Információtechnológiai forradalom zajlik jelenleg a mezőgazdaságban. Az agrárdigitalizáció egyik fejleménye a precíziós növényvédő szer-kijuttatási technológia, aminek látványos és ígéretes eszközei a drónok.
A növényvédelmi drónok egyelőre még nem rendelkeznek a hazai és EU-s jogszabályokban a növényvédelmi gépre kötelező típusminősítésekkel, így egyelőre nem is forgalmazhatók. Az eljárás kidolgozás alatt áll a NAIK gödöllői Mezőgazdasági Gépesítési Intézeténél. Jordán László hangsúlyozta, hogy az idén megkezdődhetnek az eszközök típusminősítései, így a technikai háttér, maga drón rendelkezésre áll a növényvédelmi munkára.
Hátravannak még a drónos kijuttatásra alkalmas hatóanyagokra, formulációkra, valamint a hatékonysági dózis felső és alsó határának megállapítására vonatkozó tanúsított kísérletek, amelyek megalapozzák az egyes készítményeknek a drónos kijuttatásra való alkalmazhatóságának engedélyokiratba foglalását. Az idén ezek lezajlanak, és az év végére elkészülhetnek az engedélyokiratok erre vonatkozó bővítései is, tájékoztatott a szakember.
A drónos permetezést szabályozó rendelet is kidolgozás alatt áll. Jordán László elmondta, hogy az Európai Bizottság állásfoglalása alapján a drónok is légi járműnek minősülnek, ennek alapján az általuk végzett növényvédelem légi növényvédelemnek minősül, amit Magyarországon a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló 44/2005. (V.6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet szabályoz.
A tervezet tartalmazza a drónos növényvédelemhez szükséges személyi feltételeket, a szükséges képesítési követelményeket. Megfogalmazza az eszközök biztonságos üzemeltetésére vonatkozó technikai előírásokat, biztonságtechnikai szabályokat. Megmarad a légi növényvédelemre vonatkozó bejelentési kötelezettség. A módosított rendelet az idén nagy valószínűséggel hatályba léphet, mondta Jordán László.
A hozzászólók véleménye szerint a drónos növényvédelmet gyakorlati szempontból meglehetősen nehezíti, hogy a drónhasználathoz 30 nappal korábban, illeték befizetése mellett eseti légtérhasználati engedélyt kell kérni a Honvédelmi Minisztériumtól, majd ennek birtokában repülési engedélyt a légügyi hatóságtól. Az átfutási időt gyorsítani kellene. felmerült az is, hogy ezekre az eszközökre nem kelljen légtérhasználati engedélyt kérni, ám ez több okból nem lehetséges.
A drónnapon a résztvevők részletes információkat kaphattak a drónpermetezés technikai követelményeiről. Megismerhették az úgynevezett drónvizet, valamint a szabályozott cseppképzés (CDA) technológiát, ami együttesen lehetővé teszi, hogy
A földön és repülés közben is bemutatták a DJI Agras MG-1S permeteződrónt, valamint az Ausztriában, az ökológiai kukoricatermesztésben a kukoricabogár elleni biológiai védelemben használt Trichoplus kapszula-szóró drónt, amivel a kártevőt parazitáló Trichogramma evanescens és T. pintoi petefürkészek bábjai juttathatók ki a célterületre nagy hatékonysággal.
A drónnapot megelőző nap a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Megyei Területi Szervezete növényvédelmi konferenciát is tartott Vasszécsenyben, ahol bemutatta növényvédelmi előrejelző és egyéb szolgáltató tevékenységét a Burgenlandi Mezőgazdasági Kamara. A Vas megyei szervezet régi kapcsolatot ápol a burgenlandi kollégákkal. A kártevők nem ismernek határokat, ezért nagyon hasznos a kölcsönös információátadás, tapasztalatcsere, valamint a közösen működtetett Pest Monitor károsító előrejelző rendszer, hangsúlyozta Both Gyula elnök. A szakember bemutatta a szervezet szolgáltatásait, egyebek mellett a bérelhető Phantom 4 drónt, ami kiválóan használható állomány-felvételezésekre, vadkár- és pocokkártétel becslésére, kísérleti parcellák szemléltetésre. Erről gyakorlati szakemberek osztották meg tapasztalataikat.
Részletes beszámolónkat a Magyar Mezőgazdaság és Kertészet és Szőlészet szaklapokban olvashatja.
youtube://v/kdEzwk3YDvE
