Back to top

Dísznövény-kiállítás a Sapientián

Április 12–14. között harmadik alkalommal tartottak kertészeti és dísznövény-kiállítást és -vásárt a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusán. Ugyanakkor ötödik alkalommal került sor az Erdélyi Kertész- és Tájépítész-konferenciára. A rendezvénnyel az elsődleges céljuk bemutatni, hogy ezen a szakterületen milyen kínálata van az egyetemnek.

A magyarországi ASSA Divi Kft. tulajdonosa, Krébecs József kezdeményezésére 3 évvel ezelőtt kapcsolódott be a Sapientia EMTE a rendezvénybe, amivel az elsődleges céljuk bemutatni, hogy ezen a szakterületen milyen kínálata van az egyetemnek. Szeretnék azt is, ha a kiállítás és a vásár egyúttal lehetővé tenné, hogy a diákok kapcsolatba kerüljenek a gazdákkal, a termesztőkkel. A virágokat és a kertészetet kedvelők itt első kézből kaphatnak információkat, és vásárolhatnak növényeket a kertbe vagy a tömbházlakás erkélyére.

A kiállítást azért sikerült az idén is megszervezni, mert beigazolódott, hogy van miért évente összehozni e rangos rendezvényt. A megnyitón Kentelky Endre adjunktus, a Sapientia EMTE tanára, programfelelőse elmondta, hogy az ASSA Divi Kft., illetve Krébecs József és a Sapientia EMTE találkozásának eredményeként született meg a rendezvény ötlete, ami

lehetőséget teremt az egyetemnek a bemutatkozásra, ezenkívül a végzett hallgatók közelebb kerülhetnek a gazdákhoz. Egyúttal nyitásra ad alkalmat Marosvásárhely és a megye felé is, hiszen bárki eljön, megismerheti az egyetemet, az oktatási kínálatot.

Az is jó, hogy a közel 40 kiállító közül már több mint tíz a Sapientián végzett. Örvendetesnek tartja azt is, hogy a végzettek 80 százaléka a szakmában maradt.

A kiállítással és vásárral egy időben tartják az Erdélyi Kertész- és Tájépítész-konferenciát, melynek rangos szaktekintélyek az előadói. A diákok is bemutatkozhatnak, és nem mellékes, hogy az előadások nemcsak a tudományos berkekben tevékenykedőkhöz szólnak, hanem az árutermeléssel foglalkozóknak is segít az eligazodásban.

Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke kifejtette: „A Sapientia az önálló erdélyi magyar oktatás szimbólumává vált, és az egyetem a kertészeti és a mezőgazdasági oktatás erős bástyájának mondhatja magát. Nem mindegy, hogy milyen értékeink vannak. A Sapientia EMTE mindent megtesz azért, hogy szakmailag jól felkészült diákok kerüljenek ki az oktatási intézményből, és itthon maradva szakmai tudásukkal segítsék a közösséget.”

Sándor Tibor László, Magyarország bukaresti nagykövetségének mezőgazdasági és környezetügyi szakdiplomatája kifejtette: az anyaország támogatja a szakoktatást Erdélyben, illetve az olyan rendezvényeket, amelyek értéket teremtenek, és a két ország közös érdekeit szolgálják. Ez a kertészeti kiállítás is olyan rendezvény, amely ennek hangot ad, ezért fontos, hogy évről évre megszervezzék.

Makkai Gergely, Marosvásárhely alpolgármestere egykori tanárként szólt a jelenlevőkhöz. Visszaemlékezett arra a hosszú és fáradságos útra, amit a kertészmérnöki távoktatás nyárádszeredai indulása óta megtett a kar.

Akkor az volt az elgondolás, hogy erre a szakmára azért van szükség, hogy „Erdély dombjai újra virágba boruljanak”. Az itt megszerezhető szaktudás eszközt ad a diákok kezébe ahhoz, hogy „zsebkendőnyi területen is megélhessenek”.

Mindkét gondolat érvényes ma is, és azok, akik ezt a szakmát választják, az „élő anyag szobrászai” lehetnek, hiszen a magból szaktudással, gondozással virágot, növényt, életet teremthetnek – mondta a szakma szépségéről az egykori tanár, majd hozzátette: a kertészet nagyon sokak számára a puszta megélhetést jelenti, ezért foglalkoznak olyan sokan tájainkon ezzel az igen fontos szakmával.

A kertészet nagyon sokak számára a puszta megélhetést jelenti, ezért foglalkoznak olyan sokan ezzel a fontos szakmával
A kertészet nagyon sokak számára a puszta megélhetést jelenti, ezért foglalkoznak olyan sokan ezzel a fontos szakmával

Kozma Mónika, a Pro Economica Alapítvány ügyvezető igazgatója szerint a mezőgazdaságban van a jövőnk, és ez nem valamilyen fellengzős mozgósító jelmondat, hanem a puszta valóság. Ez az egyetlen gazdasági ágazat, amely itt húzóerő lehet, ennek a szakmai hátterét biztosítja az egyetem. Az alapítvány és az RMDSZ szakpolitikusai megfelelő támogatási programokat szeretnének kidolgozni, mert ezek hozzájárulhatnak, hogy a vidéki fiatalok itthon maradjanak. Elárulta, azon is munkálkodnak, hogy beinduljon a magyar mezőgazdasági szakiskolai oktatás, ami erős láncszem lenne az előbb említett építkezésben.

