0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Családbarát kirándulások a Vértesben

A Vértes területének túlnyomó többsége természetvédelmi oltalom alatt áll. A déli, délnyugati része a Vértesi Tájvédelmi Körzethez, az északi az Észak-Vértesi Természetvédelmi Területhez tartozik. Ezen felül magas az EU ökológiai hálózatához (Natura 2000) sorolt területek aránya, és itt létesült hazánk első natúrparkja, a Vértesi Natúrpark.

A Vértes, a Gerecse-hegység egy része, valamint a Császáridombság és a Bakonyalja tájegységek kezelője a Vértesi Erdő Zrt.

A vidék tájföldrajzi, topográfiai, földtani és őslénytani megismerésének története a 18. század elejéig nyúlik vissza. A Vértes növényvilágának feltárásában meghatározó volt Boros Ádám több évtizedes munkája, ő találta meg egyebek között a keleti gyertyánt (Carpinus orientalis) a Csákvár fölötti Haraszt-hegyen 1953-ban.

Az egyedülállóan szép és változatos tájképi adottságok mellett kiemelt természetvédelmi értékei a szubmediterrán sziklagyepek, a cserszömörcés karsztbokorerdők, valamint a sajátos növény- és állatvilágú szurdokerdők.

A lágyszárúak közül a sziklagyepek növénytársulása a leggazdagabb, jellegzetes fajok a tavaszi hérics, fekete kökörcsin, árvalányhaj, kövirózsa, és Szent István szegfűje. Természetvédelmi oltalom alatt álló állatfajok is szép számmal fordulnak elő a területen. A gerincesek közül legnagyobb fajszámmal a madárvilág képviselteti magát. A lombkoronaszintben elsősorban a nagyobb testű ragadozók, például az egerészölyv és a héja fészkelnek, de a vértesi erdők értékét emeli a fokozottan védett parlagi sas és kerecsensólyom jelenléte is.

A Kéktúra útvonalán

Az elmúlt években új lendületet vett a túrázás, mind többek életének szerves része a természetjárás, az aktív kikapcsolódás. Ez egyfajta szemléletváltást is eredményezett, előtérbe került az ökoturizmus, a fenntarthatóságra törekvés és az élményközpontú életfelfogás. Rengetegen túráznak az Országos Kéktúra megújult, karbantartott útvonalain. A Vértes is sokakat vonz, ez is ösztönzi a jövőre elkészülő Gróf Esterházy Móric Ökoturisztikai Központ kialakítását Gánt-Kőhányáson.

A turizmus leginkább a természeti környezet sajátosságaira épül, a legnépszerűbbek a természetjárás, kerékpáros, vadász-, lovas és a hegyvidéki kalandturizmus (sziklamászás, hegymászás).

Kőhányást elsősorban a településen áthaladó Országos Kéktúra útvonalon haladók keresik fel. Az Erdészek a Vértes Értékeiért Egyesület és a Vértesi Erdő Zrt. együttműködésével a Mária-út Egyesület már évekkel ezelőtt – kibővített – vallásturisztikai útvonalat jelölt ki, annak figyelembe vételével, hogy a Szent Teréz-kápolna teljességében megújult, és a szakrális turisztikai programcsomagok részévé vált.

Kőhányás (Steinau) a Vértes északi oldalán, a Vértesi Natúrparkban, tájvédelmi körzetben elhelyezkedő, közigazgatásilag Gánthoz tartozó település. Egykor az Esterházy család két birtokát, Csákvárt és Majkot összekötő út mentén helyezkedett el, és a család által betelepített svábok lakták. Az Esterházy-birtok vadászati és erdészeti központja volt, favágók, szénégetők, mészégetők éltek a falucskában. Esterházy gróf ott építette föl fővadásza rezidenciáját is. Az egykori út menti fogadó a közösség akkori társadalmi életének helyszíne volt, ez az épület válik az Esterházy Ökoturisztikai Központtá.

