Back to top

Újjáélesztett sertés agy - jön a zombi malacok kora?

Amerikai tudósok elpusztult sertések agyát élesztették újra részlegesen, pár órával a halál beállta után. A figyelemre méltó sikeres kísérlet az Egyesült Államok számos tudományos intézetében végzett kutatómunkának eredménye.

A tudósok, a sertés agy néhány részének szerkezeti és működési sejtfunkcióit állították vissza, oly módon, hogy egy oxigénben gazdag folyadékot keringtettek a szerven keresztül.

A sikeres kísérlet érdekében a kutatók harminckét sertés agyát használták fel, amelyeken a BrainEx nevezetű rendszert alkalmazták, ami oxigénben gazdag "vért" pumpált az agyakon keresztül.

Korábbi kutatások alkalmával a Yale Egyetemen dolgozó Dr. Nenad Sestan és csapata azt tapasztalta, hogy az eltávolított agyszövet még a halál utáni órákban is mutat elektromos aktivitást. Így, ezt a felfedezést vették alapul és vágtak bele a kísérletbe.

A sejtfunkciók helyreállítása a sertés agyban

A Nature nevű nemzetközi tudományos magazinban megjelent cikkben, a kutatók leírták, hogy széles körben ismert az a tény, hogy

a nagy emlősök agya - az embereket és a sertéseket is beleértve - nagyon érzékenyek a véráramlás megszakítására és az oxigén szint csökkenésre.

A tanulmány bemutatja a mikrokeringés helyreállítását és fenntartását, illetve a sértetlen sertés agy ex vivo, normál testhőmérsékleti körülmények közötti molekuláris és sejt funkcióit a halál utáni négy órában.

A kutatók ismertették, hogy kifejlesztettek egy "testen kívüli pulzáló vérátömlesztő rendszert és egy hemoglobin alapú, sejtmentes, kicsapódásra nem képes, echogén (ultrahangot visszaverő) sejtvédő perfúziót (átöblítést), ami támogatja a felépülést az oxigénhiányos állapotból és csökkenti az ismételt átáramoltatással okozott sérüléseket, meggátolja az ödéma kialakulását és metabolikusan támogatja az agy energia szükségletét.

A sertések nem nyerték vissza az öntudatukat

A kutatók hozzátették, hogy a sikeres kísérlet nem jelenti azt, hogy az állatok visszanyerték a tudatukat, illetve bármilyen szintű agyi funkciójukat- csak azt mutatja meg, hogy sejtaktivitás lépett fel az elmúlás után. Ellentétben a halál beállta után tíz órán keresztül egyedül hagyott sertés agyakkal, azok, amelyeket hat óráig a BrainEx rendszerhez csatlakoztattak, nem bomlottak le, sőt az így kezelt szervek sejtjei és neuronjai hasonló vagy jobb állapotban maradtak, mint az egy órával a halál után vizsgált sertés agyak.

A kutatók eredményei nagyon érzékeny területet érintenek. Fennáll a lehetőség, hogy az orvosoknak nagyobb esélye lesz megmenteni egy ember agyát, még akkor is, ha a szíve és a tüdeje már nem működik, ami azonban hatással lehet a szervek adományozásával kapcsolatos vitákra.

Forrás: 
pigprogress.net

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az olaj, ami javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében

Érdemes hozzáadni az étrendünkhöz ezt az olajat. Egy új kutatás megerősítette, hogy javítja a memóriát és segít a demencia leküzdésében.

Földi pokol, ahol nincs élet

Földünkön az élőlények, különösen a mikroorganizmusok, meglepő módon képesek alkalmazkodni a legextrémebb környezetekhez, de még így is van olyan hely, ahol nem tudnak életben maradni.

ASP: egyre közelebb Németországhoz, a dánok kerítést emeltek

Az afrikai sertéspestis elérte Németország határait Lengyelország felől. A dánok már most kerítéssel próbálják megvédeni a sertéseiket a kórral szemben. Hol lesz valójában a határ?

Szövetkeznek az ausztrál gazdák

Jelentős összeggel támogatja az ausztrál kormány a mezőgazdasági szövetkezetek létrehozását. A halászatok és a mezőgazdasági termelők már léptek ebbe az irányba.

Kitiltották az argentin húsokat, mert növekedésserkentőt találtak bennük

Az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet több argentin és paraguayi húsüzem termékeit kitiltotta, miután ractopamin növekedésserketőt találtak import termékeikben. Jelenleg az sem kizárt, hogy nem csak egyes cégek, hanem a két dél-amerikai ország teljes marhahúságazata ellen korlátozásokat vezetnek be.

Nincs annyi bárány az országban, amennyire igény lenne

Bár minden korábbinál nagyobb kereslet lenne a karácsonyi exporthoz magyar bárányokra, sok hazai állattartó mégsem tudja kihasználni a lehetőséget. A részletekről Kukovics Sándor, a Juh és Kecske Terméktanács ügyvezető igazgatója számolt be.

December közepétől beadható a sertés állatjóléti kérelem

A 2020-ra vonatkozó sertés állatjóléti támogatási kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány és közlemény már megtalálható a Magyar Államkincstár honlapján. Beadható december 15. és 31.között!

Csirkebumm a lengyeleknél

Rekordokat dönt a csirkeágazat Lengyelországban: októberben 122 millió naposcsibe került a tenyésztőkhöz. A szárnyalást csupán a feldolgozóüzemek kisebb kapacitása állíthatja meg.

Bagolylepkehelyzet: Voltak is, lesznek is

A hazai kártevőlepke-fauna egyik legnépesebb családja a bagolylepkék, azonban csupán néhány faj okoz közülük gazdaságilag komoly károkat, a többi ilyen szempontból közömbös. Az idén eléggé meggyűlt a bajuk a gazdálkodóknak mind a vetési, mind a gyapottok-bagolylepkével, és minden jel arra utal, hogy jövő tavasszal ismét átlagosnál nagyobb károsítás várható.

A leginnovatívabb cégeknek adnak teret

A kutatás és fejlesztés terén úttörő szerepet betöltő vállalkozásokat keresik az immáron 28. alkalommal meghirdetett Magyar Innovációs Nagydíj Pályázat révén. Az idei kiírás ismertetésén elhangzott, jövőre az állam 32 milliárd forinttal több forrást biztosít majd K+F programokra.