Back to top

A változásra képtelen fajta elveszti jelentőségét

Dagadó izmok, nagy ráma, vagy vékonyabb csontozat? A küllemi bírálat a legősibb szelekciós módszerek egyike, ám az, hogy mit néz a bíró, mi hány pontot ér, éppúgy függ az aktuális genetikai, technológiai ismeretektől, mint a piaci igényektől. A húsmarhák showbírálata mára sokszínű, sok résztvevős eseményé vált, ahol rangos külföldi bírók értékelik a hazai tenyésztők munkáját, a tenyészállatokat.

Pascal Langevin
A francia fajtákról ezúttal is az „anyaországból” érkezett szakemberek mondtak ítéletet. A charolais fajtát Pascal Langevin bírálta, aki a HerdBook Charolais (Francia Charolais Tenyésztőszervezet) elnöke, Franciaországban minden charolais tenyésztő ismeri őt. Nagy tiszteletnek örvend, akit egy 2000 fős tagságú, 1,6 millió anyatehén-létszámú charolais közösség választott meg elnöknek.

Langevin úr maga is tenyésztő. S noha 80 tehenes saját állománya messze nem a legnagyobb az országban, ennél népesebb tenyészettel itthon is több gazda rendelkezik, de ő gazdaságát szervezeti munkája mellett viszi.

Állatainak 2/3-a minősített tehén, ez önmagában is mutatja, milyen komoly szakmai munkát végez.

A tehenek közül 17 a legmagasabb minősítési kategóriába tartozik. Állományi átlaga gyarapodásban, tejtermelésben és anyai tulajdonságokban egyaránt meghaladja a francia átlagot, a 376 napos két ellés közti idő is kimagaslóan jónak számít. Tenyésztéssel és hizlalással egyaránt foglalkozik, évente 7-8 tenyészbikát és teheneket is értékesít, amelyek elsősorban a környékbeli tenyészetekbe kerülnek.

Langevin bíró munka közben
A külföldi bírók egyébként távolról sem egy kottát használnak, másféle típust kedvel például egy kanadai, egy ausztrál charolais tenyésztési szakember, mint egy francia. Pascal Langevin bíró kicsit „új hullámosnak” is számít a fajta tenyésztési szemléletében Franciaországban. Mert míg korábban a versenyeken a legnagyobb, legizmosabb állatok voltak a nyerők, ő inkább afelé hajlik, hogy nem feltétlenül ez a kívánatos tenyésztési irányvonal. Tudomásul kell venni, hogy minden fajta változik, hiszen a környezet, a fogyasztói és a feldolgozói igények is folyamatosan változnak. Az a fajta, ami képtelen a megújulásra, elveszti a jelentőségét. Figyelni kell erre a charolais-nál is.

Langevin úr szerint például a vékonyabb csontozat, a hasítottfél izommennyiségének, húshozamának javítása kiemelt szempont kell, hogy legyen. Emellett lényeges kívánalom az élőmunka-igény alacsony szinten tartása, nagyobb állományban is jól tarthatóknak kell lenni az állatoknak. Az egyedi odafigyelés persze jó lenne, de ha egyszer nincs elég gondozó, más megoldásokat kell keresni. Akár a tenyésztésben.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tényleg mosolyognak a kutyák?

Amikor a kutya kinyitja a pofáját, a szája sarka felfelé ível, a nyelve pedig kilóg, szinte minden embernek egyértelműen a mosoly jut eszébe erről az arckifejezésről. De vajon tényleg ez a helyzet? Ugyanazt az arckifejezést használnák a kutyák is, mint az emberek, hogy kifejezzék az örömüket, boldogságukat?

Emlékezzünk a nyúlpaprikásra!

Nagyszüleink sokkal gyakrabban ettek nyúlhúst, mi mi, manapság az egy főre jutó fogyasztás mindössze néhány deka. Valószínűleg azt is kevesen tudják, milyen egészséges fehérjeforrás. Ezen kíván változtatni a harmadik alkalommal indított marketingkampány az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a SPAR szervezésében.

Őshonos háziállatok a Budakeszi Vadasparkban

A Kárpát-Medencében őshonos háziállatokat bemutató parasztudvart adtak át a Budakeszi Vadasparkban pénteken, ahol magyar nyúl, tehén, és számos baromfi látható. A cél, hogy a klasszikus állattartást és a természetet közelebb hozzák a városi emberhez.

Galambverseny életre-halálra

Akár a galambok Iron Manjének vagy Spartan Racejének is nevezhetnék azt a megmérettetést, ami a Fülöp-szigeteken zajlik. A veszélyes versenyen induló postagalamboknak mindössze 10 százaléka ér célba – a többiek a vad tengerek, ragadozók, perzselő hőség, vagy éppen tolvajok áldozatául esnek.

Egészséges marad egy ló, ha csak legel?

A fű kiváló tápanyagforrás, de sok tényezőtől függ, hogy önmagában elegendő-e a lovak egészségének fenntartásához.

Baranyában versengtek az erdészek

Május 22-én zajlott az erdőgazdálkodásban aktívan dolgozó erdésztechnikusok számára meghirdetett Év Erdésze 2019 verseny Baranya megyei fordulója az Országos Erdészeti Egyesület Baranya megyei helyi csoportja és a Mecsekerdő Zrt. szervezésében.

Biológiai védekezés: darázzsal a foltosszárnyú muslica ellen

Több mint 200 hektáron védekeznek biológiai módszerrel a Drosophila suzukii ellen. A Verona és Vicenza közti dombvidéken több mint 150 cseresznyetermesztő fogott össze, és a Bioplanet kezdeményezésére már március végén kibocsátották a muslica természetes ellenségét, a Trichopria drosophilae fürkészdarazsat.

Mezőfalván járt a gazdatársadalom

Fejleszteni, beruházni és modernizálni kell a mezőgazdaságot – hangsúlyozták a felszólalók a Fejér megyei Mezőfalván, a III. NAK szántóföldi napok és agrárgépshow rendezvény megnyitó ünnepségén.

Miért a külföldi húst?

Matej Korpáš, az SPPK sajóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az üzletekben minden húsnál fel kell tüntetni, hogy az állatot hol nevelték, hol vágták le és a húsát hol dolgozták fel, valamint hogy hol csomagolták. A kamara ismételten figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen, alaposan olvassák el ezeket az információkat.

Csak képzett tanárok vezethetik a vándortáborozó gyerekeket

Mintegy 4000 gyermeket vezetnek majd végig az Erdei Vándortáborok útvonalain azok a pedagógusok, akik az Országos Erdészeti Egyesület és a Testnevelési Egyetem által koordinált gyalogos vándortáborvezető továbbképzésen részt vettek.