A hajdanán az Esterházy család által építtetett és az ’50-es években még turistaszállóként működött, romos szállót az erdőgazdaság magánkézből vásárolta meg évekkel ezelőtt. Az épületet már az 1939-ben kiadott Vértes Hegység Kalauza című kiadványban is turistafogadóként említik. Nagy szolgálatot tett a későbbiekben is, hiszen évtizedekig a Kéktúra útvonalán túrázóknak kínált szállást. A mostani tervek szerint korszerű, színvonalas ökoturisztikai központtá válik, melyhez helyi sváb gasztronómiát bemutató étterem és 39 férőhelyes szálláshely kapcsolódik. A látogatóközpont a természeti környezetre vonatkozó információs bázist is működtet majd.

Bauxitföldtani Park

A Vértesi Sváb Tematikus Út egyik állomása a Budapesttől 65 kilométerre fekvő Gánt. A településen 1926 novemberében kezdték meg a bauxitbányászatot.

A bauxitbánya lelőhelyét Taeger Henrik kutatásai alapján Balás Jenő székely származású bányamérnök fedezte fel. Balás Jenő irodája a jelenlegi Vértes vendéglőben volt, a helyiség ma emlékszobaként tekinthető meg. Európa leggazdagabb bauxitbányáját 1962. december 31-én bezárták.

A Balás Jenő Bauxitbányászati Múzeumban és a hozzá tartozó Bauxitföldtani Parkban Európában is ritkaságnak számító tanösvény várja a látogatókat. Az egykori bauxitbánya külszíni fejtése igazi marsbéli tájra emlékeztet Gánt határában.

A múzeumot a bányagödör szélén, a mesterségesen kialakított tárnában és az udvaron rendezték be. A bemutatott tárgyak között láthatók a külszíni fejtéshez és a mélyművelésű bányászathoz szükséges eszközök, továbbá a kitermelt bauxitot és a dolgozókat szállító járművek.

A tárlat első része a bányamérnök Balás Jenő életútját, tevékenységét mutatja be. A 13 állomásból álló geológiai tanösvény betekintést nyújt a környék földtörténeti múltjába. A tanösvény a Gánt és Zámoly közötti országút melletti Bányászati Múzeum mögött, a Bagoly-hegyi külfejtésben vezet. A hátsó bányafalon érdekes vetősík látható, a múzeum mögötti hegyoldalon a lelőhelyre jellemző, 10 centimétert is elérő pizolitok, bauxitkonkréciók tömegesen fordulnak elő. Ez az egyik legérdekesebb magyarországi geológiai feltárás, hisz e holdbéli tájon járva megismerhetjük, hogy mi zajlott le évmilliók alatt, aminek eredményét aztán az ember hasznosította. A bányászatnak köszönhetően felszínre került színek, rétegek, alakzatok tükrözik a hajdani folyamatokat, megértésüket könnyíti a tanösvényfüzetben olvasható tájékoztató. A tanösvény tehát nemcsak a vértesi bauxitbányászat emlékeit őrzi, hanem bepillantást enged az évmilliókkal korábban létezett világba is.

A régió legízletesebb vadételeit kínáló közeli gánti Vértes vendéglőt a Zimmermann család 1915 óta üzemelteti.

Helyi összefogással

Csókakő csendes kis falu, összetartó, barátságos lakókkal, akikek az önfeláldozó munkájuk által lett impozáns épületegyüttessé a gótikus Csókakői vár. A régi időkben elsősorban stratégiailag kedvező fekvésének köszönhette jelentőségét, mivel a mai 81-es út elődjét, a Gaja-patak völgyében haladó utat ellenőrizte, amelyet a tihanyi alapítólevélben hadútként említettek. A vár gyönyörű helyen fekszik, csodálatos kilátással. Felújításának szervezését és az örökségvédelmi (régészeti, műemlékvédelmi) szakmai munkálatok segítését − bő évszázados elhanyagoltság után − 1994-ben kezdte meg a helyi önkormányzat, illetve a történelmi emlékhelyért felelősséget érző, annak megmentéséért aktívan dolgozó Várbarátok Társasága.

Idilli nyugalom

Egy kellemes tavaszi, vagy akár őszi – igazán ősszel gyönyörűek az ezer színnel játszó lankás szőlők és a föléjük meredező erdővel borított hegygerincek – napon akár kerékpár, akár ló nyergében nekivághatunk a Mórról induló történelmi Borútnak, hogy Csókakőt érintve eljussunk egészen az elragadó kis vértesi faluig, Csákberényig.

A Vértes dolomitszirtjeinek ölelésében, erdőkkel körbevéve fekszik Csákberény.

A falu a Vértes tájvédelmi körzet része. Az egykori Merán-uradalom központjában 2014. október 22-étől látogatható a Gróf Merán Fülöp Vadászati és Erdészeti Múzeum, benne a Vértes vadászati és erdészeti múltját, illetve kisebb részben jelenét bemutató gyűjtemény, jelenleg Orvvadász Fegyverek Kiállítása tekinthető meg. Egyebek között 18–19. századi fegyverek, melyeken láthatóak az orvvadászat nyomai, valamint hurkos, csapdás eszközök. A környezeti nevelést segíti a 4620 méter hosszú, ingyenesen és szabadon látogatható, a Vértes talán legszebb kilátópontját is érintő Vértesi Panoráma Tanösvény.

Végigsétálva rajta a talajviszonyoktól és domborzattól függően sziklagyepek, karsztbokorerdők, száraz tölgyesek, gyertyános-kocsánytalan tölgyesek,bükkösök, cseresek, kultúrerdők váltják egymást.

Valamint a tájékoztató táblák segítségével az erdőgazdálkodás szakterületébe is betekintést nyerhetünk. A tanösvényen igazi vadmegfigyelőkké válhatunk, hiszen egy valódi szórónál (vadetető hely) felállított 15 fő befogadására alkalmas vadászles várja a türelmesebb kirándulókat. A megfigyelőpont az őszi szervezett szarvasbőgés-túrák helyszíne is.

Csákberényről a Móri Borútra térve érjük el Orondpusztát, ahol a gyermekeknek igazi tanyasi élményekben lehet részük, az állatsimogatás, a felhőtlen ugrabugrálás a szalmabálákon egyaránt jó móka.

A sajtkóstoló pedig a felnőttek elismerését is kivívja. A magyar tarka tehenek a Vértes Tájvédelmi Körzet tiszta rétjein legelnek, ezért kiváló minőségű tejet adnak.

Rövid séta vagy kellemes erdei kirándulás után a Borúton haladva ódon vagy épp felújított pincék teszik romantikussá a tájat, mindezt fokozza a fölöttük magasodó sziklakibúvásokkal tördelt Vértes hegység. Alkalomadtán betérve egy-egy borospincébe, megízlelhetjük a hegy nedűjét, az ezerjót, hazánk legkisebb borvidékén a Móri Borvidéken. Azonban a mérettel ellentétben itt a szőlőművelés a 9. századig nyúlik vissza. A térség gazdálkodását, megélhetését, fejlődését évszázadokon át a szőlőművelés határozta meg. Az emberek életritmusa, szokásai, hagyományai a borászathoz szorosan kapcsolódtak, és kapcsolódnak a mai napig is. Csókakőt elsősorban az Országos Kéktúra kapcsolja a Vértes turistaút-hálózatához. A K jelzésen indulva Gántra, a Pj vagy a Z jelzésre váltva Mórra juthatunk, a Zj pedig Csákberény felé vezet.

Ruff Tünde
turisztikai előadó
Vértesi Erdő Zrt.

Fotók: Mudrák Attila, Varga Norbert

Forrás: A Mi Erdőnk