0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A változásra képtelen fajta elveszti jelentőségét

Dagadó izmok, nagy ráma, vagy vékonyabb csontozat? A küllemi bírálat a legősibb szelekciós módszerek egyike, ám az, hogy mit néz a bíró, mi hány pontot ér, éppúgy függ az aktuális genetikai, technológiai ismeretektől, mint a piaci igényektől. A húsmarhák showbírálata mára sokszínű, sok résztvevős eseményé vált, ahol rangos külföldi bírók értékelik a hazai tenyésztők munkáját, a tenyészállatokat.

A francia fajtákról ezúttal is az „anyaországból” érkezett szakemberek mondtak ítéletet. A charolais fajtát Pascal Langevin bírálta, aki a HerdBook Charolais (Francia Charolais Tenyésztőszervezet) elnöke, Franciaországban minden charolais tenyésztő ismeri őt. Nagy tiszteletnek örvend, akit egy 2000 fős tagságú, 1,6 millió anyatehén-létszámú charolais közösség választott meg elnöknek.

Langevin úr maga is tenyésztő. S noha 80 tehenes saját állománya messze nem a legnagyobb az országban, ennél népesebb tenyészettel itthon is több gazda rendelkezik, de ő gazdaságát szervezeti munkája mellett viszi.

Állatainak 2/3-a minősített tehén, ez önmagában is mutatja, milyen komoly szakmai munkát végez.

A tehenek közül 17 a legmagasabb minősítési kategóriába tartozik. Állományi átlaga gyarapodásban, tejtermelésben és anyai tulajdonságokban egyaránt meghaladja a francia átlagot, a 376 napos két ellés közti idő is kimagaslóan jónak számít. Tenyésztéssel és hizlalással egyaránt foglalkozik, évente 7-8 tenyészbikát és teheneket is értékesít, amelyek elsősorban a környékbeli tenyészetekbe kerülnek.

A külföldi bírók egyébként távolról sem egy kottát használnak, másféle típust kedvel például egy kanadai, egy ausztrál charolais tenyésztési szakember, mint egy francia. Pascal Langevin bíró kicsit „új hullámosnak” is számít a fajta tenyésztési szemléletében Franciaországban. Mert míg korábban a versenyeken a legnagyobb, legizmosabb állatok voltak a nyerők, ő inkább afelé hajlik, hogy nem feltétlenül ez a kívánatos tenyésztési irányvonal. Tudomásul kell venni, hogy minden fajta változik, hiszen a környezet, a fogyasztói és a feldolgozói igények is folyamatosan változnak. Az a fajta, ami képtelen a megújulásra, elveszti a jelentőségét. Figyelni kell erre a charolais-nál is.

Langevin úr szerint például a vékonyabb csontozat, a hasítottfél izommennyiségének, húshozamának javítása kiemelt szempont kell, hogy legyen. Emellett lényeges kívánalom az élőmunka-igény alacsony szinten tartása, nagyobb állományban is jól tarthatóknak kell lenni az állatoknak. Az egyedi odafigyelés persze jó lenne, de ha egyszer nincs elég gondozó, más megoldásokat kell keresni. Akár a tenyésztésben.
Forrás: magyarmezogazdasag.hu