Back to top

Presztízst jelent itt bemutatni a tenyészállatokat

Megnézem, összehasonlítom, végig gondolom, aztán később vagy megveszem, vagy nem – válaszolta az egyik gazda arra a kérdésre, hogy megéri-e akár több száz kilométert is utazni Hódmezővásárhelyre a kiállításért. A nagy múltú seregszemlére a legszebb állataikat hozzák el a tenyésztők, s bár konkrét üzletek itt ritkán köttetnek, az év közbeni vásárlások mögött gyakran ott van a kiállítás élménye.

A legszebb charolais anyatehén borjával az Abaúji Papp Charolais Kft. tenyészetéből
Rangot is jelent már a tenyésztőinknek itt megjelenni – mondja a Magyar Charolais Tenyésztôk Egyesületének ügyvezetője. Domokos Zoltán szerint aki egy hódmezővásárhelyi showbírálaton megmérettetheti a tenyészállatait, az biztosan a legjobbak közé tartozik, és ezt a vevők is tudják. Ez önmagában is jó reklámlehetőség, de az egyesület erre az alkalomra egy 24 oldalas kiadványt is összeállított, amiben minden kiállítónak van egy-egy oldala. Az érdeklődők ezt elvihetik, ebből később is tájékozódhatnak.

De ez a kiállítás jó alkalom a személyes kapcsolatok elmélyítésére is. Erre ritkán van lehetőség, hiszen az ország különböző vidékein élnek és dolgoznak a tenyésztőink. Ebben a pár napban viszont valóban van lehetőség megbeszélni közös dolgainkat. Nem szokták sajnálni az itt töltött időt a tenyésztők.

Pedig egy ilyen kiállításon való részvétel nem csak ezt a közel egy hetes távollétet igényli a gazdáktól, legalább két hónappal ezt megelőzően már megkezdik a felkészülést. Komoly munka ez állatnak, embernek egyaránt, hiszen az állatok kezessé tétele, hogy hallgatnak a jelzésekre, a mozgatásokra, együttműködnek a felvezetővel, komoly előkészületet igényel. Akinek fontos, hogy jó eredményt érjen el a kiállításon, az egy-egy posztra három állatot is indít, és ezek közül fogja az indulás előtt kiválasztani, hogy melyiket hozza majd el Hódmezővásárhelyre.

Ezúttal tizenhárom tenyészetből 48 tenyészállatot neveztek be a showbírálatra a charolais tenyésztők. Volt már több is korábban, meg kevesebb is, a mostani megjelenés tükrözi a jelenlegi piaci viszonyokat – tette hozzá Domokos Zoltán.

Kategóriagyőztes nőivarú magyartarka állatok
A showbírálatok teszik igazán szakmaivá, látványossá az adott fajták megjelenését – állítja Kovács-Mesterházi Zoltán, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének tenyésztési vezetője. Ők az idén tizenhét állattal jöttek a kiállításra, ebből hat borjas tehén. A szakember szerint sajnos, még nincs akkora szerepe a vásárlásoknál ezeknek a kiállításoknak, mint amekkora Franciaországban, Nagy-Britanniában vagy Németországban, de a közvetett hatása nem kérdéses. Ha valaki szakmai látogatóként, érdeklődőként elmegy egy ilyen kiállításra, az megismerheti a tenyésztőket, beszélgethet velük, láthatja, hogy az adott tenyészetben milyen állatok vannak, képet kaphat arról, hogy egy-egy tenyészet milyen sikeres munkát végez, és ez a későbbi döntéseknél vagy kapcsolatfelvételnél sokat segíthet.

Azt tapasztaljuk, hogy a kiállításokon való megjelenés népszerűbb most, mint a korábbi években volt – meséli a tenyésztési vezető. Aki tudja vállalni, hogy felkészíti az állatot, az jelzi ezt az egyesületnek, az ő szakembereik pedig segítenek abban, hogy melyik állatot hozza el a bírálatra.

Van egy kiállítási szabályzatuk, ami meghatározza mennyi idősnek, milyen súlyúnak, méretűnek kell lennie egy bikának, tehénnek, borjúnak ahhoz, hogy egy kiállításra mehessen, hogy képviselje a fajtát. Ezt minden showbírálatra készülő tenyésztőknek be kell tartani, és persze emellett fel kell készíteni az állatokat. Ez a mai munkaerőhiányos helyzetben egyre nehezebb feladat, de ha ez is megvan, jöhet az utazás, ami szintén nem egyszerű feladat, hiszen itt nagy értékű élő állatokról van szó. Szerencsére itt már az egyesület is beszáll, átvállalja a szállítási költséget és a boxok bérleti díját is – tette hozzá Kovács-Mesterházy Zoltán.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tényleg mosolyognak a kutyák?

Amikor a kutya kinyitja a pofáját, a szája sarka felfelé ível, a nyelve pedig kilóg, szinte minden embernek egyértelműen a mosoly jut eszébe erről az arckifejezésről. De vajon tényleg ez a helyzet? Ugyanazt az arckifejezést használnák a kutyák is, mint az emberek, hogy kifejezzék az örömüket, boldogságukat?

Emlékezzünk a nyúlpaprikásra!

Nagyszüleink sokkal gyakrabban ettek nyúlhúst, mi mi, manapság az egy főre jutó fogyasztás mindössze néhány deka. Valószínűleg azt is kevesen tudják, milyen egészséges fehérjeforrás. Ezen kíván változtatni a harmadik alkalommal indított marketingkampány az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a SPAR szervezésében.

Galambverseny életre-halálra

Akár a galambok Iron Manjének vagy Spartan Racejének is nevezhetnék azt a megmérettetést, ami a Fülöp-szigeteken zajlik. A veszélyes versenyen induló postagalamboknak mindössze 10 százaléka ér célba – a többiek a vad tengerek, ragadozók, perzselő hőség, vagy éppen tolvajok áldozatául esnek.

Egészséges marad egy ló, ha csak legel?

A fű kiváló tápanyagforrás, de sok tényezőtől függ, hogy önmagában elegendő-e a lovak egészségének fenntartásához.

Miért a külföldi húst?

Matej Korpáš, az SPPK sajóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az üzletekben minden húsnál fel kell tüntetni, hogy az állatot hol nevelték, hol vágták le és a húsát hol dolgozták fel, valamint hogy hol csomagolták. A kamara ismételten figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen, alaposan olvassák el ezeket az információkat.

Mérgező alga pusztítja a lazacokat Norvégiában

Több millió tenyésztett lazac pusztult el Norvégia északi részén az utóbbi napokban egy mérgező alga miatt, és a helyzetet még nem sikerült ellenőrzés alá vonni - közölték a norvég hatóságok.

A következő évtizedek sikerágazatát építik

30 éves jubileumi küldöttgyűlését rendezte meg a Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete. Az ünnepi rendezvény díszvendége Nagy István agrárminiszter volt, aki úgy fogalmazott, fejet hajt az ágazatban tevékenykedők elmúlt 3 évtizedben véghezvitt teljesítménye előtt.

Biotojás-előállító baromfiólak

A günzburgi MR (MaschinenRing – gépkör) szervezésében a természetes kapirgáló tojótyúkok tartására pótkocsira telepített mobil baromfiólakat készítenek és terjesztenek a dél-németországi sváb (Schwäbisch Hall) vidékeken a gazdák között. A program célja a biotojás-termelés növelése az országban.

Németországban csütörtökön döntenek a kakascsibék védelméről

A német szövetségi legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof) csütörtökön (május 23.) dönthet arról, hogy betiltsa a hím naposcsibék elpusztítását. A tojástermelők szerint azonban ha ez bekövetkezik, az tojáshiánnyal is járhat.

Made in Italy – hamisítva

Az olasz élelmiszereket egyre gyakrabban hamisítják és utánozzák az egész világon. A legnépszerűbbek a sajt, a kolbász és az olívaolaj. A hamisítás oka főleg a kereskedelmi konfliktusokhoz vezethető vissza.