Back to top

Újjáélesztett sertés agy - jön a zombi malacok kora?

Amerikai tudósok elpusztult sertések agyát élesztették újra részlegesen, pár órával a halál beállta után. A figyelemre méltó sikeres kísérlet az Egyesült Államok számos tudományos intézetében végzett kutatómunkának eredménye.

A tudósok, a sertés agy néhány részének szerkezeti és működési sejtfunkcióit állították vissza, oly módon, hogy egy oxigénben gazdag folyadékot keringtettek a szerven keresztül.

A sikeres kísérlet érdekében a kutatók harminckét sertés agyát használták fel, amelyeken a BrainEx nevezetű rendszert alkalmazták, ami oxigénben gazdag "vért" pumpált az agyakon keresztül.

Korábbi kutatások alkalmával a Yale Egyetemen dolgozó Dr. Nenad Sestan és csapata azt tapasztalta, hogy az eltávolított agyszövet még a halál utáni órákban is mutat elektromos aktivitást. Így, ezt a felfedezést vették alapul és vágtak bele a kísérletbe.

A sejtfunkciók helyreállítása a sertés agyban

A Nature nevű nemzetközi tudományos magazinban megjelent cikkben, a kutatók leírták, hogy széles körben ismert az a tény, hogy

a nagy emlősök agya - az embereket és a sertéseket is beleértve - nagyon érzékenyek a véráramlás megszakítására és az oxigén szint csökkenésre.

A tanulmány bemutatja a mikrokeringés helyreállítását és fenntartását, illetve a sértetlen sertés agy ex vivo, normál testhőmérsékleti körülmények közötti molekuláris és sejt funkcióit a halál utáni négy órában.

A kutatók ismertették, hogy kifejlesztettek egy "testen kívüli pulzáló vérátömlesztő rendszert és egy hemoglobin alapú, sejtmentes, kicsapódásra nem képes, echogén (ultrahangot visszaverő) sejtvédő perfúziót (átöblítést), ami támogatja a felépülést az oxigénhiányos állapotból és csökkenti az ismételt átáramoltatással okozott sérüléseket, meggátolja az ödéma kialakulását és metabolikusan támogatja az agy energia szükségletét.

A sertések nem nyerték vissza az öntudatukat

A kutatók hozzátették, hogy a sikeres kísérlet nem jelenti azt, hogy az állatok visszanyerték a tudatukat, illetve bármilyen szintű agyi funkciójukat- csak azt mutatja meg, hogy sejtaktivitás lépett fel az elmúlás után. Ellentétben a halál beállta után tíz órán keresztül egyedül hagyott sertés agyakkal, azok, amelyeket hat óráig a BrainEx rendszerhez csatlakoztattak, nem bomlottak le, sőt az így kezelt szervek sejtjei és neuronjai hasonló vagy jobb állapotban maradtak, mint az egy órával a halál után vizsgált sertés agyak.

A kutatók eredményei nagyon érzékeny területet érintenek. Fennáll a lehetőség, hogy az orvosoknak nagyobb esélye lesz megmenteni egy ember agyát, még akkor is, ha a szíve és a tüdeje már nem működik, ami azonban hatással lehet a szervek adományozásával kapcsolatos vitákra.

Forrás: 
pigprogress.net

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egyre hosszabbak lesznek a hőhullámok

Egyre hosszabbra nyúlnak a nyári hőhullámok és velük együtt az extrém szárazság által sújtott időszakok is egyre hosszabbak lesznek, ami az emberi egészség mellett a mezőgazdaságra is negatívan hat majd – állapították meg kutatók a Berlini Humboldt Egyetem és az ugyancsak a német fővárosban található Éghajlatelemző Központ közös tanulmányában.

Öreg kecske nem vén kecske - Nem kell elkapkodni a selejtezést!

Valamelyik nap a legnagyobb közösségi oldal feldobott egy hét évvel ezelőtti képet egy előhasi szánentáli keverék anyámról. Már hét éve fejem, döbbentem rá, és remélhetőleg egy darabig még fogom is. - Pallagi Zsuzsanna írása.

Közelebb kerültek a sertéspestis elleni oltóanyag előállításához

Az afrikai sertéspestis (ASP) megállításán dolgoznak a kutatók világszerte. Nagy lépést tettek ennek érdekében az USA-ban, ahol a kormány megállapodást kötött egy oltóanyaggyártó céggel. Noha a vakcina még nem készült el, a tudósok közelebb kerültek a megoldáshoz.

Mi igaz a „banángeddonból”?

Évek óta tudott, hogy baj van banánügyben, de eddig sikerült elhessegetni a gondolatot azzal, hogy „másvalaki problémája”. Most viszont bizonyítottan felbukkant a komplett ültetvényeket kipusztító gombabetegség abban a térségben is, ahonnan gyakorlatilag egész Európát ellátják banánnal. Mennyire súlyos a helyzet? A német zöldség-gyümölcs kereskedők szövetsége azon felbuzdulva tett közzé egy banánpusztulás-kisokost, hogy már a helyi bulvármédia is felkapta a témát.

"Védőoltás" méhbetegségek ellen - egy felfedezés lehetőségei

A méhek egymás etetése során ismerik meg a lehetséges korokozók génjeit, melyek ellen aztán küzdeni is képesek. A kérdés, hogy ennek alapján "oltóanyagok" is létrehozhatóak-e a méhek egészségének védelmében.

Vírusokkal a Xylella ellen

A hollandiai Wageningen Egyetem és Kutatóközpont diákjai korunk legveszélyesebb növénykórokozója, a Xylella fastidiosa baktérium elleni szintetikus biológiai védekezés lehetőségét keresik. A témával nemzetközi kutatói versenyen is részt vesznek.

Ukrajnában bezárt az utolsó hízott libamájat előállító üzem

Az egyik weboldalon áprilisban megjelent egy rejtett kamerás videófelvétel Ukrajna egyetlen, hízott libamájat előállító telepéről. Az Egyesült Királyságban több étterem is úgy reagált erre, hogy étlapjáról levette a hízott libamájat.

Ötödével nőtt az élőmarhaexport

Júniusban a KSH tájékoztatása szerint – 2018 VI. hónap áraihoz viszonyítva – a vágósertés kilónkénti ára 94, a vágójuhoké 36, a vágómarháé 15, a vágóbaromfié 7, a nyerstejé pedig 6 forinttal drágult, a tojás ára stagnált. A gabona 6,5 százalékkal került többe.

500 millió méh pusztult el Brazíliában

Csak Rio Grande do Sul szövetségi államban 400 millió méhtetemet találtak, a méhészek négy államból jelezték a kolóniák tömeges pusztulását.

A fölmelegedéssel új kártevők jelentek meg

Az idén a mezőgazdaságban az időjárási károk minden fajtáját megéltük, szeszélyes váltakozásban. Nem csoda, hogy a debreceni FarmerExpo kertészeti tanácskozása az éghajlatváltozásról és annak következményeiről szólt. Előrejelzések szerint a hőmérséklet biztosan emelkedni fog, a csapadékmennyiség kevésbé változik, de a rövid, intenzív esők közt hosszabb száraz időszakok várhatók.