0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Kertészet mindenek előtt

A csaknem 60 éves múltra visszatekintő, a hagyományokat őrző, mégis innovatív Árpád-Agrár Zrt. nyerte el a hódmezővásárhelyi XXVI. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazdasági Napokon a Magyar Növénytermesztésért 2019 nagydíját. A termékdíj birtokosaként ültünk le Csikai Miklóssal, a cég elnök-vezérigazgatójával beszélgetni a tapasztalatokról és szakmai tudásról, a hazai kertészet helyzetéről.

Az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet alapítói olyan kertészek voltak, akik az 1800-as évek második felében „bulgárkertészektől” tanulták a szakma fogásait. Munkájuk sikerét jelzi,

jövő januárjában lesz hatvan éve, hogy a kertészet adja az Árpád-Agrár Zrt. tevékenységének a gerincét.

Bár az elmúlt hat évtized alatt az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés is jelentős szerepet töltött be a gazdaság életében, de a biztos jövedelmet nyújtó tevékenység a kertészet maradt. „jó évtizede, hogy megfogalmaztuk, a helyi adottságoknak legjobban megfelelő tevékenységet, azaz a kertészetet fejlesztjük”- hangsúlyozta a szakember, a többi ágazatot pedig a szükséges szinten tartják. Döntésüket 150 éves szakmai hagyomány, a földben rejlő termálvíz, a napfény és az öntözővíz támasztja alá. Szentes város és térségében 34 termálkutat találunk, melyből húsz a Zrt. tulajdonában van, ami óriási lehetőséget jelent.

Csikai Miklós kiemelte, a szaktudás megszerzését, a folyamatos tanulás jelentőségét, de mellette a helyi kertészek génjeikben hordozzák azt a tudást, amit a felmenőiktől lestek el. A hagyomány fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.

A mintegy 2500 tulajdonostól 5000 hektár területet vesznek bérbe az Árpád-Agrár Zrt – és kapcsolt vállalatai – számára. Ez adja az alapját a szántóföldi növénytermesztésnek.

Az állattenyésztést 650 tejelő marha – összesen közel 1300 tehén – adja. A csongrádi borászat is filozófiájuk fontos részeként került hozzájuk, miszerint a szomszéd kertész nem legyőzendő ellenfél, hanem potenciális partner. Nem engedték ugyanis, hogy üdítőüzemmé alakítsák, hanem ezen keresztül is jövedelmet akarnak biztosítani a helyi szőlőtermelőknek. Évente 10-15 ezer mázsa szőlőt dolgoznak fel, s ezzel a Csongrádi Borvidéket is életben tartják.

Fejlesztéseikben a kertészeti területre koncentráltak, amit hosszútávú megtérülési számítások előztek meg.

45 hektárnyi üvegházukkal az ország – sőt Európa – legnagyobb termálvízre alapozott kertészete.

A cég legfontosabb zöldségnövényei a fehér étkezési és hegyes csípős paprikák, a fürtös- és koktélparadicsomok. Az elnök-vezérigazgató kifejtette, a piacon maradás feltétele a fejlesztés, a versenyképesség javítása. A cégcsoport 2011 és 2018 között több mint 18 hektár üvegházat épített, 7,75 milliárd forint beruházással, melyből 1,8 milliárd forint volt pályázati forrás. A szakember hozzátette, idén és jövőre további 1,6 milliárd fejlesztést terveznek.

Csikai Miklós véleménye szerint a hazai kertészeti ágazatot méltatlanul elhanyagolják. Pedig szinte nincsen olyan magyar család, amely valamilyen módon ne lenne érintve a szőlő-, a gyümölcs-, a zöldség- vagy dísznövénytermesztés területén. Átgondolatlan lépéssorozatoknak köszönhetően jutottunk odáig, hogy külföldről hozzuk be a kertészeti termékeket. A nemzeti vagy uniós támogatásokból töredék részt sem kapó kertészeti ágazat erején túl teljesít.

Jelzés értékű, hogy az unióhoz velünk együtt csatlakozó Lengyelország támogatással évente akkor is 100 hektárnyi üvegházat épített, amikor mi egyet sem.

Ennek eredményeként ma a Nagybani Piacon, az áruházláncokban lengyel paradicsommal, almával találkozhatunk. Pedig a lehetőségeink összehasonlíthatatlanul jobbak. Talán még megfordítható ez a trend, csak szakmai érvek mentén kellene fejleszteni. A lengyelek sem okosabbak nálunk, csak jobban használták fel a támogatásokat.

„A hazai agráriumnak kicsit mostohagyermeke a kertészet”- húzta alá a szakember. Évtizedek óta tart ez a hozzáállás, pedig az adottságaink kiválóak. Nem kellene a termékeinkkel a tengeren túlra menni, miközben az európai áruházláncokban is van mit keresnünk. Évtizedek alatt szinte teljesen elveszítettük a német hagyma, paprika és paradicsom piacokat, ma kevés kivételtől eltekintve szinte minden szántóföldi zöldségből feladtuk a korábbi pozícióinkat.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu