Back to top

Kertészet mindenek előtt

A csaknem 60 éves múltra visszatekintő, a hagyományokat őrző, mégis innovatív Árpád-Agrár Zrt. nyerte el a hódmezővásárhelyi XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napokon a Magyar Növénytermesztésért 2019 nagydíját. A termékdíj birtokosaként ültünk le Csikai Miklóssal, a cég elnök-vezérigazgatójával beszélgetni a tapasztalatokról és szakmai tudásról, a hazai kertészet helyzetéről.

Az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet alapítói olyan kertészek voltak, akik az 1800-as évek második felében „bulgárkertészektől” tanulták a szakma fogásait. Munkájuk sikerét jelzi,

jövő januárjában lesz hatvan éve, hogy a kertészet adja az Árpád-Agrár Zrt. tevékenységének a gerincét.

Bár az elmúlt hat évtized alatt az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés is jelentős szerepet töltött be a gazdaság életében, de a biztos jövedelmet nyújtó tevékenység a kertészet maradt. „jó évtizede, hogy megfogalmaztuk, a helyi adottságoknak legjobban megfelelő tevékenységet, azaz a kertészetet fejlesztjük”- hangsúlyozta a szakember, a többi ágazatot pedig a szükséges szinten tartják. Döntésüket 150 éves szakmai hagyomány, a földben rejlő termálvíz, a napfény és az öntözővíz támasztja alá. Szentes város és térségében 34 termálkutat találunk, melyből húsz a Zrt. tulajdonában van, ami óriási lehetőséget jelent.

Csikai Miklós
Fotó: viniczai

Csikai Miklós kiemelte, a szaktudás megszerzését, a folyamatos tanulás jelentőségét, de mellette a helyi kertészek génjeikben hordozzák azt a tudást, amit a felmenőiktől lestek el. A hagyomány fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.

A mintegy 2500 tulajdonostól 5000 hektár területet vesznek bérbe az Árpád-Agrár Zrt - és kapcsolt vállalatai – számára. Ez adja az alapját a szántóföldi növénytermesztésnek.

Az állattenyésztést 650 tejelő marha – összesen közel 1300 tehén - adja. A csongrádi borászat is filozófiájuk fontos részeként került hozzájuk, miszerint a szomszéd kertész nem legyőzendő ellenfél, hanem potenciális partner. Nem engedték ugyanis, hogy üdítőüzemmé alakítsák, hanem ezen keresztül is jövedelmet akarnak biztosítani a helyi szőlőtermelőknek. Évente 10-15 ezer mázsa szőlőt dolgoznak fel, s ezzel a Csongrádi Borvidéket is életben tartják.

Fejlesztéseikben a kertészeti területre koncentráltak, amit hosszútávú megtérülési számítások előztek meg.

45 hektárnyi üvegházukkal az ország – sőt Európa - legnagyobb termálvízre alapozott kertészete.

A cég legfontosabb zöldségnövényei a fehér étkezési és hegyes csípős paprikák, a fürtös- és koktélparadicsomok. Az elnök-vezérigazgató kifejtette, a piacon maradás feltétele a fejlesztés, a versenyképesség javítása. A cégcsoport 2011 és 2018 között több mint 18 hektár üvegházat épített, 7,75 milliárd forint beruházással, melyből 1,8 milliárd forint volt pályázati forrás. A szakember hozzátette, idén és jövőre további 1,6 milliárd fejlesztést terveznek.

45 hektárnyi üvegház Szentesen

Csikai Miklós véleménye szerint a hazai kertészeti ágazatot méltatlanul elhanyagolják. Pedig szinte nincsen olyan magyar család, amely valamilyen módon ne lenne érintve a szőlő-, a gyümölcs-, a zöldség- vagy dísznövénytermesztés területén. Átgondolatlan lépéssorozatoknak köszönhetően jutottunk odáig, hogy külföldről hozzuk be a kertészeti termékeket. A nemzeti vagy uniós támogatásokból töredék részt sem kapó kertészeti ágazat erején túl teljesít.

Jelzés értékű, hogy az unióhoz velünk együtt csatlakozó Lengyelország támogatással évente akkor is 100 hektárnyi üvegházat épített, amikor mi egyet sem.

Ennek eredményeként ma a Nagybani Piacon, az áruházláncokban lengyel paradicsommal, almával találkozhatunk. Pedig a lehetőségeink összehasonlíthatatlanul jobbak. Talán még megfordítható ez a trend, csak szakmai érvek mentén kellene fejleszteni. A lengyelek sem okosabbak nálunk, csak jobban használták fel a támogatásokat.

„A hazai agráriumnak kicsit mostohagyermeke a kertészet”- húzta alá a szakember. Évtizedek óta tart ez a hozzáállás, pedig az adottságaink kiválóak. Nem kellene a termékeinkkel a tengeren túlra menni, miközben az európai áruházláncokban is van mit keresnünk. Évtizedek alatt szinte teljesen elveszítettük a német hagyma, paprika és paradicsom piacokat, ma kevés kivételtől eltekintve szinte minden szántóföldi zöldségből feladtuk a korábbi pozícióinkat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már nem a lengyelek szedik a spárgát

Míg 10 évvel ezelőtt szinte csak lengyelek dolgoztak a bajor földeken a tavaszi spárgaszedéskor, mostanra ritkaságnak számít a lengyel munkás, és egyre nehezebb munkaerőt találniuk a gazdáknak – számol be a Süddeutsche Zeitung.

Egy farm, ami tisztítja a tengert

Szokatlan gazdaságot vezet egy amerikai anyuka: tengeri moszatot, kagylókat és osztrigát nevel, melyek nemcsak fenntartható élelmiszert szolgáltatnak, hanem hozzájárulnak a szennyezett vizek tisztulásához is.

Szarvasmarha-legeltetés a hüllők szolgálatában

A Kiskunsági Nemzeti Parkhoz tartozó Peszéradacsi-rét természetvédelmi szempontból különösen nagy jelentőségű terület. A fajok védelme elsősorban élőhelyeik megőrzésével biztosítható. A gyepterületek kezelésének két alapvető módja a kaszálás és a legeltetés.

Állatgyógyászat: középpontban az antibiotikum rezisztencia és a Brexit

Magyarországon üléseztek az Európai Unió állatgyógyászati készítmények engedélyezésével foglalkozó szakemberei.

Lengyelország 100 ezer tonna étkezési almával nyithatja a szezont

A hatalmas lengyel almakészletek nem csökkennek olyan gyors ütemben, mint amennyire kellene. Április 1-jén Lengyelország frissalma-készlete még 665 ezer tonna volt. Ha csak az olasz és német készletet hozzáadjuk, akkor az már több mint 1,5 millió tonna.

Amit a cirokról tudni érdemes tavaszi aszály után

A klímaváltozás számos nehézséget okoz a növénytermesztésben a változékonyság, az aszályos időszakok és a hőstresszes napok gyakoribbá válása miatt. Idén sok gazdaság gondban van az őszi vetésű gabonafélék és füvek gyenge kelése miatt. Felmerül a kérdés: mit eszik majd a tehén, vagy az üsző 2019 nyarától? Marad a kukoricaszilázs és a lucernaszilázs?

Saját paradicsom a teraszon – lépésről lépésre

Paradicsomot termeszteni nem olyan nehéz, mint amilyen nehéznek gondoljuk. Nézzük meg, hogyan lehet természetes anyagokat használva, ízletes paradicsomot házilag termeszteni, akár az erkélyen vagy a teraszon is.

Fagyasztott hússal jegelik a sertéspestis miatt elszállt árakat

Júliustól minden vágóhíd, hűtőház, feldolgozó cég köteles lesz minden egyes sertéshús tételét tesztelni afrikai sertéspestisre Kínában. Az eredmény? Aki tud, próbál szabadulni felhalmozott készleteitől, így egyelőre nem mutatkozik a termelés visszaesése az árakban.

Kis súlyúak hátrányban: születési súly szerepe a nyulaknál

Előző cikkekből megtudhattuk, mennyire lényeges, hogy egy nyúl elegendően nagy súllyal szülessen ahhoz, hogy életképes legyen, s a fészken belül megfelelő meleg helyet foglaljon el. E téren természetes körülmények között is végeztek vizsgálatokat.

A természet és a munka szeretetére nevel

Iskolakerti műhelynapot szervezett pénteken a Répcelaki Móra Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola és az Iskolakertekért Alapítvány. A szervezet minden évben más-már térségben rendezi meg programját, amelyen a környékbeli iskolák megismerhetik egymás kertműveléssel kapcsolatos oktató, nevelő munkáját.