Back to top

Világörökségi listára kerülhet a lipicai ló tenyésztése

Ausztria és Szlovénia közösen kezdeményezi, hogy a lipicai ló tenyésztését vegyék fel az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára – erről kedden állapodott meg a két ország külügyminisztere.

A közös indítványt az ausztriai Going am Wilden Kaiserben fogalmazták meg, ott találkozott kedden az osztrák külügyminiszter, Karin Kneissl szlovén kollégájával, Miro Cerarral. A találkozó helyszíne szimbolikus, ott található ugyanis az ausztriai lipicai lovak nyári legelője - írja a hirado.hu az MTI-re hivatkozva.

Karin Kneissl azt mondta, hogy a lépés a két ország kitűnő és kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatát jelenti. A miniszter szerint a közös nyilatkozat az európai együttműködés szellemének kifejezése.

A közösen megfogalmazott indítvánnyal egyben pont kerülhet a lipicai ló eredetéről szóló vita végére. A lipicai ménest 1580-ban alapították, az akkori Habsburg Birodalom területén II. Károly főherceg a Trieszt közelében található Lipiken, a mai szlovéniai Lipicán hozott létre tenyésztő telepet.

A nemes fehér lovak világhírüket annak köszönhetik, hogy a Habsburg császári udvarban nagy számban alkalmazták őket. A lipicai lovakat Ausztria és Szlovénia mellett Horvátországban, Magyarországon, Szlovákiában, Olaszországban és Romániában is tenyésztik.

Ausztria és Szlovénia várhatóan 2020 márciusáig nyújtja be a közös indítványt az UNESCO-nak.

Forrás: 
hirado.hu/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy farm, ami tisztítja a tengert

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

Állatgyógyászat: középpontban az antibiotikum rezisztencia és a Brexit

Magyarországon üléseztek az Európai Unió állatgyógyászati készítmények engedélyezésével foglalkozó szakemberei.

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

Katonák és rendőrök segítenek az afrikai sertéspestis megfékezésében Vietnámban

Úgy tűnik, az afrikai sertéspestis Vietnámban is megállíthatatlan. Bár az utóbbi két hónapban nem érkezett hivatalos jelentés újabb kitörésekről, ez azonban nem a vírus terjedésének leállása, lelassulása miatt van, sokkal inkább a visszajelzések hiányosságának tudható be.

Ők a világ legokosabb állatai

Bármennyire hihetetlennek is tűnik, egyes állatok felveszik velünk a versenyt, ha intelligenciáról, kiváló memóriáról vagy kreativitásról van szó.

Nélkülözhetetlen szerepben a bivalyok

Bő 100 esztendővel ezelőtt még mintegy 150 ezer egyedből állt a magyarországi bivalypopuláció, a mezőgazdaság gépesítése azonban az állomány nagymértékű csökkenését eredményezte.

Kevesebb az élőmunka, több a tej

A Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ Mezőgazdasági Gépesítési Intézete (NAIK MGI), illetve jogelődei a magyar mezőgazdaságot 1869 óta szolgáló kutatóintézet, mely az agrárium gépesítését elősegítő műszaki-technológiai kutatással, fejlesztéssel és tudományos tevékenységgel foglalkozik. Fennállásának 150 éves fennállása jubileumát konferenciákkal is ünneplik.

A nagyfehér és a lapály a XXI. században

Hogyan válik sertéskutatóvá manapság egy friss diplomás Magyarországon? Milyen végzettség szükséges ehhez az izgalmas, nem mindennapi hivatáshoz? A többi között ezt kérdeztük Balogh Esztertől, a herceghalmi Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet munkatársától.