Back to top

Idő, türelem és szaktudás kell az állatok felkészítéséhez

Miniszteri különdíjban részesült az idén színvonalasan kiállított charolais tenyészállataiért az Abaúji Papp Charolais Kft. Ebben az évben a fajtagyőztes charolais tenyészállat ebből a gazdaságból érkezett. A nyertes borjas tehén mellett tizenegy felnőtt nőivarú tenyészállattal és még két borjúval neveztek a hódmezővásárhelyi showbírálatra.

Az Abaúji Papp Charolais Kft. vezetői Papp Sándor és felesége
A tenyészet számos díjat nyert már a teheneivel és bikáival a korábbi kiállításokon is. Papp Sándor ügyvezető igazgató azt mondja, ők minden alkalommal komolyan készülnek a hódmezővásárhelyi kiállításra. Az itteni bírálatot tartja a legjelentősebb megmérettetésnek, mert itt az ország legsikeresebb tenyészeteinek legszebb példányai versenyeznek. Nálunk már két hónappal a megnyitó előtt megkezdődik a kiállításra szánt marhák válogatása, egy néhány héttel a bemutató előtt szűkítik a keretet. Ettől kezdve két dolgozójuk csak a kiválasztott jószágokkal foglalkozik. A jelenlegi állományuk 350 tehénből, 206 növendék üszőből, 220 szopós borjúból és nagy létszámú tenyészbikából áll. Mind tiszta vérű egyed, a legmagasabb törzskönyvi besorolásba tartoznak. Kizárólag francia genetikát alkalmaznak, Franciaországból rendszeresen importálnak tenyészbikákat, illetve spermát. A gazdaságban elsősorban tenyészállat-előállítással foglalkoznak, jó minőségű, magas genetikai értékű tenyészbikákat, szűz és vemhes üszőket értékesítenek a hazai és külföldi vevőknek.

Jól bejáratott piacuk van – emeli ki Papp Sándor, aminek kiszélesítéséhez, illetve megtartásához a hódmezővásárhelyi versenyeken való részvételük, illetve eredményességük is hozzájárult. A régi vevők folyamatosan visszatérnek, és jönnek a szomszéd országokból is. A mi legjelentősebb vevőink a határon túli magyarok. A Felvidéken, Erdélyben, Szerbiában, Ausztriában is jól ismernek minket – állítja.

Az idei fajtagyőztes anyatehén borjával
A vállalkozás megközelítőleg 1000 hektár területen gazdálkodik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Cserehát lankáin. A Hajdúságban ez nagy gazdaságnak számítana – jegyzi meg Papp Sándor, de az ő területeink olyan termőhelyi adottságúak, amelyeken csak roppant nagy ráfordítással tudnak normális hozamot elérni.

- A szántóterületeink az eredményesség határát súrolják, ugyanakkora ráfordítással több tonnával nagyobb kalászos vagy a kukorica termése takarítható be egy jobb területen, mint nálunk, de persze ott nem is legelőt vetnek – mondja. - Meg kell találni minden területnek a normális hasznosítását. Ezért is van az, hogy a területünk felét charolais húsmarhával hasznosítjuk. Nagyjából 350 hektár a gyepterületünk és 60-70 hektáron vetünk lucernát, ezzel a zöldítési feltételeknek is meg tudunk felelni. Betakarítunk silókukoricát és takarmánykeveréknek valót is a földekről, és nagyjából a területünk másik felén árunövényt; napraforgót, kukoricát, búzát, repcét termesztünk.

Félig-meddig környezetbarátnak is mondható a mi gazdálkodásunk, amit a csereháti dombokon folytatunk, de nem feltétlen a szemlélet, inkább a hasznosítási mód miatt mondom ezt naturális gazdálkodásnak – feleli Papp Sándor. A gyepekkel megvédjük az eróziótól a hegyoldalakat, amik az állatoknak kiváló legelőterület adnak.

