A kék galamb tollszínezete kékesszürke, szárnyain húzódó fekete szalag jól kivehető. Nyakának oldalán zöld ércfény ragyog, ami közelről látható igazán.
A vadgerlétől, balkáni gerlétől és örvös galambtól eltérően, akik fák és bokrok ágain építik fészküket, addig a kék galamb ha teheti, a fekete harkály által készített odúkat használja, vagy öreg fák üregeiben korhadásaiban költ.
Vonuló madárként első példányai februárban jelennek meg hazánkban, és egészen novemberig itt tartózkodik, de előfordul, hogy áttelel. Hazai költőállomány 5000-10.000 párra tehető. Ha kedvezőek az időjárási körülmények már márciusban tojást rak. Évente 2-3 fészekaljat nevelnek fel, a fiókákat begytejjel, majd puhított magokkal etetik. A többszöri tojásrakás azt eredményezheti, hogy a tojó a korábbi fészekalj kirepülése előtt már lerakja az új tojásokat. Ez egy tágasabb odúban megoldható, ellenkező esetben a következő fészekalj felnevelése egy közeli, másik odúban történik
Mezőgazdasági környezetben a kék galambbal nem találkozhatunk, inkább erdősült területen, viszont a modern erdőgazdálkodásban nem találja a helyét, mivel az öreg fákat felszámolják, a helyére ültetett fiatalos pedig nem kedvez a kék galamb költő- és élőhelyének.
Németországban, és Nyugat-Európa más országaiban mesterséges fészekodúkat helyeznek ki, amit a kék galamb örömmel elfogad. Ennek a módszernek a segítségével a madár olyan helyen költhet, ahol kevés vagy egyáltalán nincs fészkelő hely. A fajt 1971-től védetté nyilvánították, természetvédelmi értéke 50.000 forint.
