Back to top

Már kapható a magyar újburgonya

Már nagy mennyiségben megtalálható a piacokon és a boltokban is az itthon termesztett burgonya. Habár a hazai készletek áprilisban kifogytak, mindössze egy-két hétig voltak a fogyasztók rászorulva a jellemzően Franciaországból és Észak-Afrikából behozott krumplira.

Rövid ideig kellett nélkülöznie az országnak a hazai termesztésű burgonyát. Ledó Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke a Magyar Nemzetnek nyilatkozva azt mondta, már nagy mennyiségben megtalálható a piacokon és a boltokban is az itthon termesztett burgonya. Habár a hazai készletek áprilisban kifogytak, mindössze egy-két hétig voltak a fogyasztók rászorulva a jellemzően Franciaországból és Észak-Afrikából behozott krumplira.

Korábban a lap már beszámolt róla, hogy

a készletek itthon jellemzően nem tartanak ki a szezon végéig, mivel hiányzik a megfelelő tárolókapacitás.

Tavaly a termés minősége sem volt kedvező, ráadásul az európai termesztők is ­rossz szezont tudhattak maguk mögött. A folyamatok az árakon is megmutatkoztak, a burgonya több mint felével került többe az elmúlt szezonban a korábbihoz képest.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) szerint tavaly 8046 hektárról 192,7 ezer tonnát szedtek fel, a termésátlag 13,4 és ötven tonna között mozgott. A burgonya termőterülete jelentősen csökkent Magyarországon: míg a múlt század közepén közel hárommillió tonnát szedtek a gazdák, addig a 90-es években már az egymilliót sem érte el a betakarított mennyiség.

Kedvező, hogy a tavalyihoz képest jelentősen csökkent az országszerte ismét mindenhol elérhető krumpli ára.

Az AKI friss jelentése szerint a belpiaci újburgonya átlagára a múlt héten az egy évvel korábbihoz viszonyítva 43 százalékkal, 400 forintra csökkent kilogrammonként.

A tavalyi termesztésű, Franciaországból importált burgonyát kilogrammonként 220 forintért kínálták, az ár több mint kétszerese volt a tavaly május eleji árakhoz képest.

Az elmúlt egy-két hétben egyedül a salátaburgonya volt elérhető a hazai termesztésű fajták közül, 260 forintos kilogrammonkénti átlagáron.

A zöldségfélék ára várhatóan kedvezőbb lehet május közepétől, végétől. A legutóbbi szezon magas árait az egész Európára jellemző tavalyi szárazság miatt kialakult rossz termésátlagok okozták. A fogyasztók a mérsékeltebb árakkal a hazai termesztésű zöldségek megjelenésével párhuzamosan találkozhatnak.

Forrás: 
Magyar Nemzet

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kertek természetesen

A természetes kertek alkotói olyan megoldásokat igyekeznek tudatosan alkalmazni, amelyek a természetben is megtalálhatóak. A Kertbarát Magazin korábbi számában már kitértünk a Green City-szellemiségű kertek csapadékvíz-megőrző megoldásaira, illetve honos fajokon alapuló sokszínű növénytársulásaira; ezen a gondolatsoron tovább haladva most vizsgáljuk meg a természetesség jegyében a kert más elemeit is.

Magyar születésű kajszik

Bár nem őshonos nálunk, szerencsénk van a kajszival, hiszen sok rendkívül finom, zamatos fajtát sikerült találni vagy keresztezéses nemesítéssel létrehozni. Két helyen, Cegléden és Budapesten születtek az új fajták.

Növényvédelmi előrejelzés – Szárazságkedvelők előnyben

Most a száraz és meleg időt kedvelő károsítók szaporodtak fel a kertekben: a lisztharmat, a molyok, a vértetű, és persze a túlságosan is jól ismert poloskák. A nedvességkedvelő gombás fertőzéseknek alapvetően nem kedvezett az időjárás, nagy lehet azonban a különbség az egyes kertek mikroklímája között, nem árt tehát a felderítés.

Kavicsok és kutyák

Van, aki tiszta lappal indul a kert kialakításakor, mindent letarol, majd fölépíti saját, új világát. Berta Noémi azonban a nagyszülők munkáját tiszteletben tartva látott az átalakításhoz fővárosi kertjében. A kiválasztott néhány hírmondó növényóriás árnyékában a mai kor igényeihez igazodó kertet alakított ki, amely ráadásul négy kutya otthona is.

A banán segít a súlyvesztésben?

A banánnak számos jótékony hatása közismert, de vajon ez az édes gyümölcs hozzásegíthet bennünket a súlyvesztéshez?

Szeretjük is, meg nem is a direkttermőket

Direkttermők alatt a szőlőfajták azon csoportját értjük, amelyek az amerikai Vitis labrusca leszármazottai, európai „vinifera-vért” nem is hordoznak. Nevüket onnan kapták, hogy részleges ellenállóságuk miatt alanyra oltást nem igényelnek, vagyis közvetlenül, direkt módon is képesek teremni. A termő fajták egy sokat vitatott csoportja ez, bizonyára sokan összekötik a nevüket a rókaízzel és a gyenge minőséggel.

Méhbarát tojások: a szabadtartású tyúk esete a poszméhekkel

Egy nagyszabású projekt indult a beporzók védelmére: a cél, hogy a gazdák adjanak át a területükből egy kis részt a méheknek. Az eredmény önmagáért beszél, hiszen a méhek száma 55 százalékkal nőtt a korábbi évhez képest.

Tájba illeszkedő körtés

Mikola Péter informatikus tanárember, vagyis a körtetermelés távol esik a szakmájától. Ráadásul lakóhelyétől 230 kilométerre, Sényén termel, mégpedig úgy, hogy hagyományos gyümölcsöse teljes mértékben illeszkedjen a szőlőbirtokokkal tűzdelt tájba. Munka közben érdeklődő fiatalok segítségével az elhagyott régi pincéket is feltárja.

Szemtanúi lehetünk a legegészségesebb élelmiszerek születésének

Ki ne vágyna arra, hogy valóban egészséges, vegyszert szinte sose látott élelmiszer kerüljön az asztalára! De vajon léteznek még olyan zugai a világnak, ahol a tehenek, a tyúkok, a kecskék és egyéb jószágok a mezőn, a porta körül legelve vagy csipegetve táplálkoznak? Esetleg mindezért az „Isten háta mögötti” területre kell utaznunk?

Egymilliót nyert a vásárlással

Egymillió forint volt a fődíj a Spájzolj és nyerj! játékban, amelyet egy kecskeméti háziasszony vehetett át nemrégiben Budapesten. A Magyar Termék Nonprofit Kft. tavaszi promóciója ezzel lezárult, de máris elindult a nyereményjáték őszi fordulója.