Sajnos, a klímaváltozást mi is érezzük, mert bár az éves csapadékmennyiség szinte ugyanannyi, mint korábban, évszázadokon keresztül volt, csak borzasztó hektikus az elosztása. Most a télen olyan kevés volt a csapadék, hogy a talajok nem tudtak víztartalékot képezni. A búzák ezt megszenvedték nagyon, s ugyan most megjött az eső, de ritkább lett az állomány. Az öt-hat ágban bokrosodott búzából visszaszáradt 4-5 hajtás, így már biztos, hogy nem lehet jó hozamunk. A búzára, amit mi árunövényként vetünk, nagy szüksége van az állattenyésztésünknek is, hiszen a marháknak kell az alomszalma és a takarmányszalma.

Nálunk harmonikus arányban van az állattenyésztés és a növénytermesztés, jól ki is egészítik egymást, a melléktermékek pedig kiválóan hasznosíthatók az állattenyésztésben – jegyzi meg az ügyvezető.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A szélesebb közönség felé nyit az épülő agrártechnológiai központ Angliában

Szeptemberben az egyetemisták előtt nyitják meg, jövő évtől pedig már a nagyközönség is látogathatja a legújabb fejlesztéseket bemutató agrártechnológiai központot. A kormány által is támogatott projekt a tervek szerint fogyasztókra is hatással lesz.

Menedék forró napokra

A francia országos állattenyésztési kutatóintézettel (Idele) és annak juhtenyésztési kísérleti központjával (CIIRPO) együttműködésben főiskolai hallgatók fejlesztették ki az Ovifresh néven bemutatott, 50–60 juh számára elegendő árnyékot nyújtó mobil árnyékolót.

Madárinfluenza - megakadályozható a vírusfertőzés

Az University of Edinburgh’s Roslin Institute kutatói laboratóriumban tenyésztett csirkesejtek DNS-e egy szakaszának génszerkesztési eljárásokkal végzett törlésével megakadályozták a vírusfertőzést.

Tejipar: látványos minőségjavulás

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet legutóbbi agrárpiaci jelentése szerint az áprilisban felvásárolt nyerstejnek szinte teljes egésze, 99,7 százaléka extra minőségű volt, amire régóta nem volt példa.

Több ezer hektár legelőt ad bérbe a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság

Az egykori bombázólőtér tájrehabilitációjának köszönhetően a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság (HNPI) területén csaknem 4000 hektár legelőterület bérbe adása vált lehetővé a helyben lakó, állattartással foglalkozó gazdák számára - nyilatkozta Nagy István agrárminiszter az MTI-nek.

Mangalica: a fajta második újraélesztése

„Az elmúlt évben a mangalica egyesület hajója viharos vizekre került, de mind ez ideig sikerült a felszínen tartani azt!” Ez a nem túl vigasztaló kijelentés a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének debreceni közgyűlésén hangzott el. A tenyészetek száma tavaly csökkent, amiben közrejátszhatott az is, hogy április 23-án hazánkban is megjelent az afrikai sertéspestis.

Egy hónap alatt csaknem a duplájára emelkedett a vágómarha-értékeítés

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. I-IV. hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 7,8 százalékkal nőtt, azáltal, hogy a növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 11,7 százalékkal, az élő állatoké és az állati termékeké pedig 0,8 százalékkal drágult.

Reményt keltő a burgundi nyúl helyzete hazánkban

A mesékből ismert Burgundia Franciaország középső területén található, innen származtatják a burgundi vörös nyúlfajtát, mely a múlt század derekán igen nagy népszerűségnek örvendett. Kialakulásában a helyi parlagi nyulak mellett a belga parlagi vörös is szerepet játszott. Később a megszilárdult burgundi vöröst felhasználták az új-zélandi vörös kialakításában.

„Bio-fűnyírók” a brüsszeli reptéren

Belgium egyik legforgalmasabb légi kikötőjének fenntartója úgy döntött, néhány tucat birka segítségével oldja meg a fűnyírást a Zavantem reptér zajvédő zónájában. Ez nemcsak környezetbarát, de a terület biodiverzitásának növekedését is elősegíti.

Dióhéjban a veszélyes állatok tartásáról

A veszélyesnek minősülő állatok tartásának témaköre meglehetősen kényes terület. A ritkán – 5-10 évente – előforduló, valós problémát okozó esetekre a törvényalkotóknak természetesen reagálnia kellett, ám azt is el kell ismerni, hogy a régebben napvilágot látott szabályok némelyike betarthatatlan volt. 2015-ben átdolgozták a veszélyes állatok tartásával foglalkozó törvényt...