Mindezt alátámasztva Fazakas Miklós, az RMGE–Maros szervezet elnöke a gazdák nevében elmondta, hogy aki ma a mezőgazdaságban nem fektet be tudásba és technológiába, aki nem használja ki a támogatások anyagi lehetőségeit, az lemarad. „Úgy érzem, hogy az idén megvan az akarat a felzárkóztatáshoz. Megvan minden feltétel ahhoz, hogy 2019 a gazdák éve legyen. Elindult egy folyamat, amelynek köszönhetően mind anyagilag, mind szakmailag a gazdák az elvárásaiknak megfelelő méltó helyre kerülhetnek a társadalomban. Ezt összefogással, partnerkapcsolatok létesítésével, pályázatok megnyerésével lehet elérni. Ez a rendezvény is annak a jele, hogy jó úton vagyunk” – mondta az egyesület elnöke.

Az idei rendezvényen több egzotikus kaktuszkülönlegességet is bemutattak, és aki akart, az házi szörpökből, dzsemekből és különleges lisztekből válogathatott, és volt bőven kézműves termék és ajándék.

Ezzel egy időben a Sapientia EMTE Kertészmérnöki Tanszékének munkaközössége ötödik alkalommal rendezte meg az Erdélyi Kertész- és Tájépítész-konferenciát, amelynek társszervezői a gödöllői Szent István Egyetem Tájépítészeti és Településtervezési Kara és az Erdélyi Múzeum Egyesület voltak. Április 12–13-án a campus több előadótermében tartott tanácskozáson a zöldségtermesztésről, a borkészítésről és a kertépítészetről tartottak előadásokat.

GastroPan nemzetközi kiállítás

Március 28–30. között rendezte meg tizenegyedik alkalommal a GastroPan Nemzetközi Sütőipari, Cukrászati és Vendéglátóipari Szakmai Kiállítást Aradon a székelyudvarhelyi Boro-Info S.R.L. és a PanGastRo Egyesület. A rendezvényre 133 kiállító érkezett 22 országból, hogy bemutassa felszereléseit, alapanyagait, eszközeit és megoldásait, amelyeket kifejezetten a sütőipari, cukrászati vagy vendéglátóipari vállalkozások számára fejlesztettek ki.

A kiállításon díjazták a legjobb pék- és cukrásztermékeket, megválasztották az Év Tortáját, illetve az év kézműves és ipari kenyerét is. Az esemény 21 ezer látogatót vonzott.

A kiállítás találkozási lehetőség a felszerelések, alapanyagok, eszközök és megoldások beszállítói és a termelők, szakemberek, vállalkozók, valamint az iparban tevékenykedők számára. A látogatók a pékségek, cukrászdák, vendéglők, kávézók, malmok, szaküzletek, hotelek, csokoládéboltok és fagylaltozók számára kifejlesztett legújabb és leghatékonyabb megoldásokat tekinthették meg a standokon. Az idén összesen 7850 négyzetméter a kül- és beltéri kiállítóterületet biztosítottak a résztvevőknek. A látogatók 92 százaléka szakmabeli vállalkozó vagy szakember volt. A különböző megmérettetésekre 108-an neveztek. A kiállítás sikeréhez és szakmaiságához hozzájárult nyolc külföldi és romániai egyesület, továbbá 16 mestercukrász, pék és séf tartott gyakorlati bemutatót.

Néhány jövőbemutató trend is körvonalazódott. A beszélgetések, illetve a látogatók visszajelzései alapján egyre népszerűbbek az úgynevezett hibrid üzlethelyiségek, ahol a vásárlók amellett, hogy megveszik kedvenc kenyerüket vagy péksüteményüket, szeretnének kényelmesen, kellemes környezetben elfogyasztani egy kávét vagy süteményt.

Jó néven veszik a kliensek azt is, ha az éttermeknek és szállodáknak saját pékségük van, ahol frissen sütik a péktermékeket.

A sütőiparban egyre nagyobb teret nyernek a korszerű gépek és felszerelések, a gazdaságos és kompakt tésztaformázó és sütőgépsorok, a professzionális kemencék, egyre fontosabbak a csomagolási megoldások és az olyan automata alapanyaghűtő és kelesztőgépek és más berendezések, amelyek garantálják a hatékony működtetést és minőségi végterméket.

