Back to top

A változásra képtelen fajta elveszti jelentőségét

Dagadó izmok, nagy ráma, vagy vékonyabb csontozat? A küllemi bírálat a legősibb szelekciós módszerek egyike, ám az, hogy mit néz a bíró, mi hány pontot ér, éppúgy függ az aktuális genetikai, technológiai ismeretektől, mint a piaci igényektől. A húsmarhák showbírálata mára sokszínű, sok résztvevős eseményé vált, ahol rangos külföldi bírók értékelik a hazai tenyésztők munkáját, a tenyészállatokat.

Pascal Langevin
A francia fajtákról ezúttal is az „anyaországból” érkezett szakemberek mondtak ítéletet. A charolais fajtát Pascal Langevin bírálta, aki a HerdBook Charolais (Francia Charolais Tenyésztőszervezet) elnöke, Franciaországban minden charolais tenyésztő ismeri őt. Nagy tiszteletnek örvend, akit egy 2000 fős tagságú, 1,6 millió anyatehén-létszámú charolais közösség választott meg elnöknek.

Langevin úr maga is tenyésztő. S noha 80 tehenes saját állománya messze nem a legnagyobb az országban, ennél népesebb tenyészettel itthon is több gazda rendelkezik, de ő gazdaságát szervezeti munkája mellett viszi.

Állatainak 2/3-a minősített tehén, ez önmagában is mutatja, milyen komoly szakmai munkát végez.

A tehenek közül 17 a legmagasabb minősítési kategóriába tartozik. Állományi átlaga gyarapodásban, tejtermelésben és anyai tulajdonságokban egyaránt meghaladja a francia átlagot, a 376 napos két ellés közti idő is kimagaslóan jónak számít. Tenyésztéssel és hizlalással egyaránt foglalkozik, évente 7-8 tenyészbikát és teheneket is értékesít, amelyek elsősorban a környékbeli tenyészetekbe kerülnek.

Langevin bíró munka közben
A külföldi bírók egyébként távolról sem egy kottát használnak, másféle típust kedvel például egy kanadai, egy ausztrál charolais tenyésztési szakember, mint egy francia. Pascal Langevin bíró kicsit „új hullámosnak” is számít a fajta tenyésztési szemléletében Franciaországban. Mert míg korábban a versenyeken a legnagyobb, legizmosabb állatok voltak a nyerők, ő inkább afelé hajlik, hogy nem feltétlenül ez a kívánatos tenyésztési irányvonal. Tudomásul kell venni, hogy minden fajta változik, hiszen a környezet, a fogyasztói és a feldolgozói igények is folyamatosan változnak. Az a fajta, ami képtelen a megújulásra, elveszti a jelentőségét. Figyelni kell erre a charolais-nál is.

Langevin úr szerint például a vékonyabb csontozat, a hasítottfél izommennyiségének, húshozamának javítása kiemelt szempont kell, hogy legyen. Emellett lényeges kívánalom az élőmunka-igény alacsony szinten tartása, nagyobb állományban is jól tarthatóknak kell lenni az állatoknak. Az egyedi odafigyelés persze jó lenne, de ha egyszer nincs elég gondozó, más megoldásokat kell keresni. Akár a tenyésztésben.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

No-deal Brexit: 45 ezer tejelő marhát kellene levágni?

A napokban reppent fel a hír, hogy akár 45 ezer fejős tehén is vágóhídra kerülhet Észak-Írországban, amennyiben nem sikerül a megegyezni az Egyesült Királyságnak az Európai Unióval. Az ágazati szereplők azonban azt nyilatkozták, szó sincs ilyen tervekről.

Ukrajnában bezárt az utolsó hízott libamájat előállító üzem

Az egyik weboldalon áprilisban megjelent egy rejtett kamerás videófelvétel Ukrajna egyetlen, hízott libamájat előállító telepéről. Az Egyesült Királyságban több étterem is úgy reagált erre, hogy étlapjáról levette a hízott libamájat.

Ötödével nőtt az élőmarhaexport

Júniusban a KSH tájékoztatása szerint – 2018 VI. hónap áraihoz viszonyítva – a vágósertés kilónkénti ára 94, a vágójuhoké 36, a vágómarháé 15, a vágóbaromfié 7, a nyerstejé pedig 6 forinttal drágult, a tojás ára stagnált. A gabona 6,5 százalékkal került többe.

A fölmelegedéssel új kártevők jelentek meg

Az idén a mezőgazdaságban az időjárási károk minden fajtáját megéltük, szeszélyes váltakozásban. Nem csoda, hogy a debreceni FarmerExpo kertészeti tanácskozása az éghajlatváltozásról és annak következményeiről szólt. Előrejelzések szerint a hőmérséklet biztosan emelkedni fog, a csapadékmennyiség kevésbé változik, de a rövid, intenzív esők közt hosszabb száraz időszakok várhatók.

Mini shetland pónit is csak származási lappal!

Kedves színfoltja volt az idei debreceni agrárexpónak a mini shetland pónik bemutatkozása, amikor agility során is láthattuk, milyen sokoldalúak is lovaink legkisebbjei. A bemutatott állatok közül különösen nagy érdeklődés mutatkozott Erdei Szigeti Dávid mini shetland pónija iránt, főként tenyészménjét értékelte nagyra a látogatók sokasága.

Vendée-i juhok a FarmerExpón

A FarmerExpo Nemzetközi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás és Vásár idén is tartogatott meglepetéseket az kiskérődzők iránt érdeklődő látogatók számára is. Immár hagyomány, hogy a juhtenyésztők nagy hangsúlyt fektetnek erre a kiállításra, melyet az eseményen a díjkiosztón is érzékelhettünk.

Csak a francia fogyasztók harmadának ízlik a fürtös paradicsom

Egy fogyasztói felmérés szerint a francia vásárlók nem igazán elégedettek a nyáron kapható fürtös paradicsom és charentais sárgadinnye minőségével. Mindezt a következtetést az után vonták le, hogy közel 900 fogyasztóval kóstoltattak vakon diszkont áruházakban, szupermarketekben és zöldség-gyümölcs boltokban kínált terméseket.

A spanyolviaszt találták fel a német pártok a húsadóval, de még azt is rosszul

Érdekes véleménycikket írt a német agrarheute.com portál munkatársa a tervezett húsadóval kapcsolatban. Azt fejti ki, hogy Németországban civil kezdeményezésre már működik egy hasonló, ám valóban jól kitalált rendszer. Miért nem inkább amögé áll be a törvényhozás? – teszi fel a kérdést.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

ASP Bulgária: A termelők tüntettek, hogy ne kelljen leölniük állataikat

Az afrikai sertéspestis (ASP) terjedése elérte már Bulgáriát is, bár erről eddig keveset hallhattunk. Sajnos, a betegség itt a házisertés-állományt is érinti olyannyira, hogy az elmúlt hetekben mintegy 130 000 állatot kellett leölni a vírus megjelenése miatt az ország nagy, kereskedelmi gazdaságaiban.