Az Árpád Zöldségtermelő Szövetkezet alapítói olyan kertészek voltak, akik az 1800-as évek második felében „bulgárkertészektől” tanulták a szakma fogásait. Munkájuk sikerét jelzi,
Bár az elmúlt hat évtized alatt az állattenyésztés és a szántóföldi növénytermesztés is jelentős szerepet töltött be a gazdaság életében, de a biztos jövedelmet nyújtó tevékenység a kertészet maradt. „jó évtizede, hogy megfogalmaztuk, a helyi adottságoknak legjobban megfelelő tevékenységet, azaz a kertészetet fejlesztjük”- hangsúlyozta a szakember, a többi ágazatot pedig a szükséges szinten tartják. Döntésüket 150 éves szakmai hagyomány, a földben rejlő termálvíz, a napfény és az öntözővíz támasztja alá. Szentes város és térségében 34 termálkutat találunk, melyből húsz a Zrt. tulajdonában van, ami óriási lehetőséget jelent.
Csikai Miklós kiemelte, a szaktudás megszerzését, a folyamatos tanulás jelentőségét, de mellette a helyi kertészek génjeikben hordozzák azt a tudást, amit a felmenőiktől lestek el. A hagyomány fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.
Az állattenyésztést 650 tejelő marha – összesen közel 1300 tehén – adja. A csongrádi borászat is filozófiájuk fontos részeként került hozzájuk, miszerint a szomszéd kertész nem legyőzendő ellenfél, hanem potenciális partner. Nem engedték ugyanis, hogy üdítőüzemmé alakítsák, hanem ezen keresztül is jövedelmet akarnak biztosítani a helyi szőlőtermelőknek. Évente 10-15 ezer mázsa szőlőt dolgoznak fel, s ezzel a Csongrádi Borvidéket is életben tartják.
Fejlesztéseikben a kertészeti területre koncentráltak, amit hosszútávú megtérülési számítások előztek meg.
45 hektárnyi üvegházukkal az ország – sőt Európa – legnagyobb termálvízre alapozott kertészete.
A cég legfontosabb zöldségnövényei a fehér étkezési és hegyes csípős paprikák, a fürtös- és koktélparadicsomok. Az elnök-vezérigazgató kifejtette, a piacon maradás feltétele a fejlesztés, a versenyképesség javítása. A cégcsoport 2011 és 2018 között több mint 18 hektár üvegházat épített, 7,75 milliárd forint beruházással, melyből 1,8 milliárd forint volt pályázati forrás. A szakember hozzátette, idén és jövőre további 1,6 milliárd fejlesztést terveznek.
Csikai Miklós véleménye szerint a hazai kertészeti ágazatot méltatlanul elhanyagolják. Pedig szinte nincsen olyan magyar család, amely valamilyen módon ne lenne érintve a szőlő-, a gyümölcs-, a zöldség- vagy dísznövénytermesztés területén. Átgondolatlan lépéssorozatoknak köszönhetően jutottunk odáig, hogy külföldről hozzuk be a kertészeti termékeket. A nemzeti vagy uniós támogatásokból töredék részt sem kapó kertészeti ágazat erején túl teljesít.
Ennek eredményeként ma a Nagybani Piacon, az áruházláncokban lengyel paradicsommal, almával találkozhatunk. Pedig a lehetőségeink összehasonlíthatatlanul jobbak. Talán még megfordítható ez a trend, csak szakmai érvek mentén kellene fejleszteni. A lengyelek sem okosabbak nálunk, csak jobban használták fel a támogatásokat.
„A hazai agráriumnak kicsit mostohagyermeke a kertészet”- húzta alá a szakember. Évtizedek óta tart ez a hozzáállás, pedig az adottságaink kiválóak. Nem kellene a termékeinkkel a tengeren túlra menni, miközben az európai áruházláncokban is van mit keresnünk. Évtizedek alatt szinte teljesen elveszítettük a német hagyma, paprika és paradicsom piacokat, ma kevés kivételtől eltekintve szinte minden szántóföldi zöldségből feladtuk a korábbi pozícióinkat.