Back to top

Az őrségi sajt: egy kiváló helyi termék története

Korábban nem foglalkoztak az Őrségben sajtkészítéssel, azonban az elmúlt évtizedben megváltozott a helyzet, kialakult egy új helyi termék, az őrségi sajt. Ma már minőséget képvisel, s minden adottság megvan ahhoz, hogy egy új márkával gazdagodjon a hazai sajtválaszték, munkát teremtve a kiskörzet gazdálkodóinak.

Mezei Sándor Kós Károly díjas építészmérnök, aki Magyarszombatfán született, látva a tájegység munkanélküliségét az 1990-es években elhatározta a kecskesajt készítést szervezett formában. Kellő segítség, anyagi lehetőség, hozzáértés hiányában sajnos nem sikerült.

A 2000 évek elején, amikor idekerültem Magyarszombatfára, itt kezdtem német nemesített barna kecskéket tartani. A kifejt tejből sajtot készítettem Ezért nem igen vettek komolyan. Nem is adtak neki sok időt, hogy itt maradok, mert – ugyan már ki jön az Őrségbe sajtért. Aztán szépen sorban kezdtek mások is kecskéket tartani és a kifejt tejből eleinte fűszerekkel, darabolt hagymával, fokhagymával ízesített gomolyát kezdtek készíteni az asszonyok. Először csak a családnak, aztán a szomszédoknak.

Igazán nagy lökést az őriszentpéteri gazdapiac megindulása jelentett. Szombatonként eleinte félve a kritikától, csak óvatosan más termék mellett megjelentek a házi sajtok is. Először a kecskesajtok… Nemsokára felcsillant a szemük a tehéntartóknak is. Akik szintén neki lódultak a sajtkészítésnek, készülnek a tehénsajtok is

Ma már széles választéka van az őrségi tejhaszonnak, 5-6 sajtkészítő is árusítja a termékeit szombatonként. Így a szombatonkénti őriszentpéteri piac hírét a nyári turista szezon máshová is elvitte. Budapestre is elkerült az őrségi sajtok híre, nem kis örömünkre.

Persze vannak nagyon jól sikerült és kevésbé sikeres sajtkészítők. De az idő előre halad­tával náluk is érezhető a tapasztalattal együtt javuló sajt minőség. Kiemelve néhányat a sok sajtkészítő közül közül: A fiatal belga pár, Leen és Wouter, akik utánozhatatlanul finom goudát, hegyi sajtot készítenek. Belgiumból telepedtek ide a Vend-vidékre. Sajtjaik három hónapos érlelés után kerülnek piacra. Jersey teheneik vannak, és azok tejéből készítik. Az érleléstől sárga sajtok, nem csak gyönyörű látványt nyújtanak, hanem rendkívül ízletesek. Érezhető a kidolgozott sajttészta, amint az ember szájába veszi, szinte elolvad. Átadva azt a kellemes aromát, amelyet csak érlelt sajt tud nyújtani a fogyasztójának. Ismerve hazájuk sajtválasztékát, újabb ízletes tehénsajtokkal lepik meg a vásárlókat. Most éppen a csalán levéllel ízesített tehénsajtokat készítenek a vevők nem kis örömére. Ugyan az első 2 és 2,5 kg-os sajtok még csak az érlelés fél idejénél (1,5 hónap) tartanak, de máris gyönyörű látvány, ahogy az érlelt sajtok sorakoznak az állványokon.

Raclettet én is készítettem a goudából, amely ugyancsak ízletes gourmet falatnak bizonyult.

Ide kell sorolni a Rácz család tejtermékeit is, akik sajtot, túrót, tejfölt hoznak az ŐRI–PIAC-ra. De más házi készítésű termékeik is vannak. Igaz, még kevesen próbálkoznak a sajtok érlelésével, de a tendencia ebbe az irányba mutat. Az Őrség domborzati, éghajlati viszonyai igen csak segítenek a sajtkészítőknek, mert a páratartalom, viszonylagosan egyenletes hőmérséklet teszi lehetővé a más tájakhoz viszonyítva könnyebb és kiválóbb közötti sajtérlelést. Már pedig jövője az érlelt sajtoknak van. Hosszabb ideig eltarthatók, ízletesebbek, a sajt ízt lehet inkább élvezni, nem pedig a hozzákevert adalékanyagot, fűszerező anya­got (paprika, bors stb.).

Persze vannak emberek, akiket a név vonzott ide – őrségi sajt. Bár semmilyen szintű kötödésük nincs az Őrséghez, mégis itt készítenek sajtot, hogy könnyebben, vagy egyáltalán el tudják adni.

Tehát fogalom lettünk. Nem gond számukra, hogy 50–200 km-t autóznak, hogy őrségi sajtjuk lehessen. Baj az, amikor ezzel a hosszú idő alatt megszerzett névvel visszaélnek, lévén nem kistermelői sajtok.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/3 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem kell a műanyag - tészta és rizs újratöltő állomást tesztel az Aldi

Az áruházlánc új rendszert tesztel a műanyag hulladék csökkentésére azzal, hogy csomagolásmentes tészta- és rizstermékek értékesítésébe kezd, mely a kimért zöldség és gyümölcs árusítás folyamatához hasonlóan működik.

Kevesebb sört adott el, de megtartotta munkavállalóit a Borsodi Sörgyár tavaly

Az előző, rendkívül sikeres évtől ugyan elmaradtak tavaly a Borsodi Sörgyár eredményei, de a társaság minden munkavállalóját meg tudta tartani a koronavírus-járvány okozta kihívások ellenére - közölte a cég az MTI érdeklődésére.

Húsz-huszonötszázalékos drágulás jöhet a hús árában

Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni.

A magyar pékeknek is jó, ha a baguette a világörökség része lesz

A francia kulturális minisztérium benyújtotta pályázatát az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO), hogy a baguette-t, a ropogós héjú hosszúkás francia fehérkenyeret vegyék föl a világörökségi listára. A Magyar Pékszövetség támogatja a francia kezdeményezést, mivel már maga a a tény is ráirányítja a világ figyelmét a bagetten keresztül a pékekre.

Termőföldtől az asztalig újratöltve - Az adat és az élelmiszer jövője

A járvány megmutatta, hogy a globális élelmiszerlánc törékeny - és ennek egy fő oka, hogy sok esetben átláthatatlan, miként kerül az emberek asztalára az élelmiszer. Ezen segíthet a blokklánc technológia. De mi is ez a blockchain és hogyan teheti az élelmiszertermelést, kereskedelmet és fogyasztást biztonságosabbá?

A Csatorna-szigetek marhái

A La Manche-csatornában fekvő Csatorna-szigetek nemcsak arról híresek, hogy Victor Hugo itt töltötte száműzetését, de innen származnak a világ legkiválóbb tejelő marha fajtái, a jersey és guernsey.

Ki lehet váltani az antibiotikumokat gyógynövényekkel?

Ma még az a napi rutin, hogy ha bármi probléma adódik az állatokkal, akkor antibiotikumot adnak nekik, de a kistermelőknek is számolniuk kell azzal, hogy előbb-utóbb korlátozzák ezek használatát. Dr. Mézes Miklós akadémikust, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem tanárát, a Takarmánybiztonsági tanszékvezetőjét kérdeztük a Kistermelők Lapja áprilisi számában.

Megélhetés és küldetés

A Zala megyei Boncodföldén működő EzerJóFű vállalkozás a sokak által követett gazdasági több lábon állást nagyon sok lábon állássá fejlesztette tovább, legalábbis ezt mutatja termékeik száma és sokszínűsége.

FAO-magyar együttműködés a fenntartható élelmezésért

A világ élelmezési rendszereinek fenntarthatóvá alakítása nemcsak a FAO számára fontos, hanem összhangban áll a magyar nemzeti érdekekkel is. Erről Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára videokonferencia keretében egyeztetett az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgató-helyettesével, Vlagyimir Rahmanyinnal.

Értéktőzsde: Emelkedő gabonaárak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a március 31. és április 8. közötti tőzsdenapokon a takarmánykukorica (ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica) májusi jegyzése 75 000, a november–decemberi 60 000 forint/tonna volt. A termény a júliusi tőzsdei elszámolóára 1300 forinttal 75 000, a 2022. márciusi 1500 forinttal 60 500 forint/tonnára csökkent.