Back to top

Idő, türelem és szaktudás kell az állatok felkészítéséhez

Miniszteri különdíjban részesült az idén színvonalasan kiállított charolais tenyészállataiért az Abaúji Papp Charolais Kft. Ebben az évben a fajtagyőztes charolais tenyészállat ebből a gazdaságból érkezett. A nyertes borjas tehén mellett tizenegy felnőtt nőivarú tenyészállattal és még két borjúval neveztek a hódmezővásárhelyi showbírálatra.

Az Abaúji Papp Charolais Kft. vezetői Papp Sándor és felesége
A tenyészet számos díjat nyert már a teheneivel és bikáival a korábbi kiállításokon is. Papp Sándor ügyvezető igazgató azt mondja, ők minden alkalommal komolyan készülnek a hódmezővásárhelyi kiállításra. Az itteni bírálatot tartja a legjelentősebb megmérettetésnek, mert itt az ország legsikeresebb tenyészeteinek legszebb példányai versenyeznek. Nálunk már két hónappal a megnyitó előtt megkezdődik a kiállításra szánt marhák válogatása, egy néhány héttel a bemutató előtt szűkítik a keretet. Ettől kezdve két dolgozójuk csak a kiválasztott jószágokkal foglalkozik. A jelenlegi állományuk 350 tehénből, 206 növendék üszőből, 220 szopós borjúból és nagy létszámú tenyészbikából áll. Mind tiszta vérű egyed, a legmagasabb törzskönyvi besorolásba tartoznak. Kizárólag francia genetikát alkalmaznak, Franciaországból rendszeresen importálnak tenyészbikákat, illetve spermát. A gazdaságban elsősorban tenyészállat-előállítással foglalkoznak, jó minőségű, magas genetikai értékű tenyészbikákat, szűz és vemhes üszőket értékesítenek a hazai és külföldi vevőknek.

Jól bejáratott piacuk van – emeli ki Papp Sándor, aminek kiszélesítéséhez, illetve megtartásához a hódmezővásárhelyi versenyeken való részvételük, illetve eredményességük is hozzájárult. A régi vevők folyamatosan visszatérnek, és jönnek a szomszéd országokból is. A mi legjelentősebb vevőink a határon túli magyarok. A Felvidéken, Erdélyben, Szerbiában, Ausztriában is jól ismernek minket – állítja.

Az idei fajtagyőztes anyatehén borjával
A vállalkozás megközelítőleg 1000 hektár területen gazdálkodik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Cserehát lankáin. A Hajdúságban ez nagy gazdaságnak számítana – jegyzi meg Papp Sándor, de az ő területeink olyan termőhelyi adottságúak, amelyeken csak roppant nagy ráfordítással tudnak normális hozamot elérni.

- A szántóterületeink az eredményesség határát súrolják, ugyanakkora ráfordítással több tonnával nagyobb kalászos vagy a kukorica termése takarítható be egy jobb területen, mint nálunk, de persze ott nem is legelőt vetnek – mondja. - Meg kell találni minden területnek a normális hasznosítását. Ezért is van az, hogy a területünk felét charolais húsmarhával hasznosítjuk. Nagyjából 350 hektár a gyepterületünk és 60-70 hektáron vetünk lucernát, ezzel a zöldítési feltételeknek is meg tudunk felelni. Betakarítunk silókukoricát és takarmánykeveréknek valót is a földekről, és nagyjából a területünk másik felén árunövényt; napraforgót, kukoricát, búzát, repcét termesztünk.

Félig-meddig környezetbarátnak is mondható a mi gazdálkodásunk, amit a csereháti dombokon folytatunk, de nem feltétlen a szemlélet, inkább a hasznosítási mód miatt mondom ezt naturális gazdálkodásnak – feleli Papp Sándor. A gyepekkel megvédjük az eróziótól a hegyoldalakat, amik az állatoknak kiváló legelőterület adnak.

