Back to top

Kertészet mindenek előtt

A csaknem 60 éves múltra visszatekintő, a hagyományokat őrző, mégis innovatív Árpád-Agrár Zrt. nyerte el a hódmezővásárhelyi XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napokon a Magyar Növénytermesztésért 2019 nagydíját. A termékdíj birtokosaként ültünk le Csikai Miklóssal, a cég elnök-vezérigazgatójával beszélgetni a tapasztalatokról és szakmai tudásról, a hazai kertészet helyzetéről.

Az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet alapítói olyan kertészek voltak, akik az 1800-as évek második felében „bulgárkertészektől” tanulták a szakma fogásait. Munkájuk sikerét jelzi,

jövő januárjában lesz hatvan éve, hogy a kertészet adja az Árpád-Agrár Zrt. tevékenységének a gerincét.

Bár az elmúlt hat évtized alatt az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés is jelentős szerepet töltött be a gazdaság életében, de a biztos jövedelmet nyújtó tevékenység a kertészet maradt. „jó évtizede, hogy megfogalmaztuk, a helyi adottságoknak legjobban megfelelő tevékenységet, azaz a kertészetet fejlesztjük”- hangsúlyozta a szakember, a többi ágazatot pedig a szükséges szinten tartják. Döntésüket 150 éves szakmai hagyomány, a földben rejlő termálvíz, a napfény és az öntözővíz támasztja alá. Szentes város és térségében 34 termálkutat találunk, melyből húsz a Zrt. tulajdonában van, ami óriási lehetőséget jelent.

Csikai Miklós
Fotó: viniczai

Csikai Miklós kiemelte, a szaktudás megszerzését, a folyamatos tanulás jelentőségét, de mellette a helyi kertészek génjeikben hordozzák azt a tudást, amit a felmenőiktől lestek el. A hagyomány fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.

A mintegy 2500 tulajdonostól 5000 hektár területet vesznek bérbe az Árpád-Agrár Zrt - és kapcsolt vállalatai – számára. Ez adja az alapját a szántóföldi növénytermesztésnek.

Az állattenyésztést 650 tejelő marha – összesen közel 1300 tehén - adja. A csongrádi borászat is filozófiájuk fontos részeként került hozzájuk, miszerint a szomszéd kertész nem legyőzendő ellenfél, hanem potenciális partner. Nem engedték ugyanis, hogy üdítőüzemmé alakítsák, hanem ezen keresztül is jövedelmet akarnak biztosítani a helyi szőlőtermelőknek. Évente 10-15 ezer mázsa szőlőt dolgoznak fel, s ezzel a Csongrádi Borvidéket is életben tartják.

Fejlesztéseikben a kertészeti területre koncentráltak, amit hosszútávú megtérülési számítások előztek meg.

45 hektárnyi üvegházukkal az ország – sőt Európa - legnagyobb termálvízre alapozott kertészete.

A cég legfontosabb zöldségnövényei a fehér étkezési és hegyes csípős paprikák, a fürtös- és koktélparadicsomok. Az elnök-vezérigazgató kifejtette, a piacon maradás feltétele a fejlesztés, a versenyképesség javítása. A cégcsoport 2011 és 2018 között több mint 18 hektár üvegházat épített, 7,75 milliárd forint beruházással, melyből 1,8 milliárd forint volt pályázati forrás. A szakember hozzátette, idén és jövőre további 1,6 milliárd fejlesztést terveznek.

45 hektárnyi üvegház Szentesen

Csikai Miklós véleménye szerint a hazai kertészeti ágazatot méltatlanul elhanyagolják. Pedig szinte nincsen olyan magyar család, amely valamilyen módon ne lenne érintve a szőlő-, a gyümölcs-, a zöldség- vagy dísznövénytermesztés területén. Átgondolatlan lépéssorozatoknak köszönhetően jutottunk odáig, hogy külföldről hozzuk be a kertészeti termékeket. A nemzeti vagy uniós támogatásokból töredék részt sem kapó kertészeti ágazat erején túl teljesít.

Jelzés értékű, hogy az unióhoz velünk együtt csatlakozó Lengyelország támogatással évente akkor is 100 hektárnyi üvegházat épített, amikor mi egyet sem.

Ennek eredményeként ma a Nagybani Piacon, az áruházláncokban lengyel paradicsommal, almával találkozhatunk. Pedig a lehetőségeink összehasonlíthatatlanul jobbak. Talán még megfordítható ez a trend, csak szakmai érvek mentén kellene fejleszteni. A lengyelek sem okosabbak nálunk, csak jobban használták fel a támogatásokat.

