Back to top

Groot is segíthet a növények népszerűsítésében

Létezik egy kifejezés, amely a körülöttünk élő növényvilág alul értékelését jelenti, ez pedig a "növényi vakság".

A „növényi vakság” jelensége azt jelenti, hogy hajlamosak vagyunk, nem észrevenni a körülöttünk lévő növényvilágot. Ennek egyik oka az, hogy

az ember kevésbé képes azonosulni egy növénnyel, mint akár egy alacsonyabb rendű állattal.

Ezt a szakadékot hidalhatják át olyan kitalált növény karakterek, amelyek emberi jellemvonásokkal rendelkeznek.

Gondoljunk csak a Gyűrűk Urából ismert Entekre, Grootra a Marvel Univerzum szuperhősére, vagy Szűzanyóra a Pocahontasból, mind emlékezetes figurák, mert növényi létük mellett emberi tulajdonságokkal is rendelkeznek.

Most gondoljon egy állatra, amit utoljára látott. Emlékszik a színére, méretére, alakjára? Könnyen meg tudja különböztetni más állatoktól? Most ugyan ezt képzelje el egy átlagos növénnyel. Ha Önnél is az állatok mentális képei élesebbek, mint a növényeké, nincs egyedül.

A kisgyerekek egy állat esetében sokkal előbb felismerik, hogy élőlénnyel van dolguk, mint azt, hogy a növények is élő szervezetek.

Különböző tesztekkel bebizonyították, hogy az ember az állatok képeit sokkal gyorsabban elő tudja hívni, mint a növényekét. Ezt erősíti meg egy amerikai tanulmány, ahol gyorsan felvillanó képekkel tesztelték a figyelmet. A vizsgálat alapján megállapították, hogy a tesztalanyok az állatok képeit pontosabban észlelték, mint a növényekét. Ez a tendencia olyannyira elterjedt, hogy az amerikai botanikus és biológus pár Elisabeth Schussler és James Wandersee, 1998-ban megfogalmazott rá egy kifejezést. Ez az úgynevezett „növényi vakság”, mely a növények saját környezetükben való észrevételének hiányát jelenti.

A növényi vakság, nem meglepő módon, a növények lebecsülését és a növényvédelem iránti korlátozott érdeklődést eredményezi.

A növény biológia képzések a világ minden táján szédítő ütemben állnak le, és a növénytudomány állami finanszírozása megcsappant.

Az urbanizációnak köszönhetően az emberek kevesebb időt töltenek a szabadban, elidegenednek a természettől, ami egyre nagyobb növényi vakságot okoz, ezáltal közvetett úton a környezetszennyezés mértéke is növekszik.

Elisabeth Schussler a Tennessee Egyetem biológia professzora szerint, az emberek csak azokat a dolgokat ismerik fel vizuálisan, amellyel tisztában vannak és ismernek. Ez a jelenség problémákat szül, ugyanis a növényvédelem fontos eleme a környezeti egészségnek és az emberi jólétnek. A növénykutatás döntő fontosságú számos tudományos áttörés számára, az élelmiszergyártástól a hatékonyabb gyógyszerek előállításáig.

A növények mindig is kulcsfontosságúak voltak az emberiség számára, de akkor mégis hogyan lettünk "vakok" rájuk?

Kognitív és kulturális okai vannak, hogy az állatokat könnyebb megkülönböztetni a növényeknél, ami részben azért is alakult ki, mert kategorizáljuk a világot. Elisabeth Schussler és James Wandersee szerint "Az agy alapvetően egy eltéréseket érzékelő detektor." Mivel a növények alig mozognak, egymáshoz közel fejlődnek és gyakran hasonló színűek, az agyunk hajlamos csoportosítani őket. A humán retina által közvetített másodpercenként mintegy 10 millió darab vizuális adattal az ember vizuális rendszere kiszűri az olyan nem fenyegető dolgokat, mint például a növények, összevonja őket és egységként kezeli.

A jelenség másik oka, pedig az, hogy előnyben részesítjük a biológiai viselkedés hasonlóságát, vagyis főemlősökként hajlamosak vagyunk arra, hogy jobban észre vegyük azokat az élőlények, amelyek hasonlóak hozzánk.

Fumihiro Kano, a japán Kyoto Egyetem majompszichológusa az emberszabású majmokkal szerzett tapasztalataira alapozva azt mondja, hogy a majmok általában jobban érdeklődnek az olyan élőlények iránt, amelyek külső megjelenésre hasonlítanak hozzájuk. Az emberekre jellemző vizuális preferencia egy társadalmi elem is egyben.

"Az ember által felnevelt emberszabású majmokat jobban érdeklik az emberi, mint a nem emberi képek, beleértve a saját fajukat is."-tette hozzá.

Az emberi társadalmak alapvetően érdekesebbeknek és látványosabbaknak tartják az állatokat, mint a növények. Ezt fokozza az állatokkal szemben kialakuló empátia is. Az állatainkat elnevezzük és emberi tulajdonságokkal ruházzuk fel, illetve gyakran választjuk sportcsapatok kabaláivá őket.

Kathryn Williams a Melbournei Egyetem pszichológusa kutatásában kimutatta, hogy az emberek inkább támogatják az emberi tulajdonságokkal rendelkező fajok védelmét. "Az ökoszisztémákkal és fajokkal, valamint a növényekkel való érzelmi kapcsolat kiépítése döntő fontosságú a növényvédelem szempontjából” - mondja Kathryn Williams.

Hogyan legyünk kevésbé vakok a növényekre?

A növényi vakság csökkentésének egyik kulcsa az, hogy növeljük a gyakoriságát és a változatosságát annak, ahogy a növényekre nézünk. Vagyis tekintsünk kicsit másképp a növényvilágra. Az ilyen fajta környezeti nevelést már fiatal korban el kéne kezdeni, még mielőtt a diákok azt mondanák a növényekre, hogy unalmasak - állítja Elisabeth Schussler. A növényekkel való mindennapi kölcsönhatás a legjobb módja annak, hogy az emberek megszeressék a növényeket.

A növények szépségét a művészetekben is ki lehet hangsúlyozni. A képi alkotásoknak és a történeteknek fontos szerepe van abban, hogy a fiatalokban kötődés alakuljon ki a növények iránt. Ebben segíthetnek a fentebb említett mesehősök, kitalált figurák.

A világ élelmiszerellátása egyre nagyobb kihívásokkal szembesül, a népességnövekedés, a vízhiány, a csökkent földterület és az éghajlatváltozás együttes hatásai miatt.

A bioüzemanyagokkal kapcsolatos kutatások révén, a növények a megújuló energia potenciális erőforrásai. Ez azt jelenti, hogy a növények észlelése és róluk megszerzett tudás kritikus fontosságú. A jövőnk függhet tőle.
Forrás: 
bbc.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Jenga torony Piliscsaba felett

A Pilisi Parkerdő erdeit évente 25 millió alkalommal látogatják meg a kirándulók, és a fennállásának 50 éves jubileumát ünneplő erdőgazdaság számos, erdőjárók által kedvelt turisztikai látványossággal is büszkélkedhet. Ilyen a Nagy-Kopasz tetején álló, logikai-ügyességi játék ihlette Dévényi Antal-kilátó, melyről páratlan panoráma nyílik a Vörösvári-medencére.

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.

Egy ősi növényvédő szer a gyümölcsösben

Vajon mit lehet még a rézről mondani, gondolhatják sokan. A Bayer Gyümölcs Szimpoziumának akasztói állomásán Szabó Árpád, a BVN Növényvédő Kft. képviseletében alapos választ adott.

Levéltetvek a loncon

Az északi féltekén a loncnak hozzávetőleg 200 faja alakult ki. Többségük őshazája a Távol-Kelet, de Ázsia más vidékeiről és Észak-Amerikából is kerültek termesztésbe loncfajok az európaiakon kívül. Talajtakarónak, szoliter növénynek, sövénynek ültetik, pergolákat, kerítéseket futtatnak be vele, de a kamcsatkai lonc (mézbogyó) termése csemegeként is fogyasztható.

A szomszéd kertészete mindig zöldebb?

Huszonegy éve kezdte bevezetni a hazai kertészeti termesztésbe a hatékonyságot növelő biostimulátorok használatát a Malagrow Kft. Most gazdasági konferenciát rendeztek, ahol a kelet-európai versenytársaink gyakorlatába nyerhettünk betekintést. A magyar kertészeti ágazatoknak jó adottságai és hagyományai vannak, de a világ változik, amit nekünk is követni kell.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Hazaérkezett Gyöngyi gőzös

2018-ban kezdődött meg a Mátravasút Gyöngyös-Lajosháza-vonali pályájának és az üzemhez tartozó gördülő állománynak a felújítása, 635 millió forint kormányzati támogatás segítségével. Elsőként a pályaszakasz újult meg, majd ezt követte a járművek korszerűsítése.

Fiatal intézmény nagy múlttal

Három évvel ezelőtt adták át Sopronban a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontot, amelyben az erdők élővilágát bemutató kiállítások mellett a Kőhalmy Vadászati Múzeum gyűjteményei, valamint a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. erdészeti erdei iskolája is helyet kapott.

Pompázik a kikeleti hóvirág a Duna-menti ligeterdőkben

A legtöbb kora tavaszi, lombfakadás előtt virágzó társához hasonlóan a hóvirág virágzása is erősen függ az időjárástól. Az idei enyhe tél hatására a Kiskunság ártereiben is a szokásosnál hamarabb kezdett nyílni a kikeleti hóvirág, meseszép szőnyeggel borítva be az erdők alját.

FruitVeb: kevés gyümölcs termett tavaly

Elsősorban a kedvezőtlen időjárás és a megelőző év kiugró terméseredményei miatt csökkent jelentősen, mintegy 683 ezer tonnára tavaly a Magyarországon termesztett gyümölcs mennyisége a megelőző évi 1,158 millió tonnáról, legnagyobb mértékben az almatermés esett vissza.