoldás: ha aszály van, akkor aszály van, így az aszálykárok mérséklésében fontos szerep jut az öntözésnek. A NAK tavaly lezárt vízigény-fölméréséből is kiderült, hogy a gazdák is szeretnének minél nagyobb területet – összesen csaknem 380 ezer hektárt – öntözni.

A már most is öntözött területekhez képest a jövőbeni öntözési igények is nagyjából ugyanabban a négy megyében merülnek föl, ahol jelenleg is számottevő az öntözött területek aránya,

de a területarányok eltérnek. Legnagyobb területaránnyal Hajdú-Bihar megye (38,6%) rendelkezik, azt követi Békés megye (18,2%) majd Jász-Nagykun-Szolnok (16,9%), végül Csongrád megye (10,1%).

Az AKI minden év júniusában teszi közzé a megelőző esztendőről szóló öntözési jelentést, most a legutóbbi, a 2017-es adatok állnak rendelkezésre. Ezekből kiderül, hogy tavaly 69 195 hektáron 124 millió köbméter vizet juttattak ki. A megöntözött terület négyötöde az Alföldön található, oda jutott a kiöntözött vízmennyiség 83 százaléka. A többi öt régióban átlagosan 2611 hektárnyi területen öntöztek, régiónként 1-10 millió köbméter vizet fölhasználva.

Az öntözött területnek csaknem a 93 százalékát felszíni vízzel, 6,7 százalékát pedig a felszín alatti vízzel öntözték.

Mi lenne, ha…?

900 milliárd forintot meghaladó többletjövedelem és több mint egymillió tonnával nagyobb termés – röviden összefoglalva ennyit profitálhatnának a gazdálkodók akkor, ha jelentős beruházással bővíteni lehetne az öntözött területek nagyságát Magyarországon.

Az AKI átfogó öntözési tanulmányában azt is megállapította, és konkrét számításokkal is alátámasztotta, hogy gazdaságossági szempontból akár 1,2 millió hektárt is érdemes lenne öntözni. Ez csaknem tizennyolcszorosa a jelenlegi 69 000 hektárnak.

Tagadhatatlan, hogy ennek nem csekély a beruházási vonzata. Az AKI számításai szerint 420-486 milliárd forintot kellene költeni, de egy ilyen beruházás 901-966 milliárd forint többletjövedelmet teremtene. Az összes növénykultúrát figyelembe véve 10 év alatt 827-887 ezer forintot hozna hektáronként. A legmagasabb megtérülést az AKI számításai szerint a gyümölcsösökben lehetne elérni: mintegy 10,5 millió forintot hektáronként.

Az öntözött területek 1,2 millió hektárra történő bővítésével még a felét sem érnénk el a potenciálisan öntözhető növényekkel hasznosított területnek, ugyanakkor jelentős elmozdulás lenne a jelenlegi 2,5 százalékos arányról.

Az, hogy akár 1,2 millió hektár is öntözhető lenne, inkább gondolatkísérletnek jó, hiszen az ehhez szükséges több mint 400 milliárd forint nem terem meg csak úgy a költségvetésben: a 2018-as büdzsé kiadási oldalát tekintve az idei egészségügyi kiadások szűk harmadának felelne meg egy ilyen öntözési beruházási tétel.

Az AKI beruházás-gazdaságossági számításai alapján összesen csaknem 400 ezer hektárt lehetne gazdaságosan öntözni: felszíni vizekből 337 ezer, felszín alatt vizekből pedig 45 ezer hektárt. A számítások során figyelembe vették az öntözés beruházási és üzemeltetési költségeit, illetve a talajadottságoktól, az aszály előfordulásától, valamint a domborzati viszonyoktól függő többletjövedelmet. Fontos megjegyezni, hogy a teljes mezőgazdasági vízigényt csak részben képesek fedezni a magyarországi vízkészletek, amelyek az agrárkutató becslése szerint összesen 382 ezer hektáron tesznek lehetővé öntözést.

Az öntözési beruházásoknak köszönhetően összesen 1,1 millió tonnával – 136 milliárd forinttal – nagyobb termést könyvelhetne el az ágazat. Az AKI legutóbbi, még a 2017-es évre vonatkozó öntözési jelentéséből is kitűnik ugyanis, hogy minden növénynél egyértelműen magasabb a terméshozam öntözéssel.

Forrás: Kertészet és Szőlészet