„A hazai agráriumnak kicsit mostohagyermeke a kertészet”- húzta alá a szakember. Évtizedek óta tart ez a hozzáállás, pedig az adottságaink kiválóak. Nem kellene a termékeinkkel a tengeren túlra menni, miközben az európai áruházláncokban is van mit keresnünk. Évtizedek alatt szinte teljesen elveszítettük a német hagyma, paprika és paradicsom piacokat, ma kevés kivételtől eltekintve szinte minden szántóföldi zöldségből feladtuk a korábbi pozícióinkat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ősi lófajtát őriznek az ország északkeleti szegletében

A ruszin népcsoportba tartozó huculok egyfajta mindenesként használták a később róluk elnevezett kistestű, ám annál ellenállóbb és szívósabb lovaikat. A hegyvidék, zord időjárási körülményeihez alkalmazkodó fajtának az „igénytelenségén” kívül számos előnyös tulajdonsága van.

Spárgakutatások Nyíregyházán

Világszerte megközelítőleg 1,1 milliárd fős a spárgafogyasztók tábora. Nyugat- és Dél-Európában komoly kereslet van a minőségi sípokra. A 2011 és 2017 között végzett kísérletünkben egyebek közt azt vizsgáltuk, hogyan befolyásolja a sípok beltartalmát a tápanyag-utánpótlás módja.

Finom és egészséges: gyümölcsszeletek, zöldségporok

Keresleti piac van az új szárított kényelmi termékekre, különösen a gyümölcsből készült, hozzáadott cukor, tartósítószer- és adalékanyag-mentes, nem liofilizált és nem sült, tehát zsírt nem tartalmazó élelmiszerek népszerűek. A kalábriai Biocal cég új, 4 százalékos víztartalmú gyümölcsszeletei és zöldségporai alacsony hőmérsékleten készülnek, ami garantálja, hogy nem veszítenek a kedvező összetevőikből.

A gyógynövények termesztése turisztikai célpont is

A gyógyturizmus hazánkban főként a gazdag termálvízkészletünket hasznosító fürdőkultúrára épül. Kialakulóban van ugyanakkor egy másik ága is, amely a gyógynövényekre alapoz. E fajok termesztése, feldolgozása kifejezetten látványos, így az könnyen összekapcsolható a turizmussal.

Jelentősebb csapadék segítheti a talajok átnedvesedését

A hét első felében többfelé alakultak ki záporok, zivatarok az országban, ezekből azonban csak szerdán hullott elszórtan nagyobb mennyiségű csapadék. Az elmúlt öt nap csapadékösszege az ország nagy részén mindössze 1 és 5 mm között alakult, csak kevés helyen esett számottevő mennyiség. Ezek a gyenge esők, záporok csak arra elegendőek, hogy a talaj felszínének kiszáradását megakadályozzák.

A kormány hatékony segítséget nyújt az aszálykárok és fagykárok enyhítéséhez

Az idei esztendő első felének időjárása komoly károkat okoz a mezőgazdaságban. A gazdálkodók eddig 166 ezer hektáron jelentettek be aszálykárt és 82 ezer hektáron tavaszi fagykárt - mondta el Nagy István agrárminiszter csütörtökön az MTI-nek.

Rekordmennyiségű, 1346 tonna illegális növényvédő szert foglaltak le január és április között

Rekordmennyiségű, 1346 tonna illegális növényvédő szert foglaltak le január és április között egy 32 országot érintő műveletben az Európai Unió rendőri együttműködését koordináló szervezete, az Europol szerdai tájékoztatása szerint.

Szamóca, a bogyósok királynője

A szamóca belföldi termőtermőterülete 2008 - 2015 között 500 hektárról 800 hektárra emelkedett, azonban az utóbbi években folyamatos, évenkénti kismértékű területcsökkenés tapasztalható. Ezekhez a folyamatokhoz jelentősen hozzájárul a munkaerő hiánya és az olcsó, importált termékek által kikényszerített árverseny is.

Állattartó telepek fejlesztése - Látnak jövőt a fiatalok az agráriumban?

Szadai Gabriella 16 évesen még nem agrárpályára készült. Bár a szülei, nagy- és dédszülei is Bugyin éltek és a mezőgazdaságban dolgoztak, ám saját jövőjét nem ezen a településen és nem állattartóként képzelte el. Ám huszonévesen döntenie kellett, hogy átveszi-e a hirtelen megbetegedett édesapjától a több száz birkából, legelőkből és szántóföldekből álló gazdaságot.

Mezőgazdaságunk és Trianon

A történeti Magyarország 100 évvel ezelőtti felbomlása túlmutat a közismert számadatokon. A Kárpát-medence évszázadok során folyamatosan fejlődő, egyre összetettebb és hatékonyabban működő gazdasági és társadalomszerkezete széthullott, ami nemcsak mennyiségi, de minőségi veszteségként is nagyon súlyos terhet rótt a trianoni Magyarországra.