0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. április 19.

Kis Miklós Zsolt: nem tudjuk elfogadni az agrárforrások csökkentését

Az európai uniós Közös Agrárpolitika (KAP) következő időszakra meghatározott céljaival egyet lehet érteni, de annak eszközeit, és az agrárforrások bizottsági javaslatban szereplő csökkentését nem tudjuk elfogadni - mondta Kis Miklós Zsolt, az Agrárminisztérium (AM) vidékfejlesztésért felelős államtitkára hétfőn Budapesten a HaszonAgrár "Fókuszban: Közös Agrárpolitika 2020" című konferenciáján.

A Közös Agrárpolitika jövőjével kapcsolatban azt mondta: az alapvető célokkal – fenntartható gazdálkodás, versenyképesség és hatékonyság növelése, a generációváltás feltételeinek megteremtése, környezetvédelem – egyet lehet érteni, de kérdés, hogy ezekhez milyen eszközök társulnak. „Inkább eszközvitában vagyunk az Európai Bizottsággal”, mert a tervek szerint a költségvetésből az eddiginél kisebb összeget szánnak a mezőgazdaság támogatására, és a KAP költségvetése jelentősen csökken.

Nem tudjuk elfogadni a bizottsági javaslatban szereplő csökkentéseket, mert a támogatások elvonásának módszertana is megváltozna,

ez pedig nemcsak az alaptámogatásokat érinti, hanem minden, az első pillérből kifizetett közvetlen támogatást is, vagyis például az állattenyésztéssel, ipari zöldségek termelésével, gyümölcstermesztéssel foglalkozó, közepes méretű családi gazdaságokat is – emelte ki. Készülni kell arra az időszakra, amikor kevesebb forrás áll rendelkezésre, így például olyan beruházásokat kell eszközölni, amelyek hosszabb távon is javítják az eredménytermelő képességet.

A következő időszak agrárpolitikáját ahhoz a kormányzati célhoz rendelik hozzá, hogy a magyar gazdaság növekedése tartósan 2 százalékkal haladja meg az uniós növekedési átlagot.

A tárca 2019-ben ismét növekedésre számít az agráriumban, már csak azért is, mert 2019-re sok olyan beruházás meg fog valósulni, amit többek között az 1300 milliárd forintos keretösszegű Vidékfejlesztési Programból támogatnak.

A következő időszak prioritásait rögzítve elmondta: fontos, hogy a gazdasági növekedés ne lassuljon, legalább a jelenlegi szinten maradjon meg, és kiemelten fontos, hogy a gazdák jövedelme is stabilizálódjon, és kompenzálhatja a természet, valamint a klímaváltozás okozta károkat. A most megvalósuló beruházásoknak egy közvetett hatása is lesz: egyre hatékonyabban termelnek majd az agrárvállalkozások nemcsak az állattenyésztésben, hanem a kertészetben, növénytermesztésben is.

Remélik, hogy a jelenleg 4 nagy növényen alapuló növénytermesztési struktúra részben megváltozik, ehhez pedig elengedhetetlen az öntözés. Emlékeztetett arra, hogy 2019-től évi 17 milliárd forintot fordítanak öntözésfejlesztésre a következő 10 évben, amikor az a cél, hogy folyamatosan növekedjen az öntözött terület aránya, és aki eddig nem tudott öntözni, az is tudjon.

Kis Miklós Zsolt a prioritások között említette az osztatlan közös területek megszüntetését: az erről jogszabály ősszel kerül a parlament elé, és a birtokstruktúrában is érdemi változást hoz majd.

Viski József, az agrártárca vidékfejlesztési programok végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára emlékeztetett arra, hogy a dátumokat tekintve egy év van hátra a 2014-2020-as Vidékfejlesztési Programból, de az irányító hatóságnak 2023-ig kell elszámolnia az Európai Bizottság felé azzal a mintegy 1300 milliárd forinttal, ami rendelkezésre állt.

A Vidékfejlesztési Program végrehajtásáról elmondta, hogy

eddig 74 pályázat jelent meg 1500 milliárd forintos keretösszeggel, ebből 1376 milliárd forintos kerettel 62 pályázatot zártak le. A keret egyharmadát, 446 milliárd forintot fizettek ki eddig a program keretében. A beérkezett 247.000 kérelem 76 százalékát támogatták.

A végrehajtással kapcsolatos aktuális feladat jelenleg a támogatott kérelmekhez kapcsolódó előigénylések ügyintézése, a közbeszerzések jogi és műszaki utóellenőrzése, valamint a támogatott kérelmekkel kapcsolatos változás-bejelentések ügyintézése.

A vidékfejlesztési támogatásokkal kapcsolatban az a magyar érdek, hogy megőrizzük a vissza nem térítendő támogatások túlsúlyát, valamint hogy a beruházási támogatások továbbra is hangsúlyosan jelenjenek meg – emelte ki a helyettes államtitkár.

Viski József is azt mondta, cél, hogy az új pénzügyi ciklusban fontos hogy, ha növelni nem is tudjuk a Magyarország rendelkezésére álló – a jelenlegi tervek szerint 939,5 milliárd forint – összeget, legalább ne csökkenjenek a források.

Egy-két átmeneti évre kell felkészülni az Európai Parlamenti választások, az Európai Bizottság összetételében történő változások miatt. Ez megakasztja a pénzügyi folyamatokat,

és érinteni fogja a következő évek pénzügyi tervezését.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság