Back to top

Bűncselekmény is lehet az apró figyelmetlenségéből

Májusban a legkülönbözőbb virágok – köztük fokozottan védett fajok – színesítik a kaszálóréteket, amelyek növényei közt számos fészkelő madár is nyugalomra lel ekkortájt. Az idillinek tűnő állapotnak a gazdálkodók figyelmetlensége egykönnyen véget vethet, ám a baj – adott esetben a természetkárosítás büntette – elkerülhető a természetvédelmi őrökkel történő egyeztetéssel.

Évezredekkel ezelőtt kontinensünk nagy részét, napjainkban pedig mintegy 40%-át borítják erdők. E tendencia hátterében nem meglepő módon a civilizáció térhódítása, s a többi közt a mezőgazdasági területek iránti megnövekedett igény áll, ami ugyanakkor nem mindenki számára ismeretes: az emberi tevékenység intenzitása számos, fajokban gazdag terület létrejöttét is eredményezte.

Az erdők irtása, majd az azt követő folyamatos legeltetés, illetve kaszálás következtében nagy területen alakultak ki rétek, amelyek változatos növényvilágukkal egész évben pazar látványt nyújtanak: a májusi időszakban például a legkülönbözőbb orchideafajok színesítik a kaszálóréteket.

A hazai szarvas bangó állomány nagy része egy adott területre korlátozódik
E virágok természetvédelmi jelentőségét jelzi: ebben az időszakban, Kunpeszér térségében szarvas bangók 10 ezrei tűnnek elő – a faj hazai állományának mintegy 90 százalékát alkotva.

Halász Antal, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság természetvédelmi őrszolgálat-vezetője éppen ezért a gazdák felelősségét hangsúlyozta lapunknak. „Ha a tulajdonos tudja, hogy természetvédelmi szempontból is értékes terület van a kezében, különösen oda kell figyelnie, például kaszáláskor. Nem ritka ugyanis, hogy egyes védett fajok többsége egy gazda földjén van” – magyarázta a szakember, akinek szavai szerint a problémák elkerülése érdekében a gazdálkodóknak kapcsolatban kell állniuk a helyi természetvédelmi egységekkel.

Márpedig a szakembereknek napjainkban tán minden eddiginél fontosabb szerepük van: noha a kaszálórétek igénylik az aktív kezelést, a mezőgépek egyre gyorsabbak és hatékonyabbak, ezt pedig az élővilág nehezen tolerálja. Májusban például számos fokozottan védett madárfaj fészkel ezeken a területeken, így érdemes körültekintően végezni ilyenkor a munkákat.

„Ha gyanúja támad a gazdának, mindenképp szólni kell a természetvédelmi őröknek, akik felmérik az állomány nagyságát, majd kijelölnek a fészek körül egy kört, amely környékén egészen addig fel kell hagyni a kaszálással, míg a fiókák elhagyják a fészket” – folytatta Halász Antal. Ha ez nem történik meg,

a kaszálás könnyen bűncselekménybe fordulhat: fokozottan védett madár fészekaljának elpusztítása – akkor is, ha nem szándékosan történik – büntetőjogi következményekkel jár ugyanis.

A kaszálatlanul hagyott sáv növény és állat számára is életteret ad
Hogy mennyire vékony a „jég”, azt a szakember egy példával szemléltette. Előfordult, hogy a katasztrófavédelem tűzvédelmi okokra hivatkozva kaszálásra szólította fel a gazdát, aki ugyanakkor tisztában volt vele, hogy természeti okokból e tevékenységet leghamarabb csak másfél hónap múlva kezdhetné el. Mivel a gazdálkodó szoros kapcsolatban állt a természetvédelmi őrökkel, azonnal szólt nekik, akik egyeztetést kezdeményeztek az említett hatósággal.

„ A Tápió-vidéken például különösen jó kapcsolatot ápolnak a Nemzeti Park igazgatóság munkatársai a gazdákkal, akik azonnal szólnak a természetvédelmi szakembereknek, ha ehhez hasonló helyzet áll fenn” – hangsúlyozta. Nem így azok, akik például ezekben a hetekben kezdtek cserjeirtásba. A szakember szerint, noha ez fészkelési időben tilos, mégis sok helyütt írják a bozótost.

„Ha valaki cserjeirtáson gondolkozik, mindenképp egyeztessen a természetvédelmi őrökkel”

– hívta fel a figyelmet, hozzátéve, hogy a legjobb, ha az ősztől kezdődő és tavasz közepéig tartó időszakot választják a gazdák az irtásra.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.