„A kevesebb néha több” jelmondatot követi az élelmiszeripar is, figyelembe véve a demográfiai változásokat és azt, hogy a fogyasztók egyre inkább az egészséges táplálkozást részesítik előnyben. A kínálat összeállításában egyre inkább figyelembe kell venni a fogyasztók különleges igényeit. Az élelmiszer egyes összetevőkkel szembeni érzékenység miatt gluténmentes, laktózmentes és cukormentes termékeket kell tartani, és ezek egyúttal ígéretes üzleti lehetőségeket jelentenek a vállalkozóknak.

A GastroPan kiállításon tartott szakmai vetélkedőkön a legjobb pékek, cukrászok és szakácsok mérik össze szakmai tudásukat.

Az idén díjazták a legjobb pék- és cukrásztermékeket és a legjobban sikerült, étvágygerjesztő, elegánsan és esztétikusan tálalt hidegtálakat, valamint a csokoládéból és cukorpasztából készült díszmunkákat, és kiosztották A 2019. Év Kenyere és A 2019. Év Tortája díjakat.

A GastroPan kiállítás az ország nyugati felében is bebizonyította, hogy a szakma rangos megmérettetése, amelyen a legújabb technológiai megoldásokról, alapanyagokról, csomagolótechnológiáról értesülhetnek a szakmabeliek, és mindenről, ami sütő-, cukrászati- és vendéglátóipart előre lendíti. Igazi referenciapont nemcsak erdélyi, hanem nemzetközi téren is. A következő rendezvény 2020 tavaszán lesz, a helyszínről később döntenek a szervezők – tájékoztatta lapunkat Jakab Boróka, a rendezvény sajtóreferense.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/19 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Életünk lapjai: Korda György és Balázs Klári kertje

Elegáns környezet, harmónia, gondozott növények jellemzik Balázs Klári és Korda György otthonát. A kertben fiatal gyümölcsfák, tuják, formás bokrok sorakoznak ízlésesen, grillsütő várja a tavaszi meleget, hogy újra használatba vegyék. A tavasz kint éledezik, a lakásban színes virágok mindenütt, a belépő vendéget hatalmas szobafenyő köszönti.

A világ tíz legcsapadékosabb városa

Az angolok megnyugodhatnak, nem is esik olyan sok eső náluk. Egy angliai város sem került be a világ tíz legcsapadékosabb helye közé.

Az allulóz a cukorbetegek napjait is megédesítheti

Az allulóz egy új, alacsony kalóriatartalmú cukor, amely hetven százalékkal édesebb, mint a répacukor, viszont a kalória tartalma csak nagyjából a tíz százaléka.

Miért árulnak ízetlen paradicsomot?

A paradicsom a szendvicsek, saláták nélkülözhetetlen kiegészítője. Szezonon kívül nehéz megtalálni az üzletben azokat, amelyek zamatosak lennének. A kutatók már tudják, miért.

Növényvédelmi előrejelzés – Csapadékkedvelő kórokozók ideje

A természet igyekszik valamit pótolni a hiányzó esőből, bár az elvesző termést már minden bizonnyal lehetetlen lesz. A tartós nedvességborítás kedvez a tűzelhalásnak és a varasodásnak, de még a moníliaveszély sem múlt el. A gyümölcsmolyok változatlan intenzitással repülnek, és már néhány bagolylepkefaj is megjelent a csapdákban.

Miért a külföldi húst?

Matej Korpáš, az SPPK sajóosztályának a munkatársa elmondta, hogy az üzletekben minden húsnál fel kell tüntetni, hogy az állatot hol nevelték, hol vágták le és a húsát hol dolgozták fel, valamint hogy hol csomagolták. A kamara ismételten figyelmezteti a vásárlókat, hogy figyelmesen, alaposan olvassák el ezeket az információkat.

Átláthatóbbá tenné az árképzést az élelmiszer-ellátási láncban

Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő, amely a teljes élelmiszer-ellátási láncban átláthatóbbá tenné az árak alakulását és ezek közlésének a módját - közölte az uniós bizottság.

Élet a föld alatti ismeretlenben

Szinte nincs, ki ne ismerné a vakondot, noha igen keveseknek adatik meg, hogy élő példányát láthassa. Legtöbben a Kisvakond rajzfilmsorozat révén barátkoztunk meg vele, a mesékben bájos, nagy szemű, jószívű teremtménynek mutatja magát. De valójában hogyan is él ez a különös megjelenésű rovarevő?

Kétségbeesett európai gazdák - Svájcban sem jobb

Az európai gazdák körében az átlagosnál magasabb az öngyilkossági arány. Bár erről hivatalosan csak francia és svájci adatok állnak rendelkezésre, a helyzet valószínűleg a többi európai országban sem jobb - erre hívja fel a figyelmet az agrarheute.de német agrárhírportál cikke.

Made in Italy – hamisítva

Az olasz élelmiszereket egyre gyakrabban hamisítják és utánozzák az egész világon. A legnépszerűbbek a sajt, a kolbász és az olívaolaj. A hamisítás oka főleg a kereskedelmi konfliktusokhoz vezethető vissza.