Sajnos, a klímaváltozást mi is érezzük, mert bár az éves csapadékmennyiség szinte ugyanannyi, mint korábban, évszázadokon keresztül volt, csak borzasztó hektikus az elosztása. Most a télen olyan kevés volt a csapadék, hogy a talajok nem tudtak víztartalékot képezni. A búzák ezt megszenvedték nagyon, s ugyan most megjött az eső, de ritkább lett az állomány. Az öt-hat ágban bokrosodott búzából visszaszáradt 4-5 hajtás, így már biztos, hogy nem lehet jó hozamunk. A búzára, amit mi árunövényként vetünk, nagy szüksége van az állattenyésztésünknek is, hiszen a marháknak kell az alomszalma és a takarmányszalma.

Nálunk harmonikus arányban van az állattenyésztés és a növénytermesztés, jól ki is egészítik egymást, a melléktermékek pedig kiválóan hasznosíthatók az állattenyésztésben – jegyzi meg az ügyvezető.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tényleg mosolyognak a kutyák?

Amikor a kutya kinyitja a pofáját, a szája sarka felfelé ível, a nyelve pedig kilóg, szinte minden embernek egyértelműen a mosoly jut eszébe erről az arckifejezésről. De vajon tényleg ez a helyzet? Ugyanazt az arckifejezést használnák a kutyák is, mint az emberek, hogy kifejezzék az örömüket, boldogságukat?

Emlékezzünk a nyúlpaprikásra!

Nagyszüleink sokkal gyakrabban ettek nyúlhúst, mi mi, manapság az egy főre jutó fogyasztás mindössze néhány deka. Valószínűleg azt is kevesen tudják, milyen egészséges fehérjeforrás. Ezen kíván változtatni a harmadik alkalommal indított marketingkampány az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum, a Nyúl Szakmaközi Szervezet és Terméktanács, valamint a SPAR szervezésében.

Galambverseny életre-halálra

Akár a galambok Iron Manjének vagy Spartan Racejének is nevezhetnék azt a megmérettetést, ami a Fülöp-szigeteken zajlik. A veszélyes versenyen induló postagalamboknak mindössze 10 százaléka ér célba – a többiek a vad tengerek, ragadozók, perzselő hőség, vagy éppen tolvajok áldozatául esnek.

Egészséges marad egy ló, ha csak legel?

A fű kiváló tápanyagforrás, de sok tényezőtől függ, hogy önmagában elegendő-e a lovak egészségének fenntartásához.

Miért a külföldi húst?

Matej Korpáš, az SPPK sajóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az üzletekben minden húsnál fel kell tüntetni, hogy az állatot hol nevelték, hol vágták le és a húsát hol dolgozták fel, valamint hogy hol csomagolták. A kamara ismételten figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen, alaposan olvassák el ezeket az információkat.

Mérgező alga pusztítja a lazacokat Norvégiában

Több millió tenyésztett lazac pusztult el Norvégia északi részén az utóbbi napokban egy mérgező alga miatt, és a helyzetet még nem sikerült ellenőrzés alá vonni - közölték a norvég hatóságok.

Biotojás-előállító baromfiólak

A günzburgi MR (MaschinenRing – gépkör) szervezésében a természetes kapirgáló tojótyúkok tartására pótkocsira telepített mobil baromfiólakat készítenek és terjesztenek a dél-németországi sváb (Schwäbisch Hall) vidékeken a gazdák között. A program célja a biotojás-termelés növelése az országban.

Németországban csütörtökön döntenek a kakascsibék védelméről

A német szövetségi legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof) csütörtökön (május 23.) dönthet arról, hogy betiltsa a hím naposcsibék elpusztítását. A tojástermelők szerint azonban ha ez bekövetkezik, az tojáshiánnyal is járhat.

Made in Italy – hamisítva

Az olasz élelmiszereket egyre gyakrabban hamisítják és utánozzák az egész világon. A legnépszerűbbek a sajt, a kolbász és az olívaolaj. A hamisítás oka főleg a kereskedelmi konfliktusokhoz vezethető vissza.

A takarmányozás kihívásai - jelentős változások jönnek

„A növényi összetevők legújabb generációja a takarmányozás hatékonyságának növeléséért” címmel tartották Herceghalmon idén a Biomin Magyarország Kft. konferenciáját, melyre rangos hazai és külföldi előadók érkeztek. A megnyitón Gerhard Galsterer, a Biomin GmbH regionális igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.