0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Idő, türelem és szaktudás kell az állatok felkészítéséhez

Miniszteri különdíjban részesült az idén színvonalasan kiállított charolais tenyészállataiért az Abaúji Papp Charolais Kft. Ebben az évben a fajtagyőztes charolais tenyészállat ebből a gazdaságból érkezett. A nyertes borjas tehén mellett tizenegy felnőtt nőivarú tenyészállattal és még két borjúval neveztek a hódmezővásárhelyi showbírálatra.

A tenyészet számos díjat nyert már a teheneivel és bikáival a korábbi kiállításokon is. Papp Sándor ügyvezető igazgató azt mondja, ők minden alkalommal komolyan készülnek a hódmezővásárhelyi kiállításra. Az itteni bírálatot tartja a legjelentősebb megmérettetésnek, mert itt az ország legsikeresebb tenyészeteinek legszebb példányai versenyeznek. Nálunk már két hónappal a megnyitó előtt megkezdődik a kiállításra szánt marhák válogatása, egy néhány héttel a bemutató előtt szűkítik a keretet. Ettől kezdve két dolgozójuk csak a kiválasztott jószágokkal foglalkozik. A jelenlegi állományuk 350 tehénből, 206 növendék üszőből, 220 szopós borjúból és nagy létszámú tenyészbikából áll. Mind tiszta vérű egyed, a legmagasabb törzskönyvi besorolásba tartoznak. Kizárólag francia genetikát alkalmaznak, Franciaországból rendszeresen importálnak tenyészbikákat, illetve spermát. A gazdaságban elsősorban tenyészállat-előállítással foglalkoznak, jó minőségű, magas genetikai értékű tenyészbikákat, szűz és vemhes üszőket értékesítenek a hazai és külföldi vevőknek.

Jól bejáratott piacuk van – emeli ki Papp Sándor, aminek kiszélesítéséhez, illetve megtartásához a hódmezővásárhelyi versenyeken való részvételük, illetve eredményességük is hozzájárult. A régi vevők folyamatosan visszatérnek, és jönnek a szomszéd országokból is. A mi legjelentősebb vevőink a határon túli magyarok. A Felvidéken, Erdélyben, Szerbiában, Ausztriában is jól ismernek minket – állítja.

A vállalkozás megközelítőleg 1000 hektár területen gazdálkodik Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, a Cserehát lankáin. A Hajdúságban ez nagy gazdaságnak számítana – jegyzi meg Papp Sándor, de az ő területeink olyan termőhelyi adottságúak, amelyeken csak roppant nagy ráfordítással tudnak normális hozamot elérni.

– A szántóterületeink az eredményesség határát súrolják, ugyanakkora ráfordítással több tonnával nagyobb kalászos vagy a kukorica termése takarítható be egy jobb területen, mint nálunk, de persze ott nem is legelőt vetnek – mondja. – Meg kell találni minden területnek a normális hasznosítását. Ezért is van az, hogy a területünk felét charolais húsmarhával hasznosítjuk. Nagyjából 350 hektár a gyepterületünk és 60-70 hektáron vetünk lucernát, ezzel a zöldítési feltételeknek is meg tudunk felelni. Betakarítunk silókukoricát és takarmánykeveréknek valót is a földekről, és nagyjából a területünk másik felén árunövényt; napraforgót, kukoricát, búzát, repcét termesztünk.

Félig-meddig környezetbarátnak is mondható a mi gazdálkodásunk, amit a csereháti dombokon folytatunk, de nem feltétlen a szemlélet, inkább a hasznosítási mód miatt mondom ezt naturális gazdálkodásnak – feleli Papp Sándor. A gyepekkel megvédjük az eróziótól a hegyoldalakat, amik az állatoknak kiváló legelőterület adnak.

Sajnos, a klímaváltozást mi is érezzük, mert bár az éves csapadékmennyiség szinte ugyanannyi, mint korábban, évszázadokon keresztül volt, csak borzasztó hektikus az elosztása. Most a télen olyan kevés volt a csapadék, hogy a talajok nem tudtak víztartalékot képezni. A búzák ezt megszenvedték nagyon, s ugyan most megjött az eső, de ritkább lett az állomány. Az öt-hat ágban bokrosodott búzából visszaszáradt 4-5 hajtás, így már biztos, hogy nem lehet jó hozamunk. A búzára, amit mi árunövényként vetünk, nagy szüksége van az állattenyésztésünknek is, hiszen a marháknak kell az alomszalma és a takarmányszalma.

Nálunk harmonikus arányban van az állattenyésztés és a növénytermesztés, jól ki is egészítik egymást, a melléktermékek pedig kiválóan hasznosíthatók az állattenyésztésben – jegyzi meg az ügyvezető.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu