Back to top

Ilyen még nem volt: izgalmasan alakult a húsmarha tenyészállatok versenye

A fajtagyőztesek végső megmérettetésén, ahol a legjobbak legjobbikát választják ki, holtverseny alakult ki. De miután csak egy nyertese lehet a versenynek, a két állat között új szavazást kellett elrendelni. Végül csupán egy ponttal, de a limousin borjas tehéné lett az ez évi győzelem.

Sikeres éveket tudhat maga mögött a Limousin és Blonde’Aquitaine Tenyésztők Egyesülete, illetve a tenyésztőik.

Az Alföldi Állattenyésztési Napok húsmarha tenyészállatainak showbírálatán jó ideje a két fajta közül kerül ki a végső nyertes. Az ideihez hasonló izgalomban azonban még nem volt részük a tenyésztőknek és a látogatóknak. A szakadó esőben azt gondoltuk, hogy igyekeznek gyorsan végezni a bírák, ám amikor kihirdették a végeredményt, kiderült, hogy

a magyartarka vemhes üsző és a limousin borjas tehén azonos pontszámmal végzett, vagyis két első helyezett lett.

A bírálat egész pontosan úgy működik, hogy a bírák a végső megmérettetésnél a fajtagyőztes állatokat az adott fajtastandardhoz hasonlítják, és minden bíró – öten, akik a limousin, a magyartarka, a blonde’ quitaine, a charolais és az angus tenyészállatokat bírálták – felállítja a saját sorrendjét. Amelyik állat aztán a legkevesebb pontot kapta, mert a legtöbb bírónál az első, vagy a második helyre került, az nyeri a versenyt.

Az idén azonban a rangsorolás alapján 12-12 pontot kapott a Derecskei Petőfi Mezőgazdasági Kft magyartarka vemhes üszője és a balatonalmádi Imár Bt. limousin borjas tehene is. Első helyezést ért el a magyartarka és a limousin fajtagyőztes tenyészállat is. Ilyen még nem volt soha. De miután a díjból csak egy van, az a döntés született, hogy induljon egy újabb verseny ezúttal már csak a magyartarka és a limousin fajtagyőztesek között, amivel a végső nyertest meg lehet állapítani .

A második forduló azonban még az elsőnél is nagyobb izgalmakat hozott, mert amikor az eredményt kihirdették, az első bíró a magyartarkát, a második a limousint tette az első helyre, és a folytatás is hasonlóan alakult, a negyedik bíróig döntetlenre állt a verseny,

míg végül az ötödik bíró döntése alapján született meg az idei verseny eredménye. Egy ponttal nyert a borjas limousin tehén.

(A bírók nem látják egymás ítéletét, nem beszélik meg, csak fognak egy papírt, amire ráírják a helyezéseket.)

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsmarhatartás a számok tükrében - Miként lehet eredményes a gazdaságunk?

Az utóbbi évtizedben láthatólag emelkedett a húsmarhatartók és a húsmarha-állományok létszáma. Ez igen örvendetes tény, hisz’ hazánkban nagyon sok olyan terület van, amit csupán extenzív állattartással tudunk eredményesen hasznosítani. Ezt a létszámemelkedést azonban nem mindig a szakmai elhivatottság, hanem a kényszer szüli.

A 17 millió forintos borjú

50 ezer euróért, mostani euróárfolyamon átszámítva nagyjából 17 millió forintért adott el egy wagyu borjút egy németországi állattartó – számolt be a példátlan szenzációról az agrarheute.com szaklap.

Útmutató lóápolóknak - „Az Úr legyen velem, ha ezek közül bármit is elfelejtek”

Kay Neatham, Marcus Ehning vezető lóápolója leckét ad arról, hogyan kell az égiektől segítséget kérni, amikor versenyre utazunk, ott vagyunk, vagy hazaindulunk.

Hogy áll a hazai állattenyésztés?

Ha minden rendben lenne, ezen a héten tartották volna az Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napokat. Hogyan élik meg ezt a helyzetet a kiállítás szervezői, a cégek? Erről is olvashat a Magyar Mezőgazdaság e heti, 19. számában. Jakab István, az Országgyűlés alelnöke, a Magosz elnöke a lapnak adott interjúban összefoglalja a járvány tanulságait.

Tervszerű elletés-szabályozás a húsmarhatartásban

Úgy vélem, a magyar húsmarhatartás egyik kritikus pontját a gyenge reprodukciós mutatók jelentik. Az eredményes gazdálkodás érdekében ezen mindenképpen javítani szükséges. Ezért írtam erről a múlt hónapban, most ezt a fonalat bogozgatom tovább.

A fiatalok nélkül nincsen környezettudatos jövő

A Föld Napja alkalmából a szemléletformálás fontosságára és a fiatal korosztálynak szóló ismeretterjesztés szükségességére hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium. Nemzeti parkjaink és az állami erdőgazdaságok munkatársai nagy hangsúlyt fektetnek a környezeti nevelésre, hiszen természeti értékeink megőrzése és fenntartható használata a jövő generációk egészséges életének egyik záloga.

Bika vagy inszeminátor? Kinek, melyik módszer éri meg?

A húshasznú tenyészbika támogatás beindításával várhatóan tovább növekszik az úgynevezett gulyabikák használata, ezzel egyidejűleg csökkenni fog a mesterséges termékenyítések száma. Arra azonban, nagyon oda kell figyelni, hogy ez ne menjen a húsmarha állományok szaporulati mutatóinak és genetikai képességének rovására.

Koronavírus: felvette a kesztyűt a Hód-Mezőgazda Zrt. is

A koronavírus okozta krízishelyzetben felértékelődik az élelmiszeralapanyag-gyártók szerepe. Az ágazat hazai kulcsszereplőjének, a Hód-Mezőgazda Zrt.-nek vezérigazgatójával, Antal Gáborral beszélgettünk arról, miként élik meg e nem mindennapi időszakot.

Visszatértek a magyartarkák az őrségi legelőkre

Az elmúlt években észrevehetően megnőtt a szarvasmarhatartás iránti kedv az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság (ŐNPI) területein tevékenykedő gazdák körében. Mindez nem a véletlennek, hanem sokkal inkább annak a kezdeményezésnek köszönhető, melynek alkalmával az igazgatóság magyartarka üszőket helyezett ki a tartási feltételeknek megfelelő jelentkezők gazdaságába.

Kedvenc hungarikumunk, a Kadarka

Borversenyt szervezni bizony fáradságos, sokszor hálátlan szakmai feladat. Ezt igazán azok tudják, akik szerveztek már pár